A csengeri Háczky család egy tekintélyes Győr-, Vas- és Zala vármegyei nemesi származású család. A család története bélyegkép|180px|jobbra|Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő, a "Zala Megyei Gazdasági Egyesület" elnöke, Zala vármegyei közigazgatási bizottság tagja, földbirtokos. A család 1653. december 18-án szerzett nemesi adományt III. Ferdinánd magyar királytól; a Zemplén vármegyében lakó csengeri Haczky Miklós, felesége Szabó Mária, valamint gyermekei Háczky László, Háczky György, és Háczky Miklós fivérei, Háczky János, és Háczky György részesültek az adományban.Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 103/1901. OL szám Háczky Miklós és Szabó Mária unokája, idősebb csengeri Háczky Sámuel, akinek a házastársa bojári Vigyázó Éva Mária, Vigyázó Gergely és Gerencsér Éva leánya. Háczky Sámuel és Vigyázó Éva fiai: ifjabb Háczky Sámuel, Háczky László, és Háczky Ádám voltak.Boldogfai Farkas Ákos András. A Háczky család (csengeri). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 65.o.) Sámuel ága Idősebb Háczky Sámuel és Vigyázó Éva fia, ifjabb csengeri Háczky Sámuel, földbirtokos, aki a Szatmár vármegyei Csengerből Pápára költözött. 1744-ben Veszprém Vármegye nemeseinek összeírásakor nemességét igazolta, a megyétől nemesi bizonyítványt kapott. Veszprém Vármegye szolgabírája volt. Házasságot kötött niczki Niczky Judittal, akinek a szülei Niczky Ferenc, földbirtokos és palásti és keszihóczi Palásthy Mária voltak.
Háczky József (1741–1818) Vas vármegyei táblabíró, kemeneshőgyészi és magyargencsi földbirtokos, kétszer nősült meg: első felesége a nemesi salfai Szita Zsuzsanna (c.1741–1779), salfai Szita János (1715–1793), kemeneshőgyészi földbirtokos, és Divéky Katalin leánya, akit 1765. október 15.-én vett el Kemeneshőgyészen. Háczky Józsefnek Szita Zsuzsannától több gyermeke született, azonban csak csengeri Háczky Anna (1776–1871) érte el a felnőttkort. Háczky Anna 1795. március 19-én Kemeneshőgyészen férjhez ment a miskei és monostori Thassy család sarjához miskei és monostori Thassy Mihály (1767–1804) zalalövői földbirtokoshoz. Szita Zsuzsanna korai halála után Háczky József feleségül vette 1781. július 1-jén Nemesviden a vejének, Thassy Mihálynak a nővérét, miskei és monostori Thassy Rozália Borbála (1757–1812) kisasszonyt, akinek a szülei Thassy László (1728-1766), zalalövői földbirtokos, és dávodi Bakó Rozália voltak. Thassy László szülei Thassy Ferenc, zalai majd vasi és somogyi főügyész,Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 269. o. valamint a vizeki Tallián család sarja, vizeki Tallián Borbála (1702-1781) asszony volt. E házasság révén, Thassy Ferenc főügyész, örökölt felesége felmenőinek a birtokrészeit Zalalövőn, és más zalai helyiségeken, hiszen nejének az apai nagyanyja, vizeki Tallián Gergelyné osztopáni Perneszy Julianna volt, a nagy múltra visszatekintő osztopáni Perneszy család sarja, osztopáni Perneszy István, a zalalövői vár főkapitányának a lánya.
Thassy Rozália (1757–1812) több gyermekkel áldotta meg Háczky József (1741–1818) Vas vármegyei táblabírót, akik tulajdonképpen tovább vitték az ő ágát: az egyik gyermekük Háczky Ferenc (1783–1861), táblabíró, földbirtokos, aki Zala megyei feleséget szerzett magának. Háczky Ferenc 1822. június 22-én Kemeneshőgyészen elvette a forintosházi Forintos család leszármazottját forintosházi Forintos Erzsébet Anna (1793–1834) örvegyasszonyt, akinek a szülei forintosházi Forintos Károly (1763–1834), táblabíró, földbirtokos, és gulácsi Farkas Anna Borbála (1770-1805) voltak; első férje az Ádám ágából származó csengeri Háczky Imre (1786–1821), kemeneshőgyészi földbirtokos volt. Forintos Erzsébet anyai dédszülei forintosházi Forintos Gábor (1723–1782), királyi tanácsos, Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követe, táblabíró, jogász, birtokos és lomniczai Skerlecz Erzsébet (1732–1802) voltak. Háczky Ferenc sógora, forintosházi Forintos Károly (1795–1866), táblabíró, mihályfai birtokos, ellenzéki tag volt. Forintos Erzsébet korán hunyt el; Háczky Ferenc 1837. április 30-án Kemeneshőgyészen vette feleségül a 44 éves nemesi származású szladeoviczi Szladovits családnak a sarját, szladeoviczi Szladovics Erzsébet (1791–1839) özvegy-asszonyságot, aki alig két évvel később meghalt. Szladovics Erzsébet első férje, a boldogfai Farkas család sarja, boldogfai Farkas György (1788–1823), jogász, zélpusztai földbirtokos; a második férje, egyházasbüki Simon József (1775-1827) táblabíró, alibánfai földbirtokos volt. Háczky Ferenc földbirtokos jó barátságban volt kehidai Deák Antallal, Deák Ferenc testvérbátyjával, akivel gyakran levelezett.Levéltári Szemle, 52. (2002)Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. számMolnár András: Zala megye követei az 1825–1827. évi országgyűlésen / 51–63. o. Háczky Ferenc és Forintos Erzsébet frigyéből két gyermek említésre méltó: csengeri Háczky Kálmán (1828–1904) 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő a függetlenségi programmal, valamint csengeri Háczky Sándor (1832–1916), földbirtokos.
Háczky Kálmán (1828–1904), 1848-as honvéd főhadnagy, országgyűlési képviselő a függetlenségi programmal, fiatal korában az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848 júliusában beállt a honvédsereghez. Pápán beállt bonyhádi Perczel Mór seregébe. 1848. december 11-én hadnagy és zászlóalj segédtiszt, 1849. január 16-án főhadnagy a 60. (Somogy megyei) honvédzászlóaljnál, a drávai hadtestben, majd a Központi Mozgó Seregnél. 1849. február 11-én kérésére leszerelték. 1867.-étől a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. Csabrendek környékén is terjedelmes birtokai voltak, Somlón szőlője egy négyszobás lakással és pincével amelyet, 1878-ban vásárolt és épített. Belekerült Zala vármegye politikai életébe: 1875-ben a zalaszentgróti kerület képviselővé választotta függetlenségi programmal, amelynek egész életén keresztül tántoríthatatlan híve maradt: 1884-től a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt nagy támogatója volt Zalában. Iszkázi Árvay István ügyvéd egyesületi elnök lemondása után 1883-től csengeri Háczky Kálmán földbirtokos a "Zala Megyei Gazdasági Egyesület" elnöke lett, melynek buzgó alapító tagja is volt. 1887. május 1.-jén felvetetett Zalaegerszegen az egyesület háza nagytermében a "szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai" vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán, a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011) Idős korában, 70 évesen, 1898-ban mondott le a Gazdasági egyesület elnöki posztjáról, 16 év szorgalmas munkálkodás után. 1898. szeptember 25.-én az elnökét választotta meg az egyesület: hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc földbirtokos követte Háczky Kálmánt. 1856. december 18-án Vámoscsaládon vette feleségül a római katolikus nagyalásonyi Barcza Anna Julianna (1836–1878) kisasszonyt, akinek a szülei nagyalásonyi Barcza Kristóf (1813–1884), földbirtokos, és alsószelestei Szelestey Julianna (1816–1845) voltak. Háczky Kálmánné Barcza Anna nagybátyja nagyalásonyi Barcza Sándor (1811–1885), Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt.
Háczky Kálmán és nagyalásonyi Barcza Anna házasságából 5 gyermek született: Háczky Aranka (1857–1909), akinek a férje, nagyszigethi Szily Dezső (1841–1910), földbirtokos; ifjabb Háczky Kálmán (1858–1907), határ-rendőrségi felügyelő, földbirtokos. akinek a neje, a zalai nemesi egyházasbüki Dervarics családnak a sarja, egyházasbüki Dervarics Blanka Mária (1870–1961); Háczky Ilona (1860–1928), akinek a férje dukai és szentgyörgyvölgyi dr. Széll Ignác (1845–1914), Vas vármegyei alispán, belügy-miniszteri államtitkár, dr. Széll Kálmán miniszterelnök fivére; csengeri Háczky Gizella (1862–1937), akinek a férje baranyavári Baranyay Ödön (1858–1906), földbirtokos, megyebizottsági tag, akinek a szülei baranyavári Baranyay Elek (1830–1871), hahóti földbirtokos, és tubolyszegi Tuboly Terézia Mária (1836–1887) asszony voltak; valamint Háczky Anna Mária (1876–1896), akinek a férje, nemes Vaszary Béla (1869–1943), huszár főhadnagy.Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)1896-06-21 / 25. szám Vaszary Béla nagyapjának a rokona Vaszary Kolos esztergomi érsek volt; az anyakönyvezés bevezetésekor Magyarországon az utolsó kizárólag egyházi házasságot 1895. szeptember 30.-án délelőtt 11 órakor kötötték meg Vaszary Béla és Háczky Anna az Esztergomi bazilikában; az esketési szertartást Vaszary Kolos hercegprímás vezette.
Ifjabb csengeri Háczky Kálmán (1858–1907), katonai iskolát végzett, Kőszegen volt hadapród a lovasság 3, századában, majd Veszprémben is állomásozott mint huszár hadnagy. Apja politikai elfoglaltságai miatt leszerelt és haza költözött Csabrendekre a családja birtokait igazgatta. Ifjabb Háczky Kálmán feleségül vette az előkelő zalai római katolikus nemesi egyházasbüki Dervarics családnak a sarját, egyházasbüki Dervarics Blanka (1870–1961) kisasszonyt, akinek az apja egyházasbüki Dervarics Imre (1842–1910) földbirtokos, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt keszthelyi kerületi elnöke, és egyben idősebb Háczky Kálmán jó barátja is volt. Háczky Kálmánné Dervarics Blanka több testvére között egyházasbüki Dervarics Ákos (1871–1947), ormandlaki földbirtokos, vármegye bizottsági tag, akinek a felesége, a Háczky család győri ágából való csengeri Háczky Valéria (1882–1924), csengeri Háczky Dénes és nagyribai Ribiánszky Anna lánya volt. Ifjabb Háczky Kálmánné egyházasbüki Dervarics Blanka apai nagyszülei idősebb egyházasbüki Dervarics Ákos (1816–1891), táblabíró, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja, valamint hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Rozália (1822–1850) asszony voltak. Ifjabb Háczky Kálmán a nősülése után még pár évig Csabrendeken lakott, majd átköltözött Káptalanfára és kibérelte az Eszterházy birtokot. Apja halála után derült ki, hogy apja súlyos adósságot hagyott a családra, és ifjabb Háczky Kálmánnak nem sikerült a családi vagyont megmenteni. Az apai vagyon nagy részét eladta, Sopronba költöztek családjával és ott újra Határrendőrségi felügyelő lett.
Ifjabb Háczky Kálmán (1858–1907) és egyházasbüki Dervarics Blanka (1870–1961) frigyéből 5 gyermek született: ifjabb Háczky Kálmán (1898–1971), Háczky Elza, Háczky István (1896–1944) alezredes, valamint Háczky Blanka (1888–1971), akinek a férje a polgári származású szabadkai születésű vitéz Sümeghy Ferenc (1883–1915), a győri főreáliskolai matematika tanár, a 300. honvéd-gyalogezred hadnagya és századparancsnoka; vitéz Sümeghy Ferencnek az apja idősebb Sümeghy Ferenc 1879. június 13-án belügyminisztériumi engedélyt szerzett a "Smigura" eredeti vezetéknevét "Sümegi"-re változtatására.