Székely Artúr, született SchlesingerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25531/1901. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 549. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 33. oldal 40. sor (Kisbér, 1887. március 26. – Budapest, 1952. július 27.) jogász, közgazdasági író.

Élete Schlesinger Vilmos kereskedő és Pollák Regina fia. Tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen folytatta. 1910–13-ban a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, majd 1914–1916-ban a Magyar Vámpolitikai Központ titkára lett. 1916-tól a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, külkereskedelmi osztályának vezetője volt. Emellett 1923-tól a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója, 1920-tól a Magyar Külkereskedelmi Szövetség igazgatója volt. 1927 és 1932 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményeit szerkesztette. 1945-től 1948-ig a Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkáraként működött. Megalakulásától a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a lap belső munkatársa volt.Gyászjelentése (1952) Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle, 11. szám

Első felesége Kántor Margit volt, Kántor Alfréd és Pickler Carleu (Kornélia) lánya, akit 1914. július 4-én Budapesten vett nőül. 1919-ben elváltak. Második felesége Richter Anna (1892–1963) volt, akivel 1920. november 23-án kötött házasságot. 1938-ban áttért az evangélikus vallásra. Lánya (első feleségétől) Székely Zsuzsanna (1915–?) volt.

Főbb művei

Háború és közgazdaság (Budapest, 1915) Háborús gazdasági törvények és rendeletek (I-VI., Budapest, 1917–1918) Importőrök kiskátéja (Budapest, 1919) Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (Budapest, 1921) Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (Budapest, 1926) Emlékirat a kereskedelmi mérleg passzivitásáról (Bertalan Istvánnal és Gyömrei Istvánnal, 1928) A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés (1928) A középeurópai vámpolitikai közeledés kérdése (Budapest, 1931) A magyar külkereskedelem irányainak változásai a forgalmi korlátozások éveiben (1935) Középeurópai kereskedelmi politika (Budapest, 1936) Gyümölcsértékesítés (Budapest, 1940)

Jegyzetek

Források Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006

Kategória:Magyar szakírók Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Kisbériek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek