A kémiában oxidálószernek nevezik az olyan anyagot, amely képes más anyagot oxidálni – azaz képes tőlük elektront felvenni. Közönséges oxidálószer az oxigén, a hidrogén-peroxid és a halogének.
Az egyik értelemben az oxidálószer olyan kémiai részecske, amely kémiai reakcióban egy vagy több elektront vesz fel. Ebben az értelemben az oxidálószer a redoxireakció egyik résztvevője. A másik értelemben az oxidálószer olyan kémiai anyag, amely elektronegatív atomot – ez gyakran oxigén – ad át a szubsztrátra. Az égés, számos robbanás és a szerves redoxireakciók is ilyen atomtranszferrel járnak.
Elektronakceptorok
Az elektronakceptorok elektrontranszfer-reakciókban vesznek részt. Az oxidálószert ilyenkor elektronakceptornak, a redukálószert pedig elektrondonornak nevezzük. Klasszikus oxidálószer a ferrocéniumion, mely egy elektron felvételével ferrocénné – Fe(C5H5)2 – alakul. A kereskedelemben is kapható egyik legerősebb szerves elektronakceptor a „magic blue”, ez a gyök kation a N(C6H4-4-Br)3 származéka.
Atomtranszfer reagensek A köznapibb értelemben az oxidálószerek oxigénatomot adnak át a szubsztrátnak. Ilyenkor az oxidálószert oxigénező reagensnek vagy oxigénatom-transzferáló (OAT) ágensnek is lehet nevezni. Ezek közé tartozik például a (permanganát), (kromát), OsO4 (ozmium-tetroxid) és különösen a (perklorát). Vegyük észre, hogy a fenti vegyületek mindegyike oxid.
Egyes esetekben a fenti oxidok elektronakceptorként is szolgálhatnak, erre példa a → (manganát) átalakulás.
Gyakori oxidálószerek oxigén (O2) ózon (O3) hidrogén-peroxid (H2O2) és más szervetlen peroxidok, a Fenton-reagens fluor (F2), klór (Cl2) és a többi halogén salétromsav (HNO3) és a nitrátok kénsav (H2SO4) peroxo-dikénsav (H2S2O8) peroxo-monokénsav (H2SO5) klorit, klorát, perklorát és más analóg halogénvegyületek hipoklorit és más hipohalogenitek, köztük a hipó (NaClO) is hatértékű krómvegyületek, például krómsav, dikrómsav, króm-trioxid, piridínium-klorokromát és kromát/dikromát sók permanganátok, például a kálium-permanganát nátrium-perborát dinitrogén-monoxid (N2O), nitrogén-dioxid/dinitrogén-tetroxid (NO2 / N2O4) kálium-nitrát (KNO3), a lőpor oxidálószere nátrium-bizmutát cérium(IV)-vegyületek, például az ammónium-cérium(IV)-nitrát és cérium(IV)-szulfát
Gyakori oxidálószerek és termékeik
Oxidálószer Termék(ek)O2 oxigéntöbbféle, többek között a H2O és CO2 oxidokO3 ózontöbbféle, többek között ketonok, aldehidek és H2O; lásd ozonolízisF2 fluorF−Cl2 klórCl−Br2 brómBr−I2 jódI−, ClO− hipokloritCl−, H2O klorátCl−, H2OHNO3 salétromsavNO nitrogén-monoxidNO2 nitrogén-dioxidSO2 kén-dioxidS kén(Claus-eljárás, ultramarin gyártása, de inkább redukálószer)hatértékű krómCrO3 króm-trioxid kromát dikromátCr3+, H2O permanganát manganátMn2+ (savban) vagyMnO2 (lúgban) ruténium-tetroxid ozmium-tetroxidszerves laboratóriumi szintézisekbenH2O2 és más peroxidoktöbbféle, köztük oxidok és H2O-vegyületek-vegyületek, szerves laboratóriumi szintézisekben
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Elektrokémia