Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25.A pest-józsefvárosi róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyve, 1786/1863. folyószám. – Budapest, 1903. április 29.)GyászjelentéseHalálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1183/1903. folyószám alatt. magyar szobrász és éremművész.
Életpályája Szárnovszky Ferenc szabó és Schlahutka Katalin fiaként született, 1863. december 28-án keresztelték a pest-józsefvárosi plébánián. A Bécsi Akadémián, Londonban és Párizsban végezte el tanulmányait. Az Akadémián Weyr és Edmund von Hellmer tanítványa volt. 1886–1889 között Párizsban dolgozott; ekkor Henri Chapu és Alexandre Falguière voltak mesterei. Az 1890-es évek közepétől a szobrászat felé fordult. 1890-ben Joseph Boehm londoni szobrásznál dolgozott. 1893-ban ismét Párizsba utazott, hogy új techhnológiákat tanulmányozzon az éremművészet területén.
Először a párizsi Salonban állította ki műveit, ahol a kortárs francia éremművészet kiváló mestereit – Hubert Ponscarme, Jules-Clément Chaplain, Oscar Roty – tanulmányozta. Az elsők között csatlakozott a modern francia törekvésekhez. Leginkább kisplasztikákat, érmeket és plaketteket készített. Érmei közül jelentősebb az Iparművészeti Múzeum érme (1895) és a Szt. László-érem (1892). Monumentális szoboralkotásai közül jelentősebb műve a szekszárdi Garay János-emlékmű (1898).
Szárnorszky Ferenc idegi eredetű betegsége úrrá lett rajta;Szárnovszky, szobrászművész meghalt április 29-ikén egy budapesti intézetben, hová néhány hó előtt lélekben megtörve, férfi kora legjavában vitték ápolásra. Szép tehetséggel, biztató reménységekkel kezdődött életpálya ért halálával szomorú véget. … A király által Budapest díszítésére ajándékozott tíz szobor közül gróf Pálffy János szobrát is neki kellett volna elkészíteni. De már e munka közben idegesség lepte meg, művészi képessége megzavarodott. Az országos képzőművészeti tanács nem fogadta el a mintát. Újra elkészítette, még harmadszor is, mindig gyöngébben. Ekkor összetörte szobrait. Fáradozását 8000 koronával jutalmazták s ez most már gyógyítására kellett a szerencsétlen művésznek. Gyógyulás azonban nem volt számára. A művész tragédiája nagy részvétet keltett mindenütt. Vasárnapi Ujság, 1903. május 3., 18. szám, 293. oldal. Halálozások Siklóssy László szerint öngyilkos lett, ugyanakkor a halotti anyakönyvi bejegyzése szerint hűdéses elmezavar következtében hunyt el a Szent János kórházban. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor. Felesége Tillinger Johanna volt.
Művei Szobrok Garay János-szobor Szekszárdon (1898, Garay tér) bélyegkép|jobbra|200px|Garay János-szobor (Szárnovszky Ferenc, 1898) Kiegyezés Baross Gábor mellszobra
Érmek Petőfi Sándor emlékérme I. László magyar királyról (1892)Szent László érem a Magyar Iparművészeti Múzeum (1895) Benczúr Gyuláról (1895) Munkácsy Mihályról (1897)Munkácsy Mihály portréja Hubay Jenőről (1898) I. Ferenc József magyar királyról Ybl Miklósról (1899) Katona Józsefről (1900)
Jegyzetek
Források
Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Katolikus Lexikon Éremkedvelők Egyesülete (ÉKE)
További információk Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc (Művészet, II. 1903.) Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos képzőművészek Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar éremművészek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek