A kézmosás, illetve kézhigiénia a kezek megtisztítása, melynek célja a szennyeződés, illetve a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok eltávolítása a bőrfelületről. A 2008 óta számon tartott kézmosás világnapja október 15., amelyet az UNICEF kezdeményezett.

A szappannal való kézmosás fontos például a vizelet- és székletürítést követően, az olyan betegségek megelőzésében, mint a hasmenés vagy a kolera. kézmosás a légúti fertőzések, mint az influenza vagy a megfázás megelőzésében is szerepet játszik, mivel a kézről könnyen kerülhetnek az ilyen betegségeket okozó vírusok a nyálkahártyákra, ha valaki a kezével megérinti a szemét, orrát vagy száját. Ugyancsak fontos kezet mosni pelenkacsere és a gyermek fenekének tisztítása előtt és után, étkezés, illetve etetés előtt, és nyers hús feldolgozása előtt és után. Ha szappan és víz nem érhető el, hamu is megfelelő lehet erre a célra.

A kézfertőtlenítő folyadékok, gélek és habok használatát kórházi környezetben ajánlják leginkább, de nem bizonyított, hogy otthoni használata hatékonyabb lenne az alapos szappanos kézmosásnál.

2014-ben egy 63 országot érintő kérdőíves felmérés szerint a legtöbben Szaúd-Arábiában mosnak kezet az illemhely használatát követően (a válaszadók 97%-a), Európában Boszniában mosnak kezet a legtöbben (96%), míg a legkevesebben (saját bevallásuk szerint) Dél-Koreában (39%), Japánban (30%) és Kínában (23%), Németországban 78%, Franciaországban 62% válaszolt igennel a kérdésre. Magyarország nem vett részt a felmérésben.

Technikája

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) az alábbiakat javasolja: Hideg vagy meleg folyóvízzel a kezeket benedvesíteni. Az ajánlás szerint a folyóvíz lényeges, mert az állóvíz (például mosdókagylóban, vödörben) szennyezett lehet, de az, hogy a víz meleg vagy hideg, csak kényelmi szempont. Be kell szappanozni a kezeket dörzsölő mozdulatokkal, beleértve a kézfejet, az ujjak közti részeket és a köröm alatti területeket is (ezt körömkefével lehet elérni). A szappan leoldja a kórokozókat a bőrről. Legalább 20 másodpercig kell alaposan dörzsölni a kezeket. A dörzsölés által keltett mozgás segít eltávolítani a kórokozókat, és a hosszabb időn át tartó dörzsölés több kórokozót távolít el. Alaposan le kell öblíteni a kezeket folyóvízzel. Állóvízben való öblítéssel újra szennyeződhet a bőrfelület. Tiszta törölközővel vagy papírtörlővel kell a kezeket megszárítani, vagy hagyni megszáradni a levegőn. A nedves kéz könnyebben újraszennyeződhet.

A kézmosáskor legkevésbé a hüvelykujjra, a csuklóra, az ujjak közötti részekre és a köröm alatti területre figyelnek az emberek. A műköröm és a lepattogzott körömlakk kórokozókat bujtathat. A gyakori kézmosás kiszáríthatja a bőrt, ezért javasolt valamilyen kézápoló használata is, mivel a kirepedezett száraz bőr növelheti a fertőzésveszélyt.Wilkinson, Judith M., and Leslie A. Treas.Fundamentals of nursing. 2nd ed. Philadelphia: F.A. Davis Co., 2011. Print

Szárítás A kéz megszárítása kézmosás után ugyanannyira fontos, mint maga a kézmosás. A kézszárítás történhet törölközővel, papírtörlővel vagy kézszárító gépek segítségével. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a kézszárítás leghigiénikusabb módja a nyilvános helyeken a papírtörlő használata, szemben az érintés nélküli, meleg levegőt fújó gépekkel. Utóbbiak ugyanis a nyilvános mosdók légterében már meglévő kórokozókat visszafújhatják a frissen mosott kézre.

Kéztisztítószerek 250px|bélyegkép|Német DIN EN 1500 szabvány szerinti kézfertőtlenítés menete 6 kézmozdulattal 30 másodperc alatt A legáltalánosabb tisztítószer a kézmosáshoz a felületaktív anyagokat tartalmazó szappan. A fertőtlenítő hatású szappanokra normál esetben nincs szükség. Egyes tanulmányok azt állapították meg, hogy a hagyományos szappan éppen olyan hatásos a kézmosásnál, mint az antibakteriális szappan. A szilárd szappanon is lehetnek kórokozók, azonban néhány tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy a szappanhab lemosásával a kórokozók is lemosódnak. Az amerikai járványügyi központ (CDC) ennek ellenére az érintés nélküli folyékonyszappan-adagolók használatát javasolja inkább. A meleg víz önmagában nem elég a kéz megtisztításához, mivel olyan meleget nem tud elviselni a bőr, ami el is pusztítaná a kórokozókat. A meleg vizes szappanos kézmosás eredményesebben távolítja el az olajos szennyeződéseket, mint a hideg vizes, azonban arra nincs bizonyíték, hogy a víz hőmérséklete befolyásolná az eltávolított kórokozók mennyiségét.A megfelelő hatás érdekében fontos, hogy a szappanos kézmosásnál megfelelő mennyiségű anyag jusson a kéz belső és külső részére, illetve az ujjakra is, a dörzsölés, majd a szárítás pedig legalább 40-60 másodpercig tartson.

A kézfertőtlenítők a kéz felületén található kórokozók csökkentésére alkalmazott folyadékok, gélek vagy habok. Az amerikai járványügyi hatóság által ajánlott kézfertőtlenítők alkoholt tartalmaznak, melyek akkor a leghatásosabbak, ha 60–95% közötti az alkoholtartalmuk. A magasabb alkoholtartalom azonban nem jelent feltétlenül hatékonyabb fertőtlenítést, mivel töményebb koncentráció esetén az alkohol túl gyorsan elpárolog a kezünkről, így nincs elég ideje kifejteni a fertőtlenítő hatását. A kézfertőtlenítő használatát elsősorban közegészségügyi környezetben (például kórházakban) ajánlják, de szappanos kézmosás akkor is ajánlott, ha a kezeken látható szennyeződés van, illetve az illemhelyhasználatot követően is. A nem alkoholalapú kézfertőtlenítőket általánosságban nem preferálják a kórházi használatban. A közegészségügyi rendszeren kívül, általános otthoni használatra a kézfertőtlenítők szappanos vízzel szembeni használatának előnyeire kevés bizonyíték létezik. A kézfertőtlenítő gélek, folyadékok vagy habok használatakor ügyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségben kerüljön a kézre (2,4–3 milliliter, ehhez a legtöbb termék esetében egy nyomás nem elegendő), majd a szappanos kézmosáshoz hasonlóan a kéz és az ujjak minden felületére el kell juttatni az anyagot, beleértve az ujjbegyeket is. A kézfertőtlenítő eloszlatását legalább 25-30 másodpercig kell végezni, amíg az meg nem szárad. A kézfertőtlenítő habok általában lassabban száradnak, mint a gél állagúak. A termékek egy része valamilyen hidratáló anyagot is tartalmaz (például glicerint vagy aloe verát), megakadályozandó, hogy az alkohol kiszárítsa a bőrt.

Olyan speciális körülmények esetén, amikor nem elérhető a szappan, az Egészségügyi Világszervezet szerint a fahamu és a homok is elfogadható alternatíva.

Tudományos alapjai

A kézmosás hatékonyságát számos mikrobiológiai és epidemiológiai kutatás igazolta. A szappanos kézmosás a kézfelületen található mikroorganizmusok számát több mint 90%-kal képes csökkenteni. A kézhigiéné az epidemiológia és a fertőzéskontroll egyik legfontosabb területe, mivel a kézzel történő kontaktus az egyik leggyakoribb kórokozóátviteli útvonal.

Kézmosás a közegészségügyben

A WHO és az UNICEF a kézmosást a legalapvetőbb és legköltséghatékonyabb egészségvédelmi beavatkozásnak tekinti. A fejlesztési országokban a szappanos kézmosás bevezetése 23–40%-kal csökkenti a hasmenéses és légúti fertőzéseket. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Semmelweis Egyetem is rendszeresen szervez kampányokat a kézhigiéné népszerűsítésére, különösen a COVID–19-pandémia idején.

A klinikai kézfertőtlenítés története Az 1800-as évek közepén Semmelweis Ignác a bécsi közkórház szülészeti klinikáján figyelt fel arra, hogy az egyik klinikán a szülőanyák halálozási aránya jóval magasabb mint a másikon. Azt figyelte meg, hogy a magas halálozási arányú klinikán az orvosok és orvostanhallgatók a boncolás után közvetlenül jártak át a szülészetre, és a szappanos kézmosás ellenére a kézfejük bőréről továbbra is kellemetlen szagok áradtak. Bevezette, hogy az orvosok a boncolási műveleteket követően, illetve két páciens vizsgálata között is klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék a kezeiket. Az eljárás bevezetését követően a halálozási arány drasztikus csökkenésnek indult a szülészeten. Abban a korban ugyanakkor nehéz volt elfogadtatni ezt az elméletet a tudóstársadalommal. Semmelweis igyekezete ellenállásba ütközött és emiatt a később alapvető protokollá vált higiéniai gyakorlat lassan terjedt el az orvoskollégák között. Semmelweis előtt néhány évvel az amerikai Oliver Wendell Holmes is felfedezte, hogy a gyermekágyi láz az orvos-beteg közötti fizikai érintkezések eredménye. Akárcsak Semmelweis, Holmes is ellenállásba ütközött a kollégái részéről, akik kikérték maguknak a gyanúsítást, hogy ők fertőzték meg az anyákat.

Kortárs jelentőség A COVID–19-pandémia idején a kézmosás fontossága ismét előtérbe került. A WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) globális kampányokat indított a helyes kézhigiéné népszerűsítésére, mivel a korai kutatások szerint a SARS-CoV-2 vírus akár órákig is életképes maradhat a kézfejek bőrén és az általa megérintett felületeken.

Jegyzetek

Fordítás

További információk

PDF : Hand Hygiene - World Health Organization "WHO", who.int Tájékoztató a fertőtlenítő kézmosásról , koronavirus.gov.hu Kategória:Higiénia