Az Országos Atomenergia Hivatal (rövidítve: OAH) Magyarország atomenergia-felügyeletét ellátó önálló szabályzó szerv, korábban kormányhivatal.
Története A 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendelettel megalakult az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
1994-ben az új atomenergia-törvény által előírt nukleáris biztonsági hatóság jött létre.(?) Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója 1994-ben Vajda György lett államtitkári rangban, amit 2000-ig vezetett.
1997. június 1-jén hatályba lépett az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. Az 1980. évi atomtörvényt felváltó korszerű, új szabályozás igazodott az atomenergia biztonságos alkalmazására vonatkozó nemzetközi előírásokhoz, figyelembe vette a tudomány legújabb eredményeit és az akkor lehetséges mértékig összhangban volt az Európai Unió szabályozásával.
Az atomenergiáról szóló törvény végrehajtásaként a Kormány 87/1997. (V. 28.) Korm. rendeletével újraszabályozta az OAB és az OAH feladat- és hatáskörét. Ezek szerint az OAH a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv.
Dr. Rónaky Józsefet 1999 szeptemberében nevezték ki az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának.https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C1257BDB00510532C1257B7F003A2AF2
2013. június 30-val Rónaky József főigazgató közszolgálati jogviszonya nyugdíjba vonulása miatt megszűnt. A Hivatalt felügyelő miniszter őt 2013. június 3-val mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól.https://www.oah.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C1257BDB00510532C1257B7C003D4890 Utódja, Fichtinger Gyula 2013–2021 között a paksi atomerőmű bővítésének engedélyezése alatt vezette a hivatalt, míg váratlanul, nyugdíjazása előtt nem távozott.
A negyedik Orbán-kormány alatt 2021-ben elfogadott törvény értelmében az OAH kikerült a kormány közvetlen ellenőrzése álló, a továbbiakban önálló rendeletalkotó szabályozó szervként működik. Elnökét a mindenkori miniszterelnök nevezi ki pályáztatás nélkül kilenc évre, elmozdítása csak különleges esetekben (bűncselekmény miatti jogerős ítélet, tartós munkaképtelenség) lehetséges. A hivatal két helyettesét – szintén kilenc évre – az elnök nevezi ki.
A megváltozott jogállású hivatal első elnökének Orbán Viktor Kádár Andrea Beatrixt, korábbi energiapolitikáért felelős államtitkárt nevezte ki.
Hatásköre Az OAH hatásköre kiterjed a nukleáris anyagok és létesítmények – köztük elsősorban a Paksi Atomerőmű – biztonságával, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött atomsorompó rendszerrel, továbbá a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos államigazgatási és hatósági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolására, illetve ellátására.http://www.oah.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/73D729D8CE60B741C1257C1B00480721/$FILE/oah15.pdf
Feladatai
Elnökei, főigazgatói Vajda György (1997. július 16. – 1999) Dr. Rónaky József (1999. szeptember 1. – 2013) Fichtinger Gyula (2013. június 5. – 2021. április 29.)https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C1257BDB00510532C1257B860040BC4A Dr. Hullán Szabolcs (2021. április 29. – 2021. szeptember 29., főigazgató helyettes, ügyvivőként) Kádár Andrea Beatrix (2021. szeptember 29. –)
Jegyzetek
Források oah.hu
További információk
1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
Kategória:Atomtechnika Kategória:Magyarországi állami szervezetek