Verbice () falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 29, közúton 35 km-re délre, Diakovártól légvonalban 11, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon, Kese és Stari Mikanovci között fekszik.
Története A települést 1330-ban „Verbice” néven említik először. 1380-ban a Garai és Bothos családok birtoka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. 1379-ben a ferencesek kolostort alapítottak itt, melyet 1532-ben a Kőszeg alól visszavonuló török sereg lerombolt. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhilukhoz tartozott, utolsó török ura egy Ali nevű pasa volt. A törökök megengedték, hogy 1640-ben Szűz Mária tiszteletére katolikus plébániát alapítsanak a településen, melyhez a környék számos falva tartozott. Ennek ellenére lakosságának többsége elhagyta a települést. A török kiűzése után 1702-ben a faluban 21 lakott ház maradt. A falu a diakovári püspökség birtoka lett. Lakói odaadásukért és hűségükért Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött, 1758-ban már 40 ház állt a településen és még ebben az évben Észak-Boszniából 10 újabb horvát családot telepített be a püspök. 1793-ban Krtica püspök új plébániatemplom és plébániaház építésébe kezdett, mivel fából épített korábbi épületeik rossz állapotban voltak.
Az első katonai felmérés térképén „Verbicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbicza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...730. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbicza” néven 89 házzal, 532 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o. A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be.
A településnek 1857-ben 491, 1910-ben 841 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a német, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 730 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 491 639 586 745 798 841 827 895 803 811 860 930 763 763 797 730
Gazdaság A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.
Nevezetességei Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a plébániaházzal együtt 1793-ban épült. 1924-ben mindkét épületet megújították. Az egykor nagy területű plébániához ma mindössze két falu, Verbica a Mrzović tartozik.
Kultúra KUD „Vinčac” kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport NK „Radnik” Vrbica labdarúgóklub. ŠRU „Oaza” sporthorgász egyesület.
Egyesületek „Neovisnost” humanitárius egyesület. LU „Orao” vadásztársaság.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései