Strausz Adolf (Cece, 1853. május 15. – Budapest, 1944. március 1.) magyar közgazdász, etnográfus, balkanológus, egyetemi tanár.
Élete Strausz Salamon és Trenschiner Netti (meghalt 1899-ben) (Strausz Salamonné gyászjelentése) gyermekeként született jómódú zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron kezdte, majd Pesten érettségizett. Ezt követően a Ludovika Akadémián tanult, majd a vezérkarban teljesített szolgálatot. A budapesti egyetemen jogot végzett és főleg balkáni országok néprajzának tanulmányozásával foglalkozott. Az 1878-as boszniai okkupáció idején egy huszárezredben szolgált a későbbi bolgár uralkodóval, Ferdinánddal, akivel barátságot kötött és aki később felfogadta őt tanácsadójának. Később is számos cikket írt a boszniai utazásain tapasztaltakról budapesti és bécsi lapokba. 1880-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. 1886-ban kilépett a honvédség kötelékéből. Jelentős részt vállalt a bolgár-magyar barátság megalapozásában. Kormányküldetésben többször beutazta a Balkánt és Kis-Ázsiát az első világháború alatt is. Az orosz-japán háború alatt a török szultán mellett volt diplomáciai megbízatásból. A japán kormány hivatalos megbízottjaként az volt a feladata, hogy rávegye a török vezetést, hogy ne engedje át az orosz hajókat a Dardanellákon. Sikerrel járt, s a japán császártól érdemrendet kapott. Mint a bolgár néprajzi és gazdasági viszonyok kitűnő ismerője munkatársa volt Sztambolov bolgár miniszterelnöknek. Tudományos munkásságának elismeréséül számos magyar és külföldi kitüntetést kapott. 1892-től tanított a Keleti Akadémián a keleti országok politikai, néprajzi és gazdasági történetéről, majd az intézmény beolvadásától, 1921-től a közgazdasági kar tanára volt. 1923-ban nyugalomba vonult. Nagyszámú tudományos tanulmánya magyar és külföldi folyóiratokban jelent meg és mint publicista is évtizedekig dolgozott a Hon, Egyetértés, Nemzet, Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Pester Lloyd, Neue Freie Presse, Frankfurter Zeitung, Times, Temps, Trnska Constitucia és más neves lapokba. Szerkesztette a Revue d'Orient, a Gazette de Hongrie és Die Donauländer című tudományos folyóiratokat. A Magyar Néprajzi Társaság egyik megalapítója és tiszteletbeli tagja volt. Tudományos, néprajzi tárgyú darabjait több százszor adta elő az Uránia Színház. A Közel-Kelet országainak etnográfiája szempontjából gyakran alapvető fontosságú szakmunkái. Strausz a zsidó tudományos irodalmat is gazdagította, megírta A római ghettó történetét. Egyik legelső kezdeményezője a magyarországi cionista-mozgalomnak s díszelnöke a Magyar Cionista Szövetségnek. Számos alkalommal képviselte huzamosabb ideig a magyarországi cionista szervezetet Londonban és a cionista világkongresszusokon. A karlsbadi cionista világkongresszus megbízásából 1921-ben tanulmányúton járt Palesztinában és útjáról magyar, német, francia és héber lapokban számolt be. Magyar és külföldi cionista lapoknak állandó munkatársa és a budai hitközségnek egyik vezetője volt. A budai I. kerület templomkörzetnek díszelnöke volt.
Felesége Milecz Róza (1855–1942) tanítónő volt.
Főbb művei
Bosnyákföld és népe (I–II., Budapest, 1881–1882) Bosnien, Land und Leute (1884) Bosznia és Hercegovina (1885) A Balkáni félsziget (1888) Voyage au Montenegró (1889) Bolgár népköltési gyűjtemény (I–II., Budapest, 1892) Bolgár nyelvtan (1894) Bulgarische Volksdichtungen (1895) Bolgár néphit (Budapest, 1897) Die Bulgaren (1898) Bosznia ipara (1898) Paris (1898) Románia (1899) Bulgária ipara (1901) Szerbia (1903) Törökország (1905) Az új Balkán-félsziget (1913) Das Osmanische Reich (1917) Grossbulgarien (1917) A római ghettó története (1929)
Jegyzetek
Források
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest, Panoráma, 1993.
Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1853-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek