Kapelna falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Villyóhoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 50, közúton 61 km-re északnyugatra, Nekcsétől légvonalban 24, közúton 36 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.
Története A falutól délre fekvő „Sredanci” régészeti lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. A középkorban területe az aszúágyi uradalomhoz tartozott, mely II. András 1228-as oklevele szerint a Tétény nembeli Pukuri Benedek unokájának Marcellnak és testvéreinek a birtoka volt. Az uradalom központját máig sem sikerült azonosítani, Csánki Dezső szerint valahol Alsómiholjác és Szentgyurágy között feküdt.Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században. Kapelna középkori létezésére sincs bizonyíték, bár a község honlapja szerint ekkor Poljanának hívták. A török 1537-ben szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerb lakosság települt ide. 1680-ig 36 szerb családot számláltak a faluban. A török elleni felszabadító harcok során a szerbek nyugatra, egészen az Ilováig menekültek, majd tíz év után visszatelepültek a régi faluba. A település 1698-ban már Kaplena néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 36 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Kapellna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapelna” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...288. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapelna” néven 148 házzal, 896 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
1857-ben 821, 1910-ben 1118 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a szerb, 4%-a horvát, 4%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 294 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 821 810 754 1.147 1.028 1.118 1.005 1.074 867 901 818 656 487 388 342 294
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1883-ban épült. Parókia központja volt, melyhez a Szalatnoktól Valpóig terjedő terület tartozott. Tornyát többször is renoválták. Magának a templomnak a felújítását nemrég a községi önkormányzat és néhány helyi adakozó támogatásával kezdték meg. A templom további felújítása folytatódik annak érdekében, hogy szentmiséket lehessen tartani benne, ami jelenleg rossz állapota miatt még nem lehetséges.
Kultúra A „Borislav” Kapela kulturális egyesület a falu és környéke kulturális hagyományait őrzi.
Sport Az NK Kapelna labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
Források Villyó község hivatalos honlapja Csánki Dezső: Körösmegye a 15. században.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
Kategória:Eszék-Baranya megye települései