Kucsance (régi magyar neve Kusánc, ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 34, közúton 54 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 10, közúton 12 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkság szélén, a Krndija-hegység délkeleti lejtői alatt, a Karašica-patak mentén, Gara és Drenye között fekszik.
Története A települést 1428-ban említik először „Kwsancz” alakban. Névna várának tartozéka volt. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhiluk része volt. A megritkult lakosság pótlására Boszniából pravoszláv vlachokat telepítettek be. Utolsó török birtokosa Hasszán bég volt. A török kiűzése után öt lakott házat számláltak a településen, melyek közül ötben már pravoszlávok laktak. A 18. század közepéig a lakosság száma nem emelkedett számottevően.
Az első katonai felmérés térképén „Kucsancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuchancze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...357. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kucsancze” néven 26 házzal, 52 katolikus és 102 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o. A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be.
A településnek 1857-ben 186, 1910-ben 267 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 39%-a szerb, 28%-a magyar, 24%-a horvát, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 29%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 148 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 186 212 148 197 343 267 321 323 332 346 338 302 253 214 177 148
Nevezetességei Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1922-ben épült, a drenyei plébánia filiája.
Oktatás A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK Kućanci Kućanci Đakovački labdarúgóklubot 2006-ban alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Kućanci Đakovački önkéntes tűzoltóegylet.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. Az első katonai felmérés térképe Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. – doktori disszertáció Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései