A Covid19 (koronavírus-betegség 2019, coronavirus disease 2019) vírusos légúti, illetve légzőszervi megbetegedés, amelyet a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én hirdette ki a betegség okozta világjárvány megjelenését. A betegség okozta halálozás jellemző aránya a WHO szerint (a 2020 márciusi adatok alapján) 3,4%. A specifikusan a koronavírus-fertőzés ellen és a betegség kezelésére (széles körben elfogadott) hatásos gyógyszer még nemigen áll rendelkezésre, a megelőzését szolgáló covid19 vakcinákat és védőoltásokat viszont már több cég is kifejlesztette. A vírust a fertőző betegek cseppfertőzéssel terjesztik. A vírus, miután 2019 decemberében járványt okozott, néhány hónapon belül világszerte elterjedt. 2020 novemberére sikerült létrehozni a koronavírus-fertőzés ellen védő, első vakcinákat, amelynek az alapját Karikó Katalin biokémikusnak és munkatársának a szabadalma vetette meg. Ez a technológia képezi az alapját a Moderna és a Pfizer–Biontech gyógyszergyártók oltóanyagának.
Története A feltételezések szerint az eredetileg csak állatok közt terjedő (SARS-CoV-2 nevű) vírus valahogyan átlépte a fajok közti korlátokat és emberre is átterjedt. A vírus tényleges eredete jelenleg ismeretlen, de a 2019. decemberi esetek megjelenése óta úgy tűnik, főként csak emberről emberre terjed. Tehát a vírus terjesztésében úgy tűnik állati közvetítők nem vesznek részt. Az első tanulmányt, amelyben 41 igazoltan COVID-19-ben szenvedő beteg esetéről számoltak be, 2020 januárjában publikálták a The Lancet folyóiratban. E tanulmányban a betegség megjelenésének időpontját 2019 decembereként jelölték meg. A WHO hivatalos publikációjában a betegség legelső megjelenésének dátumát 2019. december 8-ra tette. Később megjelent tanulmányokban az elsőként Kínában észlelt esetek dátumai közt a 2019. november 17-i dátum is megjelent, miután a szakértők úgy vélték, hogy utólag megtalálták a feltételezett „első” fertőzött egyént.
Az elnevezésben a „CO” a korona, a „VI” a vírus, a „D” a betegséget (disease) jelöli, a „19” pedig a megjelenés évére utal. Az Egészségügyi Világszervezet 2020 februárjában a SARS-CoV-2 nevet javasolta a vírus megnevezéseként.
Vizsgálat
Tesztelés bélyegkép|jobbra|280px|Covid19-tesztkészlet
Aktuálisan zajló covid-19 betegség kimutatására légúti mintából, a vírus ellen termelődő ellenanyagok jelenlétének kimutatására vérmintából van lehetőség. A vérminta vizsgálatán alapuló tesztek akut covid betegség detektálásra gyakorlatilag alkalmatlanok.
Légúti minta vizsgálatán alapuló tesztek Zajló covid-19 betegéség kimutatására legmegbízhatóbb az ún. RT-PCR teszt (RT-PCR Real Time – Polymerase Chain Reaction PCR). Ez a teszt a vírus örökítőanyagát (RNS) mutatja ki, a rendelkezésre álló legspecifikusabb és legérzékenyebb módszer. A teszthez orrgaratból és szájgaratból történik mintavétel steril pálcával. A minta elemzése mikrobiológiai laboratóriumban történik. A módszer hátránya, hogy erőforrás- és időigényes, a teszt eredményére – figyelembe véve a laborok leterheltségét is – általában több napot kell várni. Nem megfelelő mintavétel álnegatív eredményt szülhet, ezért a mintavételt legtöbbször képzett szakember végzi. A legdrágább vizsgálati módszer. Fertőzőképesség kimutatására e teszt korlátozottan alkalmas, lezajlott betegséget követően, nem fertőző személy esetén mintája is hozhat pozitív eredményt a módszer érzékenysége miatt, ez azonban nem jelent fertőzőképességet.
A PCR teszt említett hátrányai hívták életre az ún. rapid antigénteszteket. E tesztek a vírus S-proteinjét (antigén) mutatják ki és szintén zajló covid-19 betegség kimutatására hivatottak. Olcsóbbak a PCR teszteknél, de érzékenységük is alacsonyabb. Szemben a PCR teszttel antigén teszt esetében elég egy mintát levenni garatból és a teszt 15 perc múlva eredményt ad. Tünetes beteg pozitív antigén gyorstesztje igazolja a covid betegséget, a negatív tesztet PCR vizsgálattal szükséges megerősíteni. A mintát ideális esetben itt is képzett szakember veszi le, mivel a helytelen mintavétel e teszt esetében is álnegatív eredményt hozhat. Ennek ellenére elterjedt, hogy az egyén önmagán végzi el a tesztet, amely sok esetben helytelen mintavétellel járhat.
Vérvizsgálaton alapuló tesztek
Ezek az ún. szerológiai tesztek a vírus ellen termelődő ellenanyagokat (antitestek) mutatják ki a vérből, de léteznek az ún. T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek is. A legtöbb ilyen vizsgálat vénás vérből laboratóriumban elemezve történik, de léteznek ujjbegyből vett vérrel végezhető ellenanyag gyorstesztek is, ezek jóval pontatlanabbak és felhasználhatóságuk jóval korlátozottabb.
Zajló covid-19 betegség detektálására e tesztek gyakorlatilag alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok szintje csak a fertőzés 7-10. napján kezd emelkedni. Fertőzőképesség kimutatására e tesztek szintén alkalmatlanok, mivel az ellenanyagok a betegség lezajlása után is megmaradnak. T-sejtes immunitás vizsgálata az előbbi célokra szintén alkalmatlan.
A tüskefehérje elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek bármely védőoltással, az ún. nukleokapszid elleni antitestek jelenlétét vizsgáló tesztek teljes elölt vírust tartalmazó oltással végzett vakcinációt követően pozitívvá válnak. A T-sejtes immunitás kimutatására hivatott tesztek vakcinációt követően szintén pozitívvá válnak.
E tesztek leginkább oltatlan személy esetében covid-19-en való átesettség utólagos vizsgálatára alkalmasak. Nukleokapszid elleni ellenanyag jelenlétét vizsgáló teszt MRNS, ill. vektorvakcinával immunizált személy esetében szintén alkalmazható covid-19-en való átesettség utólagos kimutatására.
Leginkább az oltási program kezdetét követően elterjedtté vált e tesztek az oltás/fertőzés utáni védettség meglétének, ill. mértékének vizsgálatára való használata, noha az ilyen irányú felhasználás egyéni szinten tudománytalan.
CT-vizsgálat
A komputertomográfia (Computed [Axial] Tomography, CT vagy CAT) vizsgálatok kétoldali, tejüvegszerű homályos foltokat mutatnak. A képalkotó vizsgálatokkal a tüdőgyulladás igazolható. A COVID-19 okozta tüdőgyulladás CT képét a szakemberek általában jól el tudják különíteni más tüdőgyulladások képétől. bélyegkép|270px|Komputertomográf (CT) felvétel egy 38 éves férfi Covid19-beteg tüdejéről
Jellemzői Tünetek Láz Köhögés Fejfájás Fáradtság Izom- vagy testfájdalmak Íz- vagy szaglásvesztés Torokfájás Hányinger Hasmenés Szaglászavar Ízérzékelés zavar
Európában egyre többen számoltak be a szagló- és ízlelőképesség teljes vagy részleges elvesztéséről a betegség során. A betegség súlyosabb tünetekkel történő megjelenése, illetve a magasabb halálozás kockázata az idősebbek (50 és 60 éves betegek) és a krónikus betegségekkel küzdők esetében nagyobb, illetve legmagasabb a 70 évnél idősebb betegek esetében. Az új koronavírus súlyos szövődménye a Novel Coronavirus-Infected Pneumonia (NCIP) tünetei más típusú tüdőgyulladásokhoz nagyon hasonlóak: magas láz, száraz, köpetürítéssel nem járó köhögés, légzési nehézségek, izomfájdalmak, fáradékonyság.
Lappangási idő A Covid19 betegséget okozó koronavírus vírusfertőzés inkubációs ideje (a fertőződéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő) becslések szerint 2 és 14 nap között jelentették, a következő források alapján: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusáról 2 és 10 nap között számolt be. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) becslése szerint az inkubációs periódus 10–14 nap. Az Egyesült Államok CDC-je szerint a SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódusa 2 és 14 nap között lesz.
Egyes megfigyelések ennél hosszabb lappangási időről is beszámoltak: egy kínai (a kormányzat számára készült) egészségügyi jelentés szerint Hupej tartományban egy fertőzött gyanús 70 éves férfi tünetei a fertőzésgyanú felmerülését követő 27. napon jelentek meg.
A betegség átlagos inkubációs periódusa körülbelül 5 nap.
A világon megfigyelt átlagos SARS-CoV-2 vírus inkubációs periódus:
3,0 nap (0–24 napos tartomány, 1324 eset alapján) 5,2 nap (4,1–7,0 napos tartomány, 425 eset alapján)
A pandémiát okozó koronavírus járványtani alap szaporodási ráta mérőszám (R0) értéke a korai adatok alapján körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg. Felmerült a kutatók körében, hogy a korai adatok alapján számított R0 érték nem volt megfelelő, és 5,7 lenne a helyes.
Lefolyása
A betegség klinikai lefolyásának három fő mintája létezik, miután a SARS-CoV-2 koronavírus egyszálú RNS-örökítőanyaga beépül az orr és a felső légutak nyálkahártyájának hámsejtjeibe és elkezd szaporodni:
felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával: Az ARDS egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés és egyéb szervek is károsodnak), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.
A vírusfertőzés közvetlenül a tüdőhólyagocskákba (alveolus) jut és kétoldali szövetközi tüdőgyulladást okoz (NCIP – novel coronavirus-infected pneumonia) így a tüdő nem képes ellátni funkcióját, a légzést. Az ebből adódó légzési elégtelenség gyakran olyan súlyos, hogy néhány napos kórházi ápolás után a lélegeztető gép oxigénje nem elég az életfunkciókhoz. A fertőzöttek 6 százaléka kerül kritikus állapotba. A tüdőgyulladás általában nagyon súlyos, esetenként halálos kimenetelű betegség, sokan kórházi kezelésre is szorulnak miatta. A szisztémás gyulladásos válaszreakció és a következményes kórfolyamatok okozzák a legtöbb halálesetet az általános intenzív betegellátás során.
bélyegkép|280px|A vírusok által okozott tüdőgyulladás (pneumonia), életveszélyes betegség lehetJankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa szerint: „A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.”
A nemdohányzók között a hörgők öntisztuló képessége nagy mértékben befolyásolja a gyógyulást. A dohányosoknál a tüdőgyulladás súlyosabb és hosszabb lefolyású. A csillószőrök károsodhatnak a fertőzés következtében, ami szintén súlyosabb és hosszabb gyógyulási folyamatot eredményezhet. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megtámadhatják a tüdőt, ami további problémákat okozhat.
A kórokozó tulajdonságai
bélyegkép|270px|A Covid19-betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) 3D modelljének keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték
A Covid19 betegséget a SARS-CoV-2 koronavírus okozza, amely egy pozitív szálú ssRNS vírus. Nincs benne reverz transzkriptáz, ellenben RNS-ből egyszerre RNS-t csinál, a genom kódolja hozzá a polimerázt. Kínai szakértő szerint a vírus nem a SARS-CoV koronavírus továbbfejlődött evolúciós változata, hanem egy új vírus. A SARS-CoV-2 koronavírusnak is RNS az örökítőanyaga és egy membránburok veszi körül. A nemzetközi biológiai adatbázisokban elérhetővé vált a vírus teljes genomja így a kutatók megismerhették a vírus receptorhasználatát. Ez segít megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhat a kezelési módok és egy védőoltás kifejlesztéséhez is.
A kórokozó terjedési módja