Pierre-Jean Fabre (latinul: Petri Johannis Fabry) (Castelnaudary, 1588. – Montpellier, 1658. január 9.) francia alkimista, orvos, író, vélhetően rózsakeresztes.
Élete Pierre-Jean Fabre polgárcsaládba született 1588-ban, Antoine Fabre fiaként. Két fivére volt, Gérard és Bertrand, akik közül az utóbbi, Bernard Fabre a teológia doktora, a Saint-Michel társaskáptalani templom papja volt, Jeanne Marie nevű húga pedig Alexandre Déjean férje lett, aki gróf Jean-François-Aimé Dejean (1749–1824) őse volt.
Orvosi tevékenysége Montpellier-ben tanult orvostudományt és Paracelsus nyomán jatrokémiai (spagirikus) orvoslással kezdett el foglalkozni, 1615-től Castelnaudaryban. Híressé vált, különösen a pestis gyógyításában, mely különösen súlyos járvánnyá nőtt a harmincéves háború (1618–1648) alatt. Kémiai alapú gyógyszerkezelést végzett és 1622-ben egy rövid ideig XIII. Lajos francia király (1601–1643) háziorvosa is volt.
Alkímiai tevékenysége Fabre gyakorló alkimista volt és saját állítása szerint 1627. július 22-én sikeresen végrehajtotta ólom transzmutációját ezüstté. Komoly érdeklődést tanúsított a kémia misztikus vonatkozásai iránt. Párhuzamba állította az alkímiai operációkat a katolikus egyház szentségeivel az 1632-ben kiadott Alchymista Christianus című művében.
Utazásai, címei Sokat utazott, többek között eljutott a Német-római Birodalomba is, ahol Frankfurtban időzött. Barcelonában is járt, ahol szintén a pestis ellen küzdött sikeresen. Híre már átlépett országhatárokat, így több könyvét lefordították és kiadták külföldön. Birtokolta a „király tanácsosa” és „Castelnaudary konzulja” címeket. Birtokot tartott fenn Castalnaudary határában, melynek kapuja fölött ma is egy alkímiára utaló metszet látható.
Időskora, hatása 1654-ben megromlott az egészsége és Castelnaudaryban hunyt el 1658. január 9-én. Gazdag könyvtárát az egyházra hagyta. A Pénitents Blancs kápolnába temették.
2005-ben brit kutatók felfedezték, hogy Isaac Newton (1642–1726) olvasta és részletes kommentárokkal látta el Pierre-Jean Fabre egyes műveit.
Könyvei
Palladium Spagyricum, Toulouse, Bosc, 1624, 276 p. Chirurgica spagyrica, Toulouse, Bosc, 1626, 176 p. Traduction française manuscrite de Pierre Mallet, Chartres, 1649 Insignes curationes variorum morborum quos medicamentis chymicis jucundissima methodo curavit, Toulouse, Bosc, 1627 Myrothecium spagyricum, Toulouse, Bosc, 1628, 448 p. Traité de la peste selon la doctrine des médecins spagyriques, Toulouse, 1629, Castres, 1653 Alchymista christianus, Toulouse, Bosc, 1632. Trad. (XVIII° s.) : L'alchimiste chrétien (édition de Frank Greiner), Paris et Milan, Archè, 2001, 732 p. Paraphrase alchimique de la Theologia naturalis de Raymond Sebond. Texte latin 1632, 32-236-4. Hercules pio-chymicus, Toulouse, Bosc, 1634 L'Abrégé des secrets chymiques, où l'on voit la nature des animaux, végétaux et minéraux entièrement découverts, avec les vertus et propriétés des principes qui composent et conservent leur être ; et un traité de la médecine générale, Paris, Pierre Billaine, 1636. Gutenberg Reprints, 1990 Hydrographum spagyricum, Toulouse, Bosc, 1639, 260 p. Propugnaculum alchymiae adversus quosdam misochymicos..., Toulouse, Bosc, 1645, 128 p. Traduction française manuscrite en 1790 par le chevalier Dernelon : Rempart de l'alchimie Traduction et notes du Cursus triomphalis Antimonii de Basile Valentin, Toulouse, Bosc, 1646 Panchymicus, seu Anatomia totius Universi Opus, Toulouse, Bosc, 1646 Sapientia Universalis quatuor libris comprehensa. Videlicet 1. Quid sit sapientia, & de modiis ad eam perveniendi, 2. De cognitione hominis, 3. De medentis morbis hominum, 4. De Meliorandis metallis, Toulouse, Bosc, 1654 Remèdes curatifs et préservatifs de la peste donnez au public en 1652 par Pierre-Jean Fabre, Réimprimé en 1720 à Toulouse, 16 p. Manuscriptum ad Serenissimum Fridericum...res alchymicorum explanans, 1653, édité par G. Clauder dans les Miscellanea Curiosa de l'Académie impériale léopoldine de Nuremberg, 1690 ; in J. J. Manget, Bibliotheca Chemica Curiosa, 1702 Opera reliqua volumine hoc posteriore comprehensa, Francfort, Beyer, 1652 ; Francfort, Beyer, 1656
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek A kórházi klinikai gyógyszerészet története Gyógyszerészet Alkímia Spagíria
Források
Kategória:1588-ban született személyek Kategória:1658-ban elhunyt személyek Kategória:Francia orvosok Kategória:Alkimisták