250px|bélyegkép|jobbra|Kerek dobozka, füllesztett bükkből esztergálvabélyegkép|280px|jobbra|Füllesztett bükk tál bélyegkép|280px|jobbra|Fehér korhadás és zónavonalak bélyegkép|280px|jobbra|Füllesztett tölgy tál bélyegkép|230px|jobbra|Gitár füllesztett faanyagból A füllesztés a faanyag kezelésének egyik módja, melynek során fülledést idéznek benne elő. A befülledés a faanyag lebomlásának – korhadás, gombásodás – kezdeti fázisa. Elsősorban kidőlt, kivágott, helytelenül tárolt fákban fordul elő, azonban fülledéses mintázatok stressz alatt álló élő fákban is előfordulhatnak. A lebomlási folyamat súlyvesztést és szilárdságvesztést okoz, azonban ezek mellett az anyagban gombák okozta egyedi mintázatok és elszíneződések keletkeznek. Ez a természetes elszíneződési folyamat a faanyagokkal foglalkozó mesterségekben hasznosítható, sőt keresett, és ezért sokszor mesterségesen is előidézik.Robinson, Sara (2009-04-14). "Spalted wood: Find out how wood and fungi interact to create beautiful boards". Fine Woodworking. Taunton Press

Típusai A fülledéses mintázatok három fő típusra oszthatóak: pigmentáció, fehér/barna korhadás és zónavonalak. A három típus közül egyet vagy többet is találhatunk, azok különféle mértékben lehetnek jelen ugyanabban a bomlásnak induló faanyagban. Mind a lombos, mind a tűlevelű fák érintettek, viszont a zónavonalak és a fehér rothadás gyakrabban fordul elő a keményfákon, a fehér-korhasztó gombák enzimatikus különbségei miatt. A barna korhadás gyakrabban fordul elő a tűlevelűekben.

Pigmentáció A pigmentációs gombák leggyakoribb csoportjai a penészgombák és a tömlősgombák. A pigmentáció akkor fordul elő, amikor a gombák extracelluláris pigmentet termelnek a fa belsejében. A kékülés szintén a pigmentáció egyik formája, azonban a kékülés pigmentjei általában kötődnek a gombafonalak sejtfalaihoz.Rayner, A.D.M., and Boddy, L. (1988). Fungal Decomposition of Wood. Its biology and Ecology. John Wiley and Sons: New York. Észlelhető színváltozás akkor látszik, ha elegendő gombafonal koncentrálódik egy területre.Zabel, R.A., and Morrell, J.J. (1992). Wood Microbiology. Decay and Its Prevention. Harcourt Brace Jovanovich, Academic Press, INC: New York A pigmentáló gombák is lebontják a faanyagot, azonban ennek tempója lassabb, mint a fehér-korhasztó gombáké.Richter, D.L., and Glaeser, J.A. 2015. Wood decay by Chlorociboria aeruginascens (Nyl.) Kanas (Helotiales, Leotiaceae) and associated basidiomycete fungi. International Biodeterioration & Biodegradation 105:239-244

Fehér és barna korhadás A fehér foltok és a kifakult hatás a fülledt fában a fehér-korhasztó gombáknak köszönhető. Elsősorban a keményfákon fordul elő. A fehér-korhasztó gombák a lignint dolgozzák fel, ezzel kifehérítik az adott területet, míg a barna korhadás gombái a cellulózt fogyasztják. Mindkettőnél jelentős az anyag szilárdság- és súlycsökkenése. Ha ez a lebomlás kontrollálatlan, akkor a fát használhatatlanná teszi.Liese, W. (1970). Ultrastructural aspects of woody-tissue disintegration. Annual Review of Phytopathology 8, 231-257.

Zónavonalak A sötét pettyeket, kanyargósan futó vörös/barna/fekete vékony csíkokat zónavonalaknak nevezzük. Ez a fajta lebomlás nem specifikus gombafajok miatt fordul elő, hanem egy interakciós zóna, amelyben a különböző gombák akadályokat állítottak fel forrásaik védelme érdekében.Rayner, A.D.M., and Todd, N.K. (1982). Population Structure in Wood-Decomposing Basidiomycetes. Cambridge University Press: New York. Ilyet egyetlen önmagát körülvevő gomba is okozhat. A vonalak gyakran kemények. A zónavonalak maguk nem károsítják a fát, a létrehozásáért felelős gombák azonban gyakran. A legkeresettebb füllesztett faanyagoknál a zónavonalakból sok van, azok hálószerűen befutják az anyagot.

A füllesztés ideális körülményei A faanyag természetes lebomlásánál adott feltételek megegyeznek a gombák növekedéséhez szükséges feltételekkel: nitrogén, mikro-tápanyagok, víz, hőmérséklet, oxigén és idő. Víz: Legalább 20%-os nedvességtartalmat kell biztosítani, hogy a gomba elszaporodása/terjedése megtörténjen.Eaton, R.A., and Hale, M.D.C. (1993). Wood: Decay, Pests, and Protection. Chapman & Hall: New York. Hőmérséklet: A gombák többsége 10 és 40 °C közötti meleg hőmérsékletet részesít előnyben, a gyors növekedéshez a legideálisabb hőtartomány 20 és 32 °C között van.Humphrey, C.J., and Siggers, P.V. (1933). Temperature relations of wood-destroying fungi. Journal of Agricultural and Resource Economics 47, 997-1008. Oxigén: A gombák nem igényelnek sok oxigént, de a hiánya gátolja a növekedést. A víz alatt fekvő (pl. úsztatott) fa nem tartalmaz elegendő oxigént, és nem alakulhat ki a gombásodás.Fogarty, W.M., & Ward, O.P. (1973). Growth and enzyme production by Bacillus subtilius and Flavobacterium pectinovorum in Picea sitchensis. Wood Science and Technology 7, 261-270.Van der Kamp, B.J., Gokhale, A.A., and Smith, R.S. (1979). Decay resistance owing to near-anaerobic conditions in black cottonwood wetwood. Canadian Journal Idő: A különböző gombáknak különböző idő szükséges az elszaporodáshoz. Egy kutatás azt mutatta, hogy a Trametes versicolor és a Bjerkandera adusta párosításnak nyolc hét kellett egy 4 cm élhosszúságú juharfahasáb teljes kolonizálásához. A folyamat ezután is folytatódott, de akkor már a fa szerkezeti egysége csökkent. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy a Polyporus brumalis és a Trametes versicolor párosításnak 10 hét kellett ugyanolyan méretű hasábban való teljes elterjedésre.Robinson, S.C.; Richter, D.L.; Laks, P.E. (2007-04-01). "Colonization of sugar maple by spalting fungi". Forest Products Journal (April 2007). Retrieved 2008-11-25.

A füllesztés leggyakoribb fafajtái Az Ohio Természeti Erőforrások Tanszékén végzett kutatás szerint a világosabb keményfák a legmegfelelőbbek a füllesztéses mintázatok kialakítására, például juhar (Acer spp.), nyír (Betula spp.) és bükk (Fagus spp.).Ohio Department of Natural Resources. (2005). Spalted Wood. Division home page: Forest Industries.Robinson, S.C., Laks, P.E. (2010a). Wood species affects colonization rates of Chlorociboria sp. International Biodeterioration & Biodegradation 64:305-308.

A leggyakoribb fabomlasztó gombák a füllesztésben A mesterséges füllesztésben a legproblémásabb tényező az, hogy egyes gombák nem képesek egyedül a fát kolonizálni, szükségük van arra, hogy más gombák megelőzzék őket a kedvező feltételek megteremtése érdekében. Az elsődleges és másodlagos kolonizáló gombák hullámokban haladnak előre, ahol az elsődleges kolonizálók kezdetben elfoglalják az erőforrásokat, megváltoztatják a fa pH-értékét és szerkezetét, majd védekeznek – védekezniük kell – a másodlagos kolonizátorok ellen, amelyek ekkor már képesek az átalakult terület kolonizálására.Holmer, L., Renvall, P., & Stenlid, J. (1997). Selective replacement between species of wood-rotting Basidiomycetes, a laboratory study. Mycological Research 6, 714-720.

A Ceratocystis spp. (Ascomycetes) a leggyakoribb kékítő gomba. A Trametes versicolor (Basidiomycetes) az egész világon megtalálható, és a keményfák gyors és hatékony fehérkorhasztását végzi. A Xylaria polymorpha (Pers. Ex Mer.) Grev. (Ascomycetes) a fehérítéséről ismert, de egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyike azon kevés gombáknak, amelyek zónavonalakat állítanak fel anélkül, hogy más gombák ellenkeznének.Croan, S.C. (2000). Evaluation of white-rot fungal growth on Southern Yellow Pine wood chips pretreated with blue-stain fungi. The International Research Group on Wood Preservation: U.S. Department of Agriculture, Forest Service. 31st Meeting.Campbell, A.H. (1933). Zone lines in plant tissues. I. The black lines formed by Xylaria polymorpha (Pers.) Grev. in hardwoods. Annals of Applied Biology 21, 1-22.

Hivatkozások

Fordítás

Kategória:Faipar