Lucian Boia (Bukarest, 1944. február 2.Boia önéletírása szerint valójában február 1-jén született, de a hivatalos iratokban egy hiba miatt február 2. szerepel. Lásd – ) román történész, a Bukaresti Egyetem történelem karának emeritus professzora. Főbb kutatási területei pályája korai szakaszában az erdélyi románok nemzeti mozgalma és a Habsburg-monarchia népei közötti kapcsolatok, majd a román és egyetemes historiográfia a történelemkutatás elméleti és módszertani problémái, a történelem, a politika, a tudomány és a nemzeti identitás mitológiái. Román és francia nyelven publikál; műveinek fordításai megjelentek angol, német, lengyel, magyar, olasz, spanyol, kínai, orosz, japán, koreai, szlovén, szerb nyelven. Könyvei rendkívül népszerűek, egyes vélemények szerint Boia a román nemzettudat történeti vizsgálatát, Románia historigráfiáját megújító tudós, bírálói szerint viszont szemlélete tudományosan kidolgozatlan, fogalomhasználata pontatlan, történészi látószöge pedig nemzetellenes.
Élete Családja és fiatalkora Apja, Aurel Boia Dobrudzsában megtelepedett Szeben-Hegyaljai családból származik, filozófiát és szociológiát tanult, és egy ideig a parlament gyorsírója volt, utóbb gyorsíró iskolát működtetett. Anyja, Flavia Morandini, elrománosodott olasz család gyermeke, a bukaresti egyetem bölcsészkarán végzett olasz-román szakon. A család Lucian születésekor Bukarest Cotroceni negyedében lakott az anyai nagyszülőkkel együtt. A második világháború alatt Câmpulung Muscelre költöztek, az anyai nagyapa szülőhelyére, de hamarosan visszatelepültek a fővárosba. 1953-ban a szülők elváltak, a gyermek az anyánál maradt.
Lucian Boiát gyermekként magántanárok oktatták idegen nyelvekre, majd 1951–1958 között a cotroceni-i általános iskolában tanult. A Nicolae Bălcescu LíceumbanAz intézmény a román főváros egyik legrégebbi és leghíresebb iskolája, 1948 előtt és 1990-től a Sfântul Sava nevet viselte. 1962-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. A Bukaresti Egyetem egyetem történelem karára első helyen vették fel. A negyedik évfolyamon karrierje érdekében belépett a Román Kommunista Pártba. Szakdolgozatát Gheorghe Cazan professzor irányításával írta Charles de Gaulle második világháború alatti angol illetve amerikai kapcsolatairól. 1967-ben évfolyamelsőként végzett, így gyakornokként az egyetemen kapott állást.
Pályafutása Az egyetemen tanársegédként előbb az egyetemes történelem tanszéken, majd a Románia történelme tanszéken dolgozott, ahol a historiográfiai szemináriumot vezette. 1968 novemberétől Josef Macůrek professzor segítségével fél éven át ösztöndíjasként kutatott Prágában. 1972-ben avatták doktorrá, 1977-ben adjunktussá nevezték ki. 1980-ban a Történészek Világkongresszusán az ő javaslatára alakult a Nemzetközi Historiográfiai Bizottság, melynek főtitkári, majd elnöki tisztségét töltötte be. Ezzel összefüggésben évente utazott Nyugatra, és számos kapcsolatot épített ki. 1975-ből kezdve tíz éven át az egyetem Analele Universităţii című folyóiratának szerkesztőségében is tevékenykedett. Tagja volt a történelem kari pártbizottságnak, és 1989. őszén propagandáért felelős titkárrá választották.
2018 végén vált ismertté, hogy Lucian Boia neve szerepelt a Securitate „emigrációellenes” egységének 1985-ben összeállított kapcsolati listáján; ezt követően maga a történész annyit ismert el önéletrajzának második kötetében, hogy 1973 és 1989 között néha be kellett számolnia arról, hogy kikkel találkozott, és azoknak mi a véleménye a kommunista Romániáról.
1990-ben, a forradalmat követően a diákok átvették a Bukaresti Egyetem vezetését, és a történelmi kar dékánjává javasolták, de Boia nem vállalta a megbízást. Ugyanebben az évben az egyetem professzorává nevezték ki. 1993-ban az egyetem végzős hallgatóiból és fiatal tanársegédekből álló műhely, a Centrul de Istorie a Imaginarului [Képzeletbeli Történelem Központja] alapító igazgatója lett.
2018-ban a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje lovagi fokozatával, 2020-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.
Munkássága Pályafutásának kezdetén a hagyományos román történészi szellemiségbe simulva, nacionalista-marxista klisékkel operálva foglalkozott a 19. századi erdélyi román nemzeti mozgalom múltjával. Miskolczy Ambrus szerint „olyan volt, mint a többi, meghúzta magát”. Noha 1979-ben az Egyesült Államokban megjelent International Handbook of Historical Studies: Contemporary Research and Theory című munkája még ezt a vonulatot képviselte, Demény Lajos szerint az 1970-es évek végén tett nyugati tanulmányútja változást hozott történelemszemléletébe.
Ez a változás 1989 után érett be, amikor Boia sorra jelentkezett a történelmi mítoszokat elemző, a történelemszemlélet, a román nemzeti identitás ideológiai és mitológiai vonatkozásairól, alakulásáról és működéséről szóló, széles körű ismeretséget hozó, relativista szemléletű könyveivel. Două secole de mitologie naţională [A nemzeti mitológia két évszázada] című könyve például valóban a nyugati történelemszemlélet hatását tükrözte, amelyben Ernest Gellner, Anthony D. Smith és Benedict Anderson nemzetről alkotott elméleteit alkalmazta Romániára. Istorie şi mit în conştiinţa românească [Történelem és mítosz a román köztudatban] címen 1997-ben megjelent művét Mircea Iorgulescu kritikus „a mai román kultúra első radikális és szisztematikus kritikai vizsgálatának” aposztrofálta, ami egybecsengett a kiadó hírverésével: a mű „tájékozódási pont a nemzeti történelem újradefininálásában”. Egyes vélemények szerint Lucian Boia a román történetírás megújítója, a România literară-ban megjelent kritika Boia érdeméül tudja be, hogy történelmi esszéi segítségével bonyolult problémákat képes hozzáférhetővé tenni minden művelt ember számára. Kötetei nagyon népszerűek, így például a 2012-ben megjelent De ce e România altfel? [Miért más Románia] kelt el, 2013-ban egyik műve a könyvesboltokból leggyakrabban lopott könyvek között szerepelt.
Könyvei azonban nem csak a közönségsikert és az elismerést hozták el Boia számára, de számos támadás céltáblájává is tették. Különösen heves kereszttűzbe került az első világháborúról szóló könyvében kifejtett történészi meglátása kapcsán, mely szerint Erdély korábban soha nem tartozott Romániához; ugyan a románok joggal vádolhatják a magyarokat, hogy elnyomták és hátrányosan különböztették meg őket, de azzal nem, hogy Erdélyt tőlük „rabolták el”. Ezt a véleményét egyes román szerzők hazugságnak, mégpedig Budapestet kiszolgáló hazugságnak minősítették; a könyvet kiadó Humanitas könyvesboltjánál tiltakozó akcióra is sor került. Több más pályatárs és recenzens románellenesnek, nemzetárulónak tartja Boiát, Ioan-Aurel Pop történész, a kolozsvári egyetem rektora (utóbb a Román Akadémia elnöke) pedig hozzá nem értéssel és történelemhamisítással vádolta őt, a Tribuna tárcaírója grafomán történésznek nevezte. Árnyaltabb vélemények szerint Boia „túllép egyes kliséken, de másokban részben megfeneklik”, „mítosztalanítása valójában új mítoszokat teremt”. Hasonló kifogásokkal élt Gáll Erwin és Koszta András, akik szerint Miért más Románia? és A Nyugat hanyatlása című műveinek kapcsán Boia a román nacionalizmust éppenséggel nacionalista szemlélettel és módszerrel támadja, emellett társadalomtudományi fogalomhasználata is pontatlan. A Capcanele istoriei: Elita românească între 1930 și 1950 című könyve kapcsán egy recenzió a könyvet a népszerű történelemírás és a tudományos kutatás sajátos keresztezésének tartotta, amelynek hipotéziseit a szerző csak illusztrálja, de nem bizonyítja.
Művei
Eredeti címHelyKiadóÉvMagyar címFordítóHelyKiadóÉvSorozatEugen Brote (1850–1912) [doktori értekezés]BucureştiLitera1974 Evoluţia istoriografiei române [egyetemi jegyzet]BucureştiUniversității Bucureşti1975 Relationships between Romanians, Czechs and Slovaks (1848–1914)BucureştiAcademiei RSR1977 Das Jahrhundert der Marsianer: Der Planet Mars in der Science Fiction bis zur Landung der Viking-Sonden 1976 (társszerző Helga Abret) MünchenHeyne1984 Probleme de geografie istorică [egyetemi jegyzet]BucureştiUniversității Bucureşti1985 L'exploration imaginaire de l'espaceParisLa Découverte1987 La fin du mondeParisLa Découverte1989 Mituri istorice româneştiBucureştiUniversităţii Bucureşti1995 Entre l'ange et la bete: le mythe de l'homme different de l'Antiquite a nos joursParisPlon1995 Miturile comunismului românescBucureştiUniversităţii Bucureşti1995 Istorie şi mit în conştiinţa româneascăBucureştiHumanitas1997Történelem és mítosz a román köztudatbanAndrás JánosBukarest/KolozsvárKriterion1999GordiuszPour une histoire de l'imaginaireParisLes Belles Lettres1998 Jocul cu trecutul: istoria între adevăr şi ficţiuneBucureştiHumanitas1998 Două secole de mitologie naţionalăBucureştiHumanitas1999 La Mythologie scientifique du communismeParisLes Belles Lettres2000 România, ţară de frontieră a EuropeiBucureştiHumanitas2002 Le mythe de la démocratieParisLes Belles Lettres2002 L'homme face au climat: l'imaginaire de la pluie et du beau tempsParisLes Belles Lettres2004 Ember és klíma: elméletek, forgatókönyvek, pszichózisok Rostás-Péter István Kolozsvár Koinónia 2020Jules Verne: Les paradoxes d'un mytheParisLes Belles Lettres2005 Quand les centenaires seront jeunes: L'imaginaire de la longétivité de l'Antiquité à nos joursParisLes Belles Lettres2006 Napoléon III le mal-aiméParisLes Belles Lettres2008 Hégémonie ou déclin de la France? La fabrication d'un mythe nationalParisLes Belles Lettres2009 Germanofilii: Elita intelectuală românească în anii Primului Război MondialBucureştiHumanitas2009 Tragedia Germaniei 1914-1945BucureştiHumanitas2010 Capcanele istoriei: Elita intelectuală românească între 1930 şi 1950BucureştiHumanitas2011 De ce este Romania altfel?BucureştiHumanitas2012Miért más Románia?Rostás-Péter IstvánKolozsvárKoinónia2013Sfârşitul Occidentului? Spre lumea de mâineBucureştiHumanitas2014A Nyugat hanyatlásaRostás Péter-IstvánKolozsvárKoinónia2014Balcic: Micul paradis al României MariBucureştiHumanitas2014 Primul Război Mondial: Controverse, paradoxuri, reinterpretăriBucureştiHumanitas2014Vesztesek és győztesek: az első világháború újraértelmezése. Erdély és a békeszerződések a román sztártörténész szemévelTibori Szabó ZoltánBudapestCser2015Dosarele secrete ale agentului Anton Petru Comarnescu în arhivele SecurităţiiBucureştiHumanitas2014 Suveranii României. Monarhia, o soluţie?BucureştiHumanitas2014 Cum s-a românizat RomâniaBucureştiHumanitas2015Románia elrománosodásaRostás-Péter IstvánKolozsvárKoinónia2015Mihai Eminescu, românul absolut. Facerea şi desfacerea unui mitBucureştiHumanitas2015 Strania istorie a comunismului românesc (şi nefericitele ei consecinţe)BucureştiHumanitas2016A román kommunizmus különös története (és szerencsétlen következményei)Vallasek JúliaKolozsvárKoinónia2017Un joc fără reguli. Despre imprevizibilitatea istorieiBucureştiHumanitas2016 În jurul Marii Uniri de la 1918. Naţiuni, frontiere, minorităţiBucureştiHumanitas2017Az 1918-as nagy egyesülés – Nemzetek, határok, kisebbségekRostás Péter-IstvánKolozsvárKoinónia2018De la Dacia antică la Marea UnireBucureştiHumanitas2018Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai RomániáigRostás Péter-IstvánKolozsvárKoinónia2019Cum am trecut prin comunism. Primul sfert de veacBucureştiHumanitas2018 Cum am trecut prin comunism. Al doilea sfert de veacBucureştiHumanitas2019 Întrebări fără răspuns (sau cu prea multe răspunsuri)BucureştiHumanitas2019 Românii și Europa: o istorie surprinzătoare BucureştiHumanitas2020A románok és Európa: egy meglepő történet/ Lucian Boia Vallasek Júlia Kolozsvár Koinónia 2023
Kitüntetései 2015: Konstantin Jireček-emlékérem 2018: A Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendje, az érdemkereszt lovagi fokozata 2020: A Magyar Érdemrend lovagkeresztje 2021: A francia Becsületrend
Jegyzetek
Fordítás A szócikk „Élete” szakasza részben a Lucian Boia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk