Petneházi Petényi Ottó (Véghely vagy Nagyszalatna,Halotti bejegyzése szerint. 1837. december 12. – Budapest, 1903. március 30.)Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 892/1903. és 1051/1903. folyószáma alatt. technikus, államivasúti irodafőnök, zeneszerző.
Életútja
A véghelyi várban született Petényi Gábor és Smiedt Karolina fiaként. Elvégezvén középiskoláit, a magasabb technikai tudományokat Budapesten, Bécsben és Prágában tette sajátjává. Még mint a polytechnikum növendékétől jelentek meg tőle zeneművek. 1859-60-ban mint mérnök földméréssel foglalkozott. 1861-ben Zólyom vármegye aljegyzője lett és az ottani ellenzéki párt vezére volt. Megszakíttatván az alkotmányosság, lemondott hivataláról és Pestre ment, ahol különösen irodalmi téren nemzetgazdászattal foglalkozott. Később a műhengermalomnál mint technikai vezető alkalmaztatott. Majd vasuti mérnök lett, ahonnét az első osztrák biztosító társulathoz ment technikai felügyelőnek. A Haza c. magyar biztosító bank és a Mérnök-egylet alapításában tevékeny részt vett: érdemeinek jutalmazásául az elsőnél vezértitkárrá, a másiknál első titkárrá választatott. 1868-ban a Pannonia téglagyár-részvénytársulat alapításán fáradozott és annak igazgató-tanácsosa, az országos gőzhajó-társulatnál pedig bizottmányi tanácsos lett. Részt vett még a Corvina magyar és a Minerva szlovák könyvkiadó-társulatok létesítésében; úgyszintén a budai és óbudai népbank és a zólyomi népbank alapításában. 1880-tól a magyar vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének irodafőnöke volt. Az óbudai Irgalom Házában hunyt el gerincagy-sorvadás következtében. Felesége Wendl Emília volt, aki 1891. november 7-én halt meg élete 43., házassága 23. évében.
Cikkei a Honban (1864. 73., 74. sz. A pesti vízvezeték), a szabadkai Szabadságban (1892. 94. sat. sz. A nap mivoltának új elmélete).
Szerkesztette a Haladás c. ipar és kereskedelmi hetilapot 1862. október 1-től december 30-ig Robonyi Gézával együtt Pesten.
Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastony J. Antal, 1869. nyomt. Rohn és Beck Pesten (a Hajnal-Album-ban).
Művei
Közlemények a kereskedelem és ipar köréből. Pest, 1862. (Robonyi Gézával együtt). A szabadalmazott nemzeti bank ügyének népszerű tárgyalása. A napi érdekeltség használatára előadja. Bpest, 1875. A közös hadseregben a magyar hadsereg. Uo. 1886. Árpád sírhelyének fölfedezése. Hely n. 1895. I-IV. rész (2rét 117 lap és vegyes jegyzetek. Lithogr.).
Kéziratai: Dolgozatai, 2rét 15 darab (a Magyar Nemzeti Múzeumban).
Zeneszerzeményei
Emlénykör. Pest. 1858. (Melléklet a Délibáb 27. sz.-hoz) Hattyú-hangok. Zongorára alkalmazva. Uo. 1859.) 1848. Új csárdás az 1861. farsangra. Uo. 1861. (Melléklet a Nefelejts 46. sz.-hoz)
Jegyzetek
Források
Felesége gyászjelentése
További információk
Hajnal Album. Szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. köny. arczk. Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904. Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:1837-ben született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek Kategória:Nagyszalatnaiak