Osztrosincs () falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 39, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főúttól délre fekszik.
Története A település a középkorban is létezett. 1477-ben „Ostrosyncz” alakban említik a Garaiak birtokai között.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ostrosicz” néven Pogorács déli szomszédjaként, kihalt településként említik. A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Osztrosincs is a része lett.
Az első katonai felmérés térképén „Oztrosincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Osztrosincze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...486. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Osztrosincze” néven 32 házzal, 187 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 322 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a szerb, 30%-a szlovák, 12%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 28%-a szerb, 3%-a szlovák nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 95 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 164 169 221 260 318 322 357 399 366 377 339 309 218 190 129 95 (1857-ben és 1869-ben Pogorács részeként.)
Nevezetességei Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája. Pravoszláv fa haranglába.
Sport NK „Bratstvo” Ostrošinci labdarúgóklub.
Egyesületek LD „Jastreb” Ostrošinci vadásztársaság
Jegyzetek
Források A község honlapja Az első katonai felmérés térképe Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései