Pribiševci (1900-ig Pribiševac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Gyurgyenováchoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 45, közúton 55 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban és közúton 4 km-re északra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Varasdra menő vasútvonaltól északra, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út mentén fekszik.
Története A település már a középkorban is létezett. 1476-ban „Pribisoucz” néven említik a matucsinai vár tartozékai között.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. Urai a Matucsinai és a velük rokon matucsinai Cseh és Petykei családok voltak. A 15. században egy ideig zálogbirtokként a Marótiak bírták. A török 1536 körül szállta meg és 1687-ben szabadították fel a keresztény seregek. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. Az 1698-as kamarai összeírásban „Pribisevacz” néven lakatlan településként szerepel Klokocsevacz hajdútelepülés déli szomszédjaként. A 18. században a lakóhelyét korábban elhagyni kényszerült lakosság fokozatosan visszatért.
Az első katonai felmérés térképén „Ober és Unter- Pribisovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pribissevacz (Dolnyi és Gornyi)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...530. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pribissevacz (Dolni és Gorni)” néven 46 házzal, 241 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o. A 19. század végén Likából horvát családok, a Monarchia más területeiről pedig magyar és német családok települtek be. A 19. század végétől és az 1940-es évekig a népesség egy részét még a németek és a magyarok alkották. Őket a második világháború idején a partizánok üldözték el. Helyükre az ország más részeiről horvátok települtek.
A településnek 1857-ben 229, 1910-ben 391 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 390 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 229 220 239 294 362 391 398 505 447 579 612 623 587 573 446 390
Nevezetességei Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma a velimirovaci plébánia filiája.
Oktatás A településen a gyurgyenováci J. J. Strossmayer elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport NK Slavonac Pribiševci labdarúgóklub (jelenleg nem működik).
Egyesületek DVD Pribiševci önkéntes tűzoltó egyesületet 1933-ban alapították-
Jegyzetek
Források Gyurgyenovác község hivatalos honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései