Csatári Csatáry Lajos (eredeti neve: Grósz Lajos) (Nagyvárad, 1832. november 16. – Budapest, 1907. november 16.Gyászjelentése) magyar királyi miniszteri tanácsos, a magyar királyi államvasutak főorvosa, egyetemi magántanár, az országos közegészségügyi tanács tagja, az élet- és járadék-biztosító intézet orvosi tanácsosa, 1848/49-iki honvédszázados, a honvéd menház felügyelő bizottságának elnöke, a Lipót- és vaskoronarend lovagja, a belga Lipót- a török Medjidie- és a szász Ernesztini házi rend tulajdonosa, több bel- és külföldi tudományos társulat választmányi tagja. 200px|bélyegkép|Fiával közös sírja a Fiumei úti sírkertben (29/3-2-77). Alkotók: Vass Viktor és Philipp István, 1910 előtt Életpályája Szülei Grósz Frigyes (1798–1858) szemész és Wertheimer Henriette voltak.Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 528/1907. folyószám alatt. 1847-ben végezte el a gimnáziumot. Bécsi orvosnövendékként részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, majd hazatérve honvédtiszt lett. 1852-ig emigrációban volt; őrnagyi rangban szolgált a török hadseregben. Elvégezte a bécsi egyetemet 1855-ben. 1857–1868 között Bihar vármegye törvényszéki orvosaként dolgozott. A törvényszéki orvostan magántanáraként 1859–1868 között a nagyváradi jogakadémmián, 1868–1870 között a pesti egyetem jogi karán a törvényszéki orvostan előadója volt. 1870–1906 között a MÁV főorvosa volt. 1872-ben egyetemi magántanár lett. 1876-ban, 1878-ban és 1883-ban részt vett a nemzetközi egészségügyi kiállításokon (Brüsszel, Párizs, Berlin). 1878-ban csatári előnévvel magyar nemességet kapott. 1879–1882 között valamint 1888–1889 között és 1891-ben részt vett a nemzetközi orvosi és egészségügyi kongresszusokon. 1882-ben Szende Béla honvédelmi miniszter a honvédmenházi felügyelő-bizottságba nevezte ki. 1906-ban vonult nyugdíjba.
Tagja volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak. Nagy szerepe volt a hazai közegészségügyi intézmények (bábaképzés, vasúti egészségügy, mentőegyesületek) megszervezésében. A világon elsőként szervezte meg a vasúti egészségügyi mentőszolgálatot 1870-ben.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (29/3-2-77).
Művei Orvosi rendőrség (Pest, 1863) A törvényszéki orvostudomány gyakorlati kézikönyve (Budapest, 1888) Az Országos Közegészségügyi Tanács 25 éves története (Budapest, 1893) A vasúti egészségügy kézikönyve (Budapest, 1905)
Díjai Medschid-rend tiszti jelvénye (1883) a belga Lipót-rend lovagkeresztje (1884) Medschid-rend commandeur jelvénye (1889) a szász Erneszt házi rend első osztályú lovagkeresztje (1890)
Jegyzetek
Források
Nemzeti Örökség Intézete https://mek.oszk.hu/05400/05439/pdf/Szallasi_Csatary.pdf Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerkesztette: Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937. Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz.
Kategória:1832-ben született személyek Kategória:1907-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Születésnapjukon elhunytak