Személytelen ige

A nyelvtanban a személytelen ige olyan ige, amelynek nincs cselekvő alanya. Egyrészt vannak olyan személytelen igék, amelyeknek nem lehet semmiféle alanyuk (egyes nyelvekben), illetve lehet csak ún. „látszólagos” vagy „grammatikai” alanyuk (más nyelvekben), és olyan igék, amelyeknek lehet alanyuk, de az nem cselekvő. Az ilyen alanyt kifejezheti főnév, névmás, igenév vagy mellékmondat. Másrészt egyes igék csak személytelenek lehetnek, de olyan személyes igék is vannak, amelyeket személytelenekként is lehet használni. Mindezek az igék csak harmadik személyben használtak.Bussmann 1998, 543. o.Dubois 2002, 241. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 244. o.

A magyar nyelv esetében csak személytelen állítmányról van szó, amikor névszói, és mellőzendő a létige.É. Kiss 2006, 101. o.

Egyes grammatikák szerint a személytelen igék csak egyes számúak lehetnek.Grevisse – Goosse 2007, 1004. o.Bărbuță 2000, 140. o.Klajn 2005, 134–136 (szerb grammatika). Mások nézetében egyesek lehetnek többes számúak is.Barić 1997, 229. o.

Olyan nyelvekben, mint a magyar is, amelyek igeragozása viszonylag fejlett, és amelyekben az alanyt világosan jelzi a személyrag, a cselekvő alany szokásos helyén általában nincs külön szó a személytelen igék esetében. Mégis, olyan nyelvekben, mint a román vagy a BHMSzBosnyák, horvát, montenegrói és szerb. egyes személytelen igék a harmadik személyű visszaható névmással használatosak.Avram 1997, 203. o.

Más nyelvekben, mint a francia vagy az angol, amelyeknek viszonylag nagy mértékben leépült az igeragozásuk, és a felszólító módon kívül az alanyt külön szóval kell kifejezni, a személytelen igék esetében van a cselekvő alany szokásos helyén egy mondattani funkció nélküli névmással kifejezett látszólagos vagy grammatikai alany, egyidőben az ún. „valódi” vagy „logikai” alannyal, amely meglehet egyes személytelen igéknek. A franciában ezt a helyet olykor az egyébként hímnemű egyes szám harmadik személyű il hangsúlytalan személyes névmás tölti ki, máskor a ce, ça vagy cela (jelentésük ’ez’) semlegesnek nevezett mutató névmások egyike. Az angolban a látszólagos alany a szokásosan élettelenre utaló it személyes névmás vagy, egyes esetekben szófajváltással a there ’ott’ határozószóból lett csak személytelen szerkezetben használt névmás.Bussmann 1998, 563. o.

A személytelen igék típusai

Alanytalan igék

Ezen igék többsége meteorológiai és egyéb természetbeli jelenségeket fejez ki, és csak egyes számban használatosak.Dubois 2002, 499. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 527. o. Igenem szempontjából mind az ún. mediális igék közé tartoznak.Bokor 2007, 218. o. Példák: alkonyodik, sötétedik, tavaszodik, villámlik, dörög, fagy;Erdős 2001, 1. Igék oldal. il neige ’havazik’, il vente ’fúj a szél’, il pleut ’esik az eső’; amurgește ’alkonyodik’, fulgeră ’villámlik’, fulguie ’hópelyhek hullanak’, ninge ’havazik’, plouă ’esik az eső’, trăsnește ’becsap a villám’, tună ’dörög’, se împrimăvărează ’tavaszodik’, se desprimăvărează ’kitavaszodik’, se înnorează ’beborul az ég’, se înserează ’esteledik’, se înseninează ’kitisztul az ég’ (a se visszaható névmás);Constantinescu-Dobridor 1998, verb ’ige’ szocikk, ~ impersonál ’személytelen’ rész. it was raining ’esett az eső’, it snowed ’havazott’;Bussmann 1998, 563. o. (BHMSz) sviće ’hajnalodik’, grmi ’dörög’, pljušti ’záporeső esik’, smrkava se ’sötétedik’.

Kivételesen képletes jelentéssel ilyen igéknek lehet alanyuk: Il neige des feuilles ’Hóként hullanak levelek’ (szó szerint ’Ő havazik levelek’) (Victor Hugo);Grevisse – Goosse 2007, 1010. o. Le ciel pleuvait sur les allées feuillues ’Esett az égből a levelek fedte sétányra’ (szó szerint ’Az ég esőzött…’) (François Mauriac); L-am fulgerat cu privirea ’Villámokat szórtam rá tekintetemmel’ (szó szerint ’Megvillámoztam…’);Avram 1997, 240. o. Norii plouau (szó szerint ’A felhők esőztek’);Avram 327. o. (BHMSz) Iza brda su grmeli topovi ’A domb mögött dörögtek az ágyúk’.

Alanyos személytelen igék

Ezek az igék is csak harmadik személyben vannak jelen, de bizonyos nyelvekben egyesek többes számúak is lehetnek. Alanyuk lehet főnév, névmás, igenév vagy mondat.Bidu-Vrănceanu 1997, 536. o. Két csoportra oszthatók, nyelvtől függően is, tehát két nyelvben egymásnak megfelelő igék különböző csoportokba tartozhatnak: csak személytelen igék, olyanok, amelyeknek egy bizonyos jelentésük van személytelen használattal és más jelentésük személyessel, valamint alapvetően személytelen igék; olyan igék, amelyek alkalomszerűen használtak személytelenül ugyanazzal a jelentéssel, mint személyesen.

Példák az első kategóriából: Ebéd közben nem illik dohányozni;Szende – Kassai 2007, 162. o. Orvoshoz kellene mennetek;Szende – Kassai 2007, 308. o. Il faut que je parle ’Beszélnem kell’;Dubois 2002, 456. o. Se cuvine / Se cade să-l felicităm ’Illik gratulálnunk neki’;Moldovan 2001, 61. o. Trebuie să plec ’El kell mennem’; Vor trebui să accepte ’Majd bele kell egyezniük’ (a ’kell’ igének megfelelő többes számban); (BHMSz) Čini se da sve je u redu ’Úgy tűnik, hogy minden rendben van’; Trebalo bi se okružiti novim ljudima ’Új emberekkel kellene körülvétetni magunkat’.Barić 1997, 442 (horvát grammatika).

Példák a második kategóriából: Mivel sikerült kinyitnod az üveget?;Erdős 2001, D. Az egyszerű mondat oldal. It happened that I had my camera with me ’Úgy történt, hogy nálam volt a kamerám’;Eastwood 1994, 60. o. Era să cad ’Majdnem elestem’ (szó szerint ’Volt hogy elessek’);Avram 1997, 424. o. (BHMSz) Izgleda da smo pogrešili ’Úgy néz ki, hogy hibáztunk’.

A franciában gyakoriak az olyan személytelen szerkezetek, amelyek személyesek transzformációja nyomán jönnek létre, pl. Un malheur est arrivé → Il est arrivé un malheur ’Szerencsétlenség történt’.Dubois 2002, 44. o.

Egyéb alkalomszerűen személytelen igés szerkezetek

Gyakoriak az olyan szerkezetek, amelyek létezést, általános állapotot, meteorológiai jelenségeket stb. fejeznek ki. Több nyelvben a van / volt / lesz ige pontos megfelelői szerepelnek bennük, de egyes nyelvekben más alapjelentésű igék is. Példák: Éjfél van;Erdős 2001, 4. Az igei csoport oldal. Köd van; Nincs jó idő; Il est 7 heures ’Hét óra van’;Delatour 2004, 114. o. Il fait beau / froid / bon / chaud / 15 °C ’Szép idő / hideg / kellemes idő / meleg / 15 fok van’ (szó szerint ’Ő csinál…’); Il y a du soleil aujourd’hui ’Napos idő van ma’ (szó szerint ’Ő ott birtokol nap…’); Il y a quelqu’un à la porte ’Van valaki az ajtó előtt’ (szó szerint ’Ő ott birtokol valaki az ajtónál’); Aici e bine ’Itt jó’ (szó szerint ’Itt van jól’);Avram 1997, p 331. o. E cald / frig ’Meleg / Hideg van’;Moldovan 2001, 229. o. It's colder today ’Ma hidegebb az idő’ (szó szerint ’Az van hidegebb ma’);Eastwood 1994, 38. o. It's not very warm ’Nincs nagyon meleg’; It's your birthday, isn't it? ’Születésnapod van, nem?’; Is there any more tea in the pot? ’Van-e még tea a kannában?’ (szó szerint ’Van ott…?’);Eastwood 1994, 58. o. Are there any letters for me? ’Vannak-e még nekem címzett levelek?’ (szó szerint ’Vannak ott…?’); (BHMSz) Ima li iko da zna ovu pjesmu? ’Van-e valaki, aki tudja ezt az éneket?’ (szó szerint ’Birtokol-e…?’);Jahić 2000, 442 (bosnyák grammatika). Ima i drugih nego ti […] ’Vannak mások is rajtad kívül […]’ (szó szerint ’Birtokol is mások…’);Barić 1997, 554. o. Večeras će biti hladno ’Ma este hideg lesz’;Čirgić 2010, 219. o. (montenegrói grammatika). Bilo je dosta ljudi na šetalištu ’Elég sok ember volt a sétatéren’.

Vannak olyan, ugyancsak a létigével és melléknévvel, határozószóval vagy főnévvel alkotott személytelen kifejezések is, amelyek alanya igenév vagy mondat. A magyarban ezekből hiányoznia kell a létigének kijelentő mód jelen időben, de más igealakokban jelen kell lennie: Rontani könnyebb, mint építeni;Szende – Kassai 2007, 309. o. Fontos volt, hogy megtanuljam a szövegszerkesztő használatát.Erdős 2001, F. Az összetett mondat oldal.

Példák más nyelvekben: Il n’est pas étonnant qu’il soit malade ’Nem csoda, hogy beteg’;Dubois 2002, 456. o. Ce n’est pas beau de mentir ’Nem szép dolog hazudni’; Il est temps que vous partiez ’Itt az ideje, hogy elinduljatok’;Moldovan 2001, 308. o. E bine să faci sport ’Jó dolog sportolni’;Moldovan 2001, 91. o. It's difficult to make / making new friends ’Nehéz új barátokat szerezni’;Eastwood 1994, 59. o. It was a pity so few people came ’Kár, hogy ilyen kevés ember jött el’; (BHMSz) Ljude je teško osloboditi straha ’Nehéz megszabadítani az embereket a félelemtől’;Čirgić 2010, 273. o. Dobro je što se Petar vratio ’Jó, hogy Petar visszatért’.Klajn 2005, 165. o.

A francia, a román vagy a BHMSz grammatikák úgy tekintik, hogy alkalomszerűen személytelenek az olyan igék, amelyek visszaható névmással társítva fejeznek ki olyan cselekvést, történést stb., amelynek meg nem határozott vagy általános alanya van. A franciában és a románban olyan igékkel, amelyekkel szenvedő szerkezetet lehet alkotni, személytelen szerkezetet is lehet, és a kettő azonos jelentésű: Ce plat est préparé en cinq minutes (szó szerint ’… van elkészítve…’) → Ce plat se prépare en cinq minutes (szó szerint ’… készülődik el’) ’Ez az étel öt perc alatt készül el’;Delatour 2004, 111. o. Aici sunt vândute bilete de autobuz (szó szerint ’… vannak árusítva…’) → Aici se vând bilete de autobuz (szó szerint ’… árusítódnak…’) ’Itt árusítanak autóbuszjegyeket’;Moldovan 2001, 334. o.

A BHMSz-ben ritka a tulajdonképpeni szenvedő szerkezet, de van visszaható alakú és szenvedő jelentésű: Ova knjiga se lako čita ’Ez a könyv könnyen olvasható’ (szó szerint ’… olvasódik’).

A románban és a BHMSz-ben cselekvő szerkezetet is lehet személytelenné tenni a visszaható igealakkal: Oamenii ajung greu acolo ’Az emberek nehezen jutnak oda’ → Se ajunge greu acolo ’Nehezen lehet odajutni’;Moldovan 2001, 301. o. (BHMSz) Onamo su ljudi putovali vozom ’Oda az emberek vonattal utaztak’ → Onamo se putovalo vozom ’Oda vonattal utaztak’.Čirgić 2010, 288. o.

Magyar grammatikákban úgy tekintik, hogy a személytelen állítmány logikai alanya részeshatározó lehet, pl. Nekem most el kell mennem.Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 371. o.

Egyéb grammatikákban ezt egyszerűen részeshatározónak tartják: Il me semble que c’est une bonne idée ’Úgy tűnik nekem, hogy ez jó ötlet’;Delatour 2004, 218. o. Mi-e suficient să te știu fericit ’Elég nekem, hogy boldognak tudjalak’;Moldovan 2001, 233. o. (BHMSz) Nijedna mi ne izgleda dovoljno čvrsta ’Egyik sem tűnik nekem elég erősnek’.Jahić 2000, 367. o.

Egyes nyelvekben olykor ilyen részeshatározó fejez ki olyan személyt, akinek lelki vagy testi állapotáról van szó, miközben magyar megfelelője alanyesetű, ha külön szó fejezi ki: Mi-e foame / sete / somn ’Éhes / Szomjas / Álmos vagyok’ (szó szerint ’Nekem van éhség / …’);Avram 1997, 377. o. Mi-e milă de el ’Sajnálom őt’;Moldovan 2001, 74. o. (BHMSz) Vojnicima je bilo hladno ’A katonák fáztak’; Detetu se spava ’A gyerek aludna’.

A románban vagy a BHMSz-ben egyes ilyen szerkezetekben tárgy van részeshatározó helyett: Mă doare că gândești așa ’Fáj, hogy ezt gondolod’ (szó szerint ’Fáj engem…’);Moldovan 2001, 76. o. (BHMSz) Boli me da ne mogu više planinariti ’Fáj, hogy nem tudok többé hegyet mászni’;Barić 1997, 519. o. Sve nas je strah ’Mindegyikünk fél’;Klajn 2005, 227. o. Stid me je ’Szégyellem magam’.

Jegyzetek

Források

Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. (Hozzáférés: 2020. január 2.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. január 2.) Bokor József. Szófajtan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 197–253. o. (Hozzáférés: 2020. január 2.)