bélyegkép|Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (4A-1-1) Sós Endre (Budapest, 1905. július 18. – Budapest, 1969. július 12.) magyar újságíró, író, lapszerkesztő, hitközségi elnök.
Élete Sós (Schlesinger) Ármin (1873–1944) közlekedési szakértő, a nagy-budapesti közlekedési hálózat egyik megteremtője, a "BHÉV atyja" és Berczell Rózsi (1881–1944) fia. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) végezte jogi tanulmányait, de a Népszavában megjelent verse miatt 1931-ben eltanácsolták az egyetemről. 1945 előtt az Esti Kurír, Az Újság, a Magyar Hírlap, a Reggeli Újság és A Toll című folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője volt. Szerkesztette az Új Zsidó Könyvtár című sorozatot is. A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, 1944-ben a győri katonai fogházban ült. 1945 után a Népszava, majd 25 éven át a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. 1957 és 1965 között a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke. Főszerkesztője volt az Új Élet című izraelita felekezeti lapnak. Számos könyvet és tanulmányt írt. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Az újabb kutatások szerint ugyanakkor ügynökként is dolgozott.https://www.szombat.org/tortenelem/lazitottak-a-templom-eladas-ellen
Autóbaleset áldozata lett.
Házastársa Koncz Ilona Erzsébet volt, akivel 1929. június 11-én Budapesten kötött házasságot. 1945-ben elváltak. Második felesége Gellért Katalin (1915–1979) volt.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
Díjai, elismerései
Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1957)Egyházi személyeket tüntetett ki az Elnöki Tanács (1957. december 31.) Magyar Nemzet, 13. évfolyam, 96. szám, 3. o. Online elérés
Főbb művei
A szimbolizmus az irodalomban (esszé, Budapest, 1924) Mi lesz Európával? (Budapest, 1931) Diktátorok és diktatúrák (Budapest, 1933) Európa drámája (Budapest, 1936) Becsapott ajtók ellen: a magyar zsidóság sorskérdései (Budapest, Periszkóp, 1938) Porszem és óriás (versek, Budapest, 1939) Emberdömping: az eviani konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája (Budapest, 1939) Fejek és elvek (Budapest, 1940) Zsidók a magyar városokban (Budapest, 1941) A zsidók útja a kálvinista Rómában (Debrecen) (Budapest, 1943) A nagyváradi zsidók útja (Budapest, 1943) Az emberi jogok (Budapest, 1945) Három mártír (Budapest, 1945) A nagyváros írói (Budapest, 1947) A demokrácia öngyilkossága. A weimari Németország végzetes útja (Budapest, Téka, 1947) Európai fasizmus és antiszemitizmus. Az üldözések kora (Budapest, 1948) Georges Politzer. A francia ellenállás harcos filozófusa (Budapest, 1949) Zola (Budapest, 1952) Cervantes (Budapest, Művelt Nép, 1955) Aki az égtől elragadta a villámot… (regényes Franklin életrajz; Budapest, 1957) Thomas és Heinrich Mann: a két írótestvér szenvedése, küzdelme és nagysága (Vámos Magdával, Budapest, Gondolat, 1960) Tanúvallomás. Cikkek, emlékezések (Budapest, 1962) Lincoln (Vámos Magdával, Budapest, Magvető, 1964) Felvillanó arcok. Arcképek, emlékezések (Budapest, 1965) Franklin vagyok Philadelphiából: Benjamin Franklin élete (Vámos Magdával, Budapest, 1970)
Jegyzetek
Források
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
Kategória:Magyar írók Kategória:Az Újság vezetői, újságírói Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Magyar Hírlap (1891–1938) vezetői, újságírói Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:Közúti balesetben elhunyt személyek Kategória:A Toll vezetői, újságíról Kategória:A Népszava vezetői, újságírói Kategória:A Magyar Nemzet (1938–2018) vezetői, újságírói Kategória:Magyar szaklapszerkesztők