Ákos László, született Ascher (Budapest, Ferencváros, 1901. március 23. – Budapest, 1971. december 12.)Ákos László elhunyt (1972. január 1.) Magyar Sajtó, 1. szám író, lapszerkesztő, erdészeti és vadászati szakíró.
Élete Budapesten tett gimnáziumi érettségit. Az 1918–1919-es időszakban kapcsolódott be a szocialista diákmozgalomba. Első írásai a Nyugat és a Szocializmus című folyóiratokban jelentek meg, valamint a Népszavában, ahol 1933 és 1939 között a közgazdasági rovatnál dolgozott. 1936-tól a Pénzügyi Hírlap munkatársa is lett. 1940 és 1944 között a Magyar Export szerkesztője volt. A második világháború után ismerkedett meg az erdőgazdálkodással. 1946 és 1948 között a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek sajtó-előadója volt. 1948-tól az Erdőgazdaság és Faipar alapító szerkesztője, s 1954-től Az Erdő című lap szerkesztője volt nyugdíjba vonulásáig. Tagja volt a Magyar Újságírók Szövetségének.
Számos népszerű szakkönyvet írt a magyarországi erdészetről és erdőgazdálkodásról, illetve a hazai vadászatról. Az első modern magyar vadászati lexikon szerkesztője.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (17A-20-32).
Családja Ascher István (1874–1938)Ascher István elvtárs temetése (1938. május 4.) Népszava, 100. szám, 6. o. miniszteri számellenőr, majd a Közalkalmazottak Országos Szövetségének elnöke és Körmendi Frim Aranka (1878–1951) gyermekeként született. Testvére Ács Kató (1917–1989) író, szerkesztő. Anyai nagyapja Frim Jakab (1852–1919) gyógypedagógus, anyai nagyanyja Goldreich Anna. Nagybátyja Körmendi-Frim Jenő festőművész. Apai nagyszülei Ascher Antal (1848–1903) kályhagyáros és Beck Katalin (1849–1902).
Házastársa Reiner Lázár és Huber Julianna lánya, Ilona volt, akit 1936. május 11-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.
Díjai, kitüntetései
Munka Érdemrend ezüst fokozata Munka Érdemérem
Főbb művei
A magyar szabadság útja (Ascher László néven, Budapest, 1927) Az új nagyhatalom. A financkapitalizmus kialakulása. Ascher László néven. (A szocialista tudás könyvtára. 6. Budapest, 1933) Az erdősítések szerepe a természet átalakításában (Népszava ismeretterjesztő előadások. Budapest, 1952) A Balassagyarmati Állami Erdőgazdaság az ország második erdőgazdasága (Budapest, 1953) Hogyan gondozzuk és védjük az erdőt? (Népszava ismeretterjesztő előadások. Budapest, 1953) Erdők országa. Aba Ivánnal. Ill. Tarján Zoltán. (Budapest, 1954) Erdészélet Kemenesalján. Lakos Györggyel. (Budapest, 1955) Vadgazdálkodási és vadászati alapismeretek (Budapest, 1965) Az ezerarcú, ezerhasznú erdő. Ghimessy Lászlóval. (Természet és mezőgazdaság. Budapest, 1969) Szerk.: Erdészek és vadászok zsebkönyve. (Budapest, 1958) Erdészek és vadászok zsebkönyve. 1960/61. (Budapest, 1960) Erdészeti, vadászati, faipari lexikon (Budapest, 1964)
Jegyzetek
Források
Névpont
Kategória:Magyar mezőgazdasági szakírók Kategória:Magyar szaklapszerkesztők Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek