bélyegkép|270px|1963–1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott bélyegkép|260px|1979–2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben dolgozott
bélyeg|260px|Nyughelye Egerben, a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben (Szépasszonyvölgy mellett), a Barkóczy-Gaszner-kriptában Gaszner Péter (Békéscsaba, 1939. augusztus 4. – Budapest, 2017. július 25.) az OPNI osztályvezető főorvosa, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
Családja Szülei Gaszner László (Komádi, 1904. november 4. – 1983) és Barkóczy Klopsch Marianne (Budapest, 1908. március 15. – 2003.) középiskolai tanár. Apai nagyszülei Gaszner Károly és Kugler Mária, az anyaiak Barkóczy Béla (1872–1957) és Buday Róza (1882–1974).
Gyermekei: Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984). A három idősebb orvos lett, míg Mariann a közgazdasági pályát választotta.
Egerben, a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben (Szépasszonyvölgy mellett) a Barkóczy-Gaszner Kriptában nyugszik.
Tanulmányai Iskoláit Békéscsabán és Diósgyőrben, majd az Újdiósgyőri Gimnáziumban végezte. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett 1963-ban orvosi diplomát. Szakvizsgái: neurológia, pszihiátria (1970), klinikai farmakológia (1980).
Munkahelyei, beosztásai Rövid miskolci kitérő után 1963–1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján Környey István professzor irányításával lett ideg-, majd elmegyógyász. 1963–64-ben gyakornok, 1964–1970 között klinikai orvos, 1970–1976 között tanársegéd, 1976–1978 között egyetemi adjunktus volt. Pályája nagy részében, 1978-tól 2007-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichiátriai osztályán dolgozott. Több mint 45 éves oktatói tevékenységéből húsz évet a Semmelweis Egyetem professzoraként töltött. 1995-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen.
Vezetői megbizatásai 1980–2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI, Lipótmező), osztályvezető főorvosa volt, az intézet bezárásáig. Egy száznegyven fős osztályt vezetett.
Tudományos fokozatai, címei 1976: MTA kandidátusa, „Az atropin-coma terápia módosított eljárása" című disszertációja alapján.
1997: MTA doktora, „Az affektiv betegségek komplex elemzése” című értekezése alapján. Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] MTA orvosi osztálya tanácskozó testületi tagja.
Külföldi útjai, díjai és elismerései A szakmai tanulmányutakból legfontosabbak a gdański, az egyéves manchesteri, az umeå-i, a Buenos Aires-i és a többszöri Nashville-i (Vanderbilt Egyetem). Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000) A Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora Buenos Aires-i Egyetem Kennedy-csillag
Fontosabb közéleti szerepvállalásai Neurológiai és Pszichiátrai Bizottság titkára. Akadémiai Almanach 1985 I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei A Pszichiátriai (WPA) és a Neuro-pszichofarmakológiai Világszövetség (CINP) vezető tisztségeit töltötte be. A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke A Neuro-Psychopharmacologia Hungarica szakmai folyóirat alapító főszerkesztője. Magyar Pszichiátriai Társaság (1980–2017) Pszichiátriai Világszövetség (1981–2017) Neurológiai Világszövetség (1982–2017) Svéd Pszichiátriai Társaság (1984–2017) MTA Pszichiátriai Bizottság (1990–2017) Nemzetközi Nozológiai Társaság (1995–2017) Magyar Pszichofarmakológiai Társaság (1995–2017)
Szakterülete Specialitásai voltak: alvászavar, pánikbetegség, fóbia, depresszió, mániás depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, alkohol- és egyéni életvezetési problémák, kapcsolati zavarok, krízishelyzetek, beilleszkedési problémák, kényszerbetegség, hangulati zavarok, szkizofrénia, menedzser-betegség. Például a fóbiák és a velük rokon szorongásos zavarok a leggyakoribb lelki betegség formák, amelyek a népesség 20-40 százalékánál fordulnak elő. A kényszerbetegségekben a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. A szkizofrénia a hazai lakosság 0,7-1%-ban fordul elő. Ezek a betegségek ma már gyógyíthatók, pontosabban a tünetmentesség biztosítható, ha a beteg együttműködik az orvossal. Gaszner Péter 2002-ben a pszichiátria gyógyítási hatásfoka kapcsán: a következőt nyilatkozta: „Nem véletlen, hogy tünetmentességről beszéltem és nem gyógyításról. Gyógyítani azt a betegséget tudjuk, aminek biztosan tudjuk az okát. A pszichiátriai kezelések nem mérhetőek össze a testi orvoslásban használt kezelések eredményességével. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani. A pszichiátriákon adagolt szerek csupán arra szolgálnak, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat, ez azonban hosszabb távon nem segít az illetőnek a mentális nehézsége leküzdésében. Nem véletlen, hogy ha a gyógyszerezett páciensek abbahagyják a szer szedését, „visszaesnek”: tüneteik kiújulnak, amire a pszichiáterek rendszerint azt mondják: „nem szedte elég ideig a gyógyszereit”, de valójában arról van szó, hogy ezek a szerek nem állítják helyre az illető mentális egészségét, és csupán addig nyomják el a tüneteket, ameddig szedik őket.” Gaszner Péter a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke volt, mivel szakterülete volt a pszichofarmakológia, ugyanis az ideg és elmebetegségek gyógyszeres kezelése az ötvenes évek óta jelentős mértékben átalakította a terápiát. A klórpromazint fedezték fel először. A hetvenes évektől, amikor megjelentek a szelektív vegyületek, még jobban felgyorsult a fejlődés. Gaszner Péter sikeresen alkalmazta a hagyományos pszichoterápiát a gyógyszeres kezelésekkel kombinálva. Ez irányú kutatási eredményeit többek között az 1989-ben megjelent „A lelki betegségek gyógyszeres kezelése” c. 139 oldalas könyvében foglalta össze.
Főbb publikációi Gaszner Péter (1939–) 6 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus. Mózsik Gyula dr.–Gaszner Péter dr.–Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr.: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0–600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra. Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam) 1974-09-01 / 35.szám. szám Bódis Lóránt dr.–Gaszner Péter dr. és Radnai Béla dr.: Nagy dózisú (50.0–600.0 mg) intravénásán adott atropin hatása a szívműködésre. Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam) 1976-03-28 / 13. szám Gaszner Péter–Thomas A. Ban. CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders; Animula, Budapest, 1998 A lelki betegségek gyógyszeres kezelése; HungáriaSport RMV Nyomda, 1989 Gaszner Péter-Uriel Halbreich-Gustav Hoffmann. Psychiatry and the Law – Central European Psychiatry; Kiadó. Lundbeck Hungária Kft., Budapest, 2000 Gaszner Péter dr.- Ban Thomas A.:A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése; Kiadó Kalm-R Bt., 2007. Ismertető: CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése = Composite diagnostic evaluation of hyperthymic disorders : CODE-HD / Gaszner Péter & Thomas. Kalmár Sándor, Kalmár Koppány. Kalm-R Bt., Budapest, 2007 Web of Science Web of Science honlapja 37 nemzetközi szaklapban megjelent „A” kategóriás első szerzős publikációját közli, a független hivatkozások száma 590.
Tudományos munkásságának értékelése 1. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán. Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) 2000 / 12. sz.
2. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán, Pásztor Emil.
Részletek: „Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin-coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott” toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac, 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban; Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, ül. a clozapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro- Psychopharmac. Bioi. Psychiat. 26,603–607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, ill. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte.!!” Bár az akadémikusi címet megérdemelte volna, akadémikusnak nem választotta meg az MTA.
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer Főorvos Elmeosztálya. Alexandra Kiadó. Pécs. 2017 Gaszner Péter és Rihmer Zoltán Főorvos Elmeosztálya
Jegyzetek
Források
Magyar Ki Kicsoda 1990, Biográf, Láng Texoft Kiadó, Budapest, 190 Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1992, Biográf, Budapest, 302 Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1994, Biográf, Budapest, 329 Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf, Budapest, 338
Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998, Biográf, Budapest, 359 MARQUIS Who’s Who in the World 16th Ed. 1999, New Providence, 547 Ki Kicsoda 2000 1 kötet, Greger-Biográf, Budapest, 557–558. Biográf Ki Kicsoda 2002, Poligráf Kiadó, Budapest, 604 Biográf Ki Kicsoda 2004 1. kötet. Poligráf, Budapest, 546 MTI Ki Kicsoda 2006, A-K, MTI, Budapest, 578 MTI Ki Kicsoda 2009, MTI, Budapest, 367 Pécsi Egyetemi Almanach. (1367–1999) Gaszner Péter. Életrajz és fénykép Gaszner Péterre emlékezik Thomas A. Ban Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya. Sorozatcím: Tények és Titkok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003. Búcsúbeszéd Gaszner Péter professzor temetésén Egerben. A beszédet írta és elmondta Faludi Gábor 2017. augusztus 8-án Gaszner Péter professzor temetésén Egerben, a Fájdalmas Anya kápolnában. Elhunyt Gaszner Péter. MPT Békéscsaba. Híres emberek. Gaszner Péter Pszichiáter Híres magyar pszichiáterek. Gaszner Péter OPNI-nál osztályvezető főorvos, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
Kategória:1939-ben született személyek Kategória:2017-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pszichiáterek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar fiziológusok Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Budapestiek Kategória:Békéscsabaiak