Hans Urs von Balthasar (Luzern, 1905. augusztus 12. – Bázel, 1988. június 26.) svájci római katolikus pap, teológus, filozófus. A 20. század fontos katolikus gondolkodójának tartják.Edward T. Oakes, S.J.; David Moss, eds. (2004). The Cambridge Companion to Hans Urs von Balthasar. Cambridge University Press. . .
Élete Filozófiát tanult a müncheni, majd a bécsi és a berlini egyetemen. A német fővárosban Romano Guardini kurzusaira járt; később visszatekintve egész életében hálás volt neki, aki a két háború közti katolikus megújulás vezéralakja volt.
1929-ben belépett Jézus Társaságába (jezsuita rend). A novíciátust Feldkirchben kezdte meg. A rendi filozófiát a München melletti Pullachban, a teológiát pedig a Lyon melletti Fouviére-ben végezte. Itt több neves francia jezsuita teológus, elsősorban Henri de Lubac lett a mestere, majd barátja. 1936-ban pappá szentelték. (Később, 1950-ben elhagyta a jezsuita rendet.)Munro, André (21 January 2014). "Hans Urs von Balthasar". Encyclopædia Britannica. Retrieved 9 July 2018.
A Bázeli Egyetemen (1940–48) egyetemi lelkészként szolgált. Itt ismerkedett meg Karl Barth-tal, a kiemelkedő protestáns teológussal. Párbeszédük gyümölcse hatalmas monográfiája Barth Krisztus-központú teológiájáról, amely 1951-ben jelent meg.
1969-ben VI. Pál pápa kinevezte őt a Nemzetközi Teológiai Bizottságba. 1984-ben teológiai munkásságáért elnyerte az első Nemzetközi VI. Pál Díjat.Munro, André (21 January 2014). "Hans Urs von Balthasar". Encyclopædia Britannica.
1972-ben Joseph Ratzingerrel és más teológusokkal egyetemben megalapította a Communio folyóiratot,Daniel Deckers: Der Kardinal. Karl Lehmann. Eine Biographie. Pattloch, München 2002, , S. 218. amit az egyik legfontosabb katolikus teológiai folyóiratnak tekintenek.
II. János Pál pápa nagyra tartotta, és 1988. május 28-án bíborossá nevezte ki, de Balthasar nem sokkal később, június 26-án, két nappal a konzisztórium előtt meghalt.
Teológiája Teológiai tárgyú írásai Isten és a világ kapcsolatát vizsgálják. Isten Krisztusban mutatkozott meg a világ előtt, Krisztus pedig az egyház révén van jelen a világban. Az egyháznak ezért nagy a felelőssége, mert rajta keresztül kell az embereknek Istent megismerniük és hozzá eljutniuk. Az egyház autentikus bemutatása elképzelhetetlen a bibliai források és az egyházatyák tanításának feltárása, illetve a modern filozófiákkal való párbeszéd nélkül (→ nouvelle théologie).
Művei Válogatott művei: Geschichte des eschatologischen Problems in der modernen deutschen Literatur, Selbstverlag, [Zürich] 1930, 2. Auflage (= Studienausgabe, Band 2), Johannes, Freiburg im Breisgau 1998, (Dissertation Universität Zürich 1930, 219 Seiten, 8°, Buchausgabe: 270 Seiten, 23 cm). Apokalypse der deutschen Seele. 3 Bände. Pustet, Salzburg/Leipzig 1937–39 Das Herz der Welt. Arche, Zürich 1945 Therese von Lisieux. Geschichte einer Sendung. Hegner, Köln 1950 Karl Barth. Darstellung und Deutung seiner Theologie. Hegner, Köln 1951 Reinhold Schneider. Sein Weg und sein Werk. Hegner, Köln 1953 Georges Bernanos. Hegner, Köln 1954 Einsame Zwiesprache. Martin Buber und das Christentum. Hegner, Köln 1958; Johannes, Einsiedeln 2. A. 1993, . Augustinus, Die Gottesbürgerschaft. Frankfurt 1961 Cordula oder der Ernstfall. Johannes Verlag, Einsiedeln 1966 Skizzen zur Theologie. 5 Bände. Johannes, Einsiedeln 1960–86 Erster Blick auf Adrienne von Speyr. Johannes, Einsiedeln 1968 Apokatastasis (= Neue Kriterien; Band 1), Johannes, Freiburg im Breisgau 1999,
Nagy teológiai trilógiája a következőkből áll:: Herrlichkeit. Eine theologische Ästhetik. 3 Bände. Johannes, Einsiedeln 1961–69 Theodramatik. 4 Bände. Johannes, Einsiedeln 1971–83 Theologik. 3 Bände. Johannes, Einsiedeln 1985–87 Epilog. Johannes, Einsiedeln 1987
Magyarul A Megnemismert felhője; átdolg., ford. Lukács László; függelék: Hans Urs von Balthasar: A keresztény elmélkedés; ford. Kalász István / A titkos tanácsok könyve; ford. Lukács László; Vigilia, Bp., 1987 (Vigilia) Mária az Egyház tanításában és áhítatában; in: Jézus és az egyház anyja; ford. Benkő Antal, Dévény István, Szakos József; Prugg, Eisenstadt, 1987 Hans Urs von Balthasar. Válogatás a teológus műveiből; vál., bev. Szabó Ferenc, ford. Szabó Ferenc, Kerényi Gábor; s.n., Róma, 1989 (Mai írók és gondolkodók) Karl Rahner: Az evangéliumi tanácsok / Hans Urs von Balthasar: A három evangéliumi tanácsról; ford. Urbán József; Szepi, Szeged, 1995 Hiszek. Elmélkedések az Apostoli hitvallásról; ford. Kerényi Dénes; Jel, Bp., 1996 (Teológia és élet) Hármas koszorú. Üdvösségünk titkai a rózsafüzérben; ford. Kalacsi János; Agapé, Szeged, 1999 (Ünnepeink) A három nap teológiája. Mysterium Paschale; ford. Görföl Tibor; Osiris, Bp., 2000 Ha nem lesztek olyanok mint ez a gyermek; ford. Bodor Mária Anna; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp.–Szentendre, 2001 Heinz Schürmann–Joseph Ratzinger–Hans Urs von Balthasar: A keresztény erkölcs alapelvei; ford. Görföl Tibor; L'Harmattan, Bp., 2002 Vizsgáljatok meg mindent. Beszélgetés Angelo Scolával; ford. Görföl Balázs; Sík Sándor, Bp., 2004 (Megközelítések) A dicsőség felfénylése. Teológiai esztétika; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2004–2007 1. Az alak szemlélése; 2004 2/1. Teológiai stílusok. Klerikusok; 2005 2/1. Teológiai stílusok. Laikusok; 2005 3/1. A metafizika terében. Ókor; 2007 3/2. A metafizika terében. Újkor; 2007 Számvetés; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2004 (In persona) Mit szabad remélnünk? / Rövid értekezés a pokolról / Apokatasztaszisz; ford. Görföl Tibor; Sík Sándor, Bp., 2006 (Megközelítések) Josef Hegenbarth–Hans Urs von Balthasar: Keresztút; ford. Németh Attila; Dugonics András Piarista Gimnázium, Szeged, 2009 A zene eszméjének kibontakozása; ford. ford. Görföl Tibor; MMA, Bp., 2023 (Pars pro toto)
Jegyzetek
További információk Thomas Krenski: Krisztus minden felől. Hans Urs von Balthasar párbeszédei; ford. Lázár Kovács Ákos; Sík Sándor, Bp., 2005 (In persona) In memoriam Hans Urs von Balthasar; Vigilia, Bp., 2007 (Sapientia füzetek) Puskás Attila: Megismertük és hittük a szeretetet. Metszetek Hans Urs von Balthasar szeretetteológiájából; Szt. István Társulat, Bp., 2012 Horváth Imre: "Arra emelik majd tekintetüket, akit átszúrtak". A János-evangélium képteológiája mint a balthasari krisztológia alapja. Irodalomelméleti-exegetikai megfontolások; Kairosz, Bp., 2015
Kategória:Svájci teológusok Kategória:1905-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek