Mendlik János (Nagymaros, 1792. december 22. – Pécs, 1877. január 9.) tanítóképzintézeti tanár és főelemi iskolai tanító.
Élete
Iskoláit Vácon, Nagyszombatban, Trencsénben és Keszthelyen végezte; a bölcseletet a pesti egyetemen hallgatta. Atyját, aki tanító volt, 14 éves korában elveszítvén, a gimnázium IV. osztályától kezdve kizárólag a saját szerzeményére volt utalva és magántanítással tengette életét. Hogy magát fönntarthassa, mint nevelő működött a báró Bézsán családnál Dunaszekcsőn. Innét 1823-ban Pécsre hivatott meg a főelemi iskolába. Eközben egyszersmind a báró Szepesy Ignác pécsi püspök által fölállított mesterképzőben mint tanár 21 évig működött. 1864-ben 40 éves tanítói működésének elismeréseül az arany érdemkeresztet kapta. Gyermekei közül öten: Teréz, Ágoston, Ferenc, Mihály és Alajos tanárok.
Munkái
A magyar nevendékeket vezető mód a számvetés tudományában. A tanítók és nevelők könnyebbségökre, és mind azoknak, a kik e tárgyban magokat tökélletesíteni akarják, szolgáló segédkönyv. Pécs, 1837. Gyakorlati népszerű számtan. Kérdések és feleletekben tanítók, tanítójelöltek és tanulók számára. Uo. 1864.
Források
További információk archivum.asztrik.hu Danielik, Magyar Irók II. 197. l. István bácsi Naptára 1865. arck., 1878. arck. Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia 626. l.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1792-ben született személyek Kategória:1877-ben elhunyt személyek Kategória:Nagymarosiak