500px|bélyegkép|jobb|Vegyeskultúrás sorok: paradicsom, bársonyvirág, sárgarépa, hagyma.
A Gertrud Franck-féle biokertészkedés olyan egysoros művelésű vegyeskultúrás rendszer,Németül: Reihenmischkultur (Reihen- 'sor-' + -misch- 'vegyes' + -kultur 'kultúra'). amely Gertrud Franck német gazdálkodó, kertész megfigyelésein és tapasztalatain alapul, a természetet tekinti példának, ezért a kártevő- és kórokozómentes termést helyes növénytársításokkal és újrahasznosító talajápolással kívánja elérni.
Gertrud Franck
Gertrud Franck 1905-ben született Németországban. Házassága révén lett gazdálkodóvá, miután 1935-ben feleségül ment Hannfried Franckhoz, egy nagy vetőmag-kereskedés vezetőjéhez. Egy 1 hektárnyi, használaton kívüli sertéslegelőn kezdte el a gazdálkodást, a célja egy olyan önfenntartó kert kialakítása volt, amelynek tervét követve a vidéki nők bőséges és egészséges termést tudnak biztosítani a családjuknak ‒ Gertrud Francknak magának is hat gyermeke volt. A Föld és Egészség Társaság (Gesellschaft Boden und Gesundheit) elnöke, Wolfgang von Haller volt az első, aki felismerte a megfigyelések jelentőségét. 1957 és 1965 között Gertrud Franck cikksorozatot tett közzé a társaság hírlevelében, majd 1965-ben az Egészséges kert vegyeskultúra által (Gesunder Garten durch Mischkultur) című brosúrában foglalta össze eredményeit, ezt a brosúrát ‒ egy rajzzal illusztrált telepítési tervvel együtt ‒ összesen kilencszer adták ki, mintegy 55 000 példányban. A döntő áttörést az 1980-ban megjelent könyve jelentette, az Egészséges kert vegyeskultúra által. Zöldségek, fűszernövények, gyümölcsök és virágok (Gesunder Garten durch Mischkultur. Gemüse, Kräuter, Obst und Blumen) című munkáját férje fotói illusztrálták, aki a legelejétől dokumentálta a kísérletet. A munkát összesen kilencszer adták ki, legutoljára 2019-ben. Gertrud Franck a 80-as évek végéig folytatta a gazdálkodást és számos előadást tartott Németországban és külföldön, végül 1996-ban hunyt el.Ez a szakasz a német nyelvű Gertrud Franck című Wikipédia-szócikk alapján készült.
Németül megjelent művei Gesundheit durch Mischkultur. Boden und Gesundheit. Langenburg. 1965. (első kiadás) Gesunder Garten durch Mischkultur. Gemüse, Kräuter, Obst und Blumen. Südwest Verlag. München. 1980. (első kiadás) Blühender Wildgarten. Ertragreicher Nutzgarten. Südwest Verlag. München 1985.
Magyarul megjelent művei Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. 1983. . (első kiadás) Növénytársítás az öngyógyító veteményesben. Mezőgazdasági Kiadó-Planétás Vgmk. 1985.
Alapelvei Talajvédelem: A módszer talajvédelmének lényege, hogy a sorokba vetett vegyeskultúra növénytömege – a természethez hasonlóan – nem hagy takaratlan talajfelületet. A haszonnövényeknek csak a fogyasztásra szánt része kerül betakarításra, a zöld tömeg nagy része a helyén marad, az elszáradt és elfagyott növényi részek a szárazság és a fagy ellen védik a talajt, védi a talajéletet, és komposzt formájában tápanyagokat is nyújt. A talajvédelmi eljárások egész évben egy humuszban gazdag talajréteget tartanak fenn. Állatvédelem: Egyik – amúgy kártevőnek tartott – élőlényt sem tekinti a kert ellenségének, ezért nem is irtja őket. A rendszer elve szerint a kert növény- és állatvilága, mikroflórája és -faunája önmaga gondoskodik belső egyensúlyáról, ami a magasabb rendű növények fejlődéséhez szükséges. A megjelenő vagy túlszaporodó kártevők fontos jelzői a megbomlott harmóniának, és mint ilyen, fontos szolgálatot tesznek a kertésznek. Vízvédelem: Ez a vegyeskultúra igyekszik a lehető legtöbb vizet tartalékolni, elsősorban a kiterjedt talajtakarásnak köszönhetően. Növénytársítás: A növényeket úgy helyezi egymás mellé, hogy a szomszédos növények egymásra előnyös hatást fejtsenek ki, egymás kártevőit és kórokozóit kölcsönösen riasszák. A növények nemcsak a talajszint felett támogatják egymást, de a talajban is egymás növekedését serkentik. Ha más-más anyagokat hasznosítanak, jól kiegészítik egymást, bizonyos növényfajok visszapótolják azokat a tápanyagokat, amelyekre a másiknak szüksége van, mások gyökérzete fajspecifikus baktériumoknak nyújt otthont. A talajban hagyott gyökérrészek a talajban komposztálódnak.
A kert kialakítása
Előkészítés
Első lépésként a kijelölt területet teljes egészét ötven centiméteres távolságú spenótsorokkal vetjük be. A gyorsan növő spenót gyökérzete átszövi a talajt és megakadályozza a talajeróziót, a levelek pedig védelmet és árnyékot adnak. Később a spenótot horolókapával kivágjuk, és a helyén hagyjuk, az így kialakított levélszőnyegen lesznek a sorok közötti utak, a vetést tulajdonképpen a korábbi spenótvetemény közé vetjük. A spenót elhaló levelei folyamatosan takarják a talajt, tápanyagot nyújtanak az élőlényeknek, és megakadályozza a járás miatti talajtömörödést, A gyökerek tovább aktívak maradnak, szaponinokat és nyálkaanyagokat biztosítanak a földnek.
Vetésterv 600px|bélyegkép|jobb|Vetési tervek: 1. példa: B-sor: hagyma; C-sor: sárgarépa; A-sor: paradicsom 2. példa: B-sor: káposzta – zeller – karfiol; C-sor: fejes saláta – hónapos retek; A-sor: uborka 3. példa: B-sor: zeller – karfiol; C-sor: fejes saláta – cékla; A-sor: káposzta – borsó 4. példa: B-sor: hagyma; C-sor: sárgarépa – pasztinák; A-sor: cukkini 5. példa: B-sor: káposzta – kelbimbó; C-sor: spenót – fejes saláta; A-sor: burgonya A vetéshez a növények három csoportját állapítjuk meg fizikai tulajdonságai és tenyészideje alapján. A csoportok szolgálnak a vetési sorok alapjául.
A-sor: Ide kerül a főkultúra, ezek elé a hosszú tenyészidejű növények elé, csak gyorsan növő előveteményeket ültetünk, mivel májustól az első fagyokig ezek a növények elfoglalják ezeket a sorokat. A fősorok egymástól 2 m távolságra vannak. Olyan növények kerülnek ide, amelyek jellemzően magasra növők vagy szétterülők, mint: paradicsom, karósbab, uborka, kései káposzta, burgonya, cukkini, korai borsó, tök. B-sor: két fősor között félúton, tehát 1 m távolságra kerülnek a közepes tenyészidejű növények, amelyek a vegetációs időszak első vagy második felében foglalják el a sort. Ezt a sort tehát kétszer takarítjuk be. Ide kerülnek: póréhagyma, hagyma, feketegyökér, karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó, pasztinák, mángold. C-sor: az A- és a B-sorok közé, azoktól 50 cm távolságra kerülnek az olyan növények, amelyek még gyorsabban nőnek, egy évben akár háromszor is szedhetők, alacsony növésű zöldségek, amelyek kedvelik a szomszédos növények árnyékát. Például: sárgarépa, salátafélék, karalábé, édeskömény, pasztinák, póréhagyma, korai burgonya.
Betakarítás
A különböző tenyészidejű sorok kialakításának előnye, hogy folyamatosan tudunk betakarítani, a sorok folyamatosan ürülnek ki és töltődnek fel újra, a talaj folyamatosan takarva van. Mivel folyamatos az utánpótlás, ezért a terményeket könnyű feldolgozni, nem halmozódnak fel, és nem kell raktározni őket, a növények nem szöknek magba.
Felkészülés a télre
A tél közeledtével már nem minden sorba érdemes újra vetni, és a sorok lassan elkezdenek kiürülni. Ekkor érdemes ezekbe a sorokba mustármagot szórni. A mustár néhány napon belül kinő, és vastag, zöld takaróval fedi be a talajt, védi a fagyok ellen, elfojtja a gyomokat, gyökerei mélyre lenyúlnak a talajban, az alsóbb régiók tápanyagait a felsőbb részekbe vonja. A hideg időben a mustár nem tud virágzani, ezért nem is nőnek rajta kemény, durva szárak. A mustár -7 °C alatt megfagy és tavasszal a gereblye érintésére szétporlad, értékes tápanyagokat nyújtva az új növényeknek. A mustár előveteményként és köztesként is kiváló.
Ahol a tél beálltáig már nem hajt ki a mustár, ott a talajt az utolsókét felszedett termés – gyökérzeller, kései káposzta, cékla, kései sárgarépa – leveleivel takarjuk.
Olyan agyagos talaj esetében, ahol a talaj magas víztartalma miatt késő tavaszig nem lehet a földre lépni, érdemes már az előző ősszel kiszórni a magokat. A magok nem csíráznak ki, de a talajban megduzzadnak, a talajnak tehát kissé már fagyosnak és száraznak kell lennie. A tél alá vetéshez olyan fajtákat kell választanunk, amelyek nem érzékenyek a tavaszi alacsony hőmérsékletre. Különösen a hagyma alkalmas arra, hogy a talajban biztonságosan átteleljen, sőt, akár nagyot növekedjen.
Újravetés
A következő évben a talaj-előkészítő spenótveteményt 25 cm-rel oldalirányba elmozdítva vetjük, így a spenótsorok az előző év zöldségsorainak helyére kerül. Mikor a spenótsort lesaraboljuk, az utak kerülnek az előző év veteményének, az új vetés pedig a tavalyi év útjainak helyére. Evvel az eljárással, és azzal, hogy egy évben akár háromszor is váltják egymást a kultúrák – elő-, fő- és utóvetemény formájában – nem kell aggódni a vetésforgó miatt.
Növénytársítás
+ Előnyös szomszédságok 1. növény 2. növény bab káposztafélék cékla káposztafélék paradicsom petrezselyem paradicsom hagyma paradicsom káposztafélék paradicsom zeller paradicsom bokorbab sárgarépa hagyma pasztinák hagyma saláta retek saláta bab saláta uborka saláta bokorbab saláta cékla saláta mángold borsó káposztafélék borsó zeller zeller káposztafélék uborka káposztafélék burgonya káposztafélék burgonya borsó burgonya lóbab
+ Hátrányos szomszédságok 1. növény 2. növény bab hagyma káposzta hagyma vörös káposzta paradicsom petrezselyem fejes saláta burgonya hagyma sárgarépa paradicsom spenót sárgarépa spenót mángold spenót új-zélandi spenót
A helyesen megválasztott növénytársítások védelmet nyújtanak egymás számára. A rovarok a növények által kibocsátott anyagok – illatanyagok és exkrétumok – tájékoztatják arról, hogy hol tudnak táplálkozni, illetve lerakni tojásaikat. A veszélyeztetett növények – például káposzta vagy burgonya – közé egészen más illattal bíró növényeket ültetünk, ez megzavarja a rovarokat, és további keresésre sarkallja őket. Másrészről, a hasonló növények közötti nagy távolság megakadályozza a kártevők tömeges fertőzését.
a zeller és a paradicsom hatékony riasztónövény, különösen a káposztaféléket fertőző káposztalepkét tartja távol a saláta mellé érdemes mindig retket vetni, mert a saláta megvédi azt a földibolhák ellen a hagyma igen jó társnövénye a szamócának, a szamóca a talaj felett terül szét, a hagyma pedig, bár magas lesz, de vékony, így fényt hagy a szamócának, a szamóca közé ültetett hagymák mindig jobban teremnek a paradicsomot megvédi a rothadástól, ha előveteménye mustár vagy lóbab, illetve, ha csalánlével trágyázzuk a talajt, a sorok közé vethetünk mustárt vagy körömvirágot a mustár minden növény számára kiváló elő- és köztesvetemény, mély gyökerei lazítják a talajt, riasztja a kártevőket, különösen a fonálférgeket, gyökérmaradványai gazdagítják a talajt, és bár a káposztafélék családjába tartozik – a tapasztalatok azt mutatják – hogy együtt vethető más káposztafélékkel anélkül, hogy talajuntságot okozna a lóbab kiváló előveteménye minden olyan növénynek, amelyek később kerülnek kiültetésre, és nagy tápanyagigénnyel rendelkeznek, például a paradicsomnak, uborkának, káposztának; a többi pillangóshoz hasonlóan nitrogéngyűjtő, a fagyra nem érzékeny, ezért korán el lehet vetni a mézontófű avagy facélia (Phacelia tanacetifolia) kiváló köztes növény, finom szőnyeget alkot, amely az esőt átengedi, de a talaj párolgását megakadályozza, a harmatot összegyűjti, egész évben virágzik, átható illata vonzza a beporzó rovarokat, különösen a levéltetveket pusztító zengőlegyeket (Syrphidac); kiváló zöldtrágya, dísznövény, olykor takarmányként is hasznosítják
A legfontosabb védőnövények