L’Huillier István (Csehi, 1865. január 25. – Kassa, 1931. február 4.) kertész.

Élete A rákospalota-istvántelki kertészeti iskolában tanult, majd a legnevesebb budapesti műkertészeknél segédként dolgozott: Dengler Antal, Szelnár József majd Seyderhelm Ernő nagy hírű budapesti virágkereskedő és dísznövénykertészetekbe szerződött. Később Nádasdladány „messze földön híres főúri kertészetében találjuk, ahol három évet töltött s ahol nagy ambícióval foglalkozott dendrologiával és gyümölcsészettel.”Pohl Ferenc, I.m.

Katonaéveit Bécsben töltötte, s itt engedélyt kapott, hogy huzamosabb időt a schönbrunni kertészetben töltsön, tapasztalatot szerezzen.

Hazatérve az istvántelki kertészeti szakiskolában alkertészként dolgozott, majd a Margit-sziget gondozását ellátó kertészetbe került. 1891-ben állami főkertésszé minősítették, s ekkor kezdte meg működését a tordai Magyar királyi állami faiskola és magtermelő telepen. 1893-ban Fuchs Emil mellett ő nyújtotta be terveit a Kiskunfélegyházán létesítendő Petőfi-kert parkosítására.Félegyházi Hírlap, 1893. július 9. 28. szám

1896-ban ifjabb Pecz Ármin és Ilsemann Keresztély mellett a millenniumi kertészeti kiállítás egyik főrendezője és a zsűri tagja volt. 1896 őszétől előbb a debreceni, majd a kassai gazdasági tanintézetnél a kertészet előadója. 1902-ben a kassai javítóintézet gyakorlókertjének és parkjának kialakítását az ő tervei szerint végezték el.Magyarország, 1902. január 24. 21. szám. 7. oldal 1905-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára. 1906-ban Rázsó Imre javaslatával a Természettudományi Társulat tagjai közé lépett. Részt vett 1907-ben a győri állatvásártér rendezési pályázatának bíráló bizottságában.Győr város kertészeti pályázata. Kertészeti lapok 1907. Szeptember/9. szám. 1910-ben Magyaróváron kísérletet folytatott a báró Fechtig-féle "Pulvazuró" nevezetű, peronoszpóra elleni szőlőporozószerrel, melynek tapasztalatairól a Mezőgazdák Szövetkezete által kiadott füzetben számolt be (1911).Borászati Lapok, 1911. március 19. 12. szám

1913-ban visszatért a közben akadémiai szintre emelt kassai tanintézethez, s az itteni kert és szőlőtelep főkertésze és a kertészeti tárgyak előadója volt. Innen ment nyugdíjba 1919-ben, és Kassán kereskedelmi kertészetet létesített.

1915. július 26-án megkapta a Vörös Kereszt II. oszt. tiszteletjelvényét.Budapesti Közlöny, 1915. augusztus 7. 182. szám. 3. oldal

Burgonyatermesztésben nagy sikereket ért el, gazdászok tanulmányozták módszereit a magyaróvári akadémián, és a szaklapokban is sűrűn írt az egészséges vetőmagburgonya kezeléséről, a burgonyabetegségekről. Szakértelmét igénybe vették, 1912. február 12-én előadást tartott a Burgonyatermesztő gazdák országrészi értekezletén, melyet a burgonyalevél-sodrosodás elleni védekezési módok megvitatása céljából az OMGE hívott össze Pozsonyban.Pesti Hírlap, 1912. február 20. 43. szám. 14. oldal 1908-ban a baromfitenyésztés kérdéseivel is foglalkozott, előadásokat tartott és kiállításokon is felkérték a zsűri tagjának.

Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alapító tagja (1904), 1910-től választmányi tag. 1902-től a kassai Felső-magyarországi Kertészek Egyesületének alelnöke és igazgatója.A kert 1902. szeptember 15. 18. szám. Hírek. 572. oldal Az 1928-ban létrejött Okleveles Kertészek Országos Egyesületének tagja.

Kertészeti szakelőadásokat is tartott többek között az OMGE szervezésében, „intelligens gazdák részére”.

„Ő volt a legelső kertész, aki a gazdasági akadémiáknál katedráról hirdette a kertészet ismereteit.”

Több mint félszáz tanulmányt, cikket és közleményt írt a kertészeti tárgyú lapokba. A Mezőgazda, a Kertészeti Lapok, A Kert, a Gyümölcskertész munkatársa, állandó vagy alkalmi cikkírója volt, a Köztelek lapnak 1917-tőlKöztelek, 1917. október 6. kertészeti rovatvezetője is. (Néhol használt írói álneve: L’ és L’H. I)

Jegyzetek

Művei Konyhakerti magvak termelése (Erdélyi Gazdasági Egylet, Kolozsvár, 1894.; 3. kiadás 1899; 4. kiadás, 1901; 5. kiadás: Budapest, 1905) A káposztafélék termesztése (Erdélyi Gazdasági Egylet, Kolozsvár, 1904) A konyhakert (Budapest, 1910) Buday Barna (szerk.) Mezőgazdasági útmutató. I. kötet. Növénytermelési kérdések. (Társszerző). /Köztelek olcsó könyvtára/. Budapest, 1918.

Gyümölcskertész

1893:

A kerti magtermelésről. Gyümölcskertész, 1893. március 10. 5-6. szám. 47–48. oldalak

Kertészeti Lapok:

1890: A rózsák alkalmazása a kertekben és parkokban. (Két képpel). Kertészeti lapok 1890. Február/2. szám. 33–38. oldalak A szamóca hajtatása. Kertészeti lapok 1890. Június/6. szám. 151–153. oldalak A főzelékfélék hajtatása. I. Kertészeti lapok 1890. Július/7. szám. 174–176. oldalak Főzelék és zöldség-félék hajtatása. II. Carotta. Fejes saláta. Bab. Kertészeti lapok 1890. Augusztus/8. szám. 208–210. oldalak Főzelékfélék hajtatása. IV. Spárga, burgonya. Kertészeti lapok 1890. Szeptember/9. szám. 233–234. oldalak A dinnye hajtatása. Kertészeti lapok 1890. November/11. szám. 297–298. oldalak

1891: A kiállítás. (A hatodik tavaszi virágkiállítás. 1891. április 25–május 1. Budapest, Stefánia út, Műcsarnok.) Kertészeti lapok 1891. Május/5. szám. 117–123. oldalak A dinnye termelése. Kertészeti lapok 1891. Május/5. szám. 128–130. oldalak

1893: Öszi gyümölcsfa-ültetésről. Kertészeti lapok 1893. Január/1. szám. 7–8. oldalak A gyümölcsfanevelésről általában. Kertészeti lapok 1893. Február/2. szám. 33–35. oldalak Folytatása: Kertészeti lapok 1893. Március/3. szám. 62–63. oldalak Folytatása: Kertészeti lapok 1893. Április/4. szám. 93–94. oldalak Folytatása: Kertészeti lapok 1893. November/11. szám. 278–282. oldalak

1894: A konyhakerti magvak termelése. 1. Karfiol, 2. Brokkóli. Kertészeti lapok 1894. március/3. szám, 65–71. oldalak A konyhakerti magvak termelése. 3. Fejeskáposzta. Kertészeti lapok 1894. április/4. szám. 95–100. oldalak Kálmánn János nekrológja. Kertészeti lapok 1894. Június/6. szám. 141. oldal

1904: Konyhakertészet. Karfiol. Kertészeti lapok 1904. Július/7. szám 211–213. oldal Folytatása Kertészeti lapok 1904. Augusztus/8. szám. 247–249. oldalak

A Kert

1895: A virágról, kertről s a kertész képzettségéről. A kert 1895-08-01. 10. szám Közelről és távolról. 364–366. oldalak

1902: Kertészet a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon. A kert 1902. október 1. 19. szám. Közelről és távolról. 594–598. oldalak II. Országos mezőgazdasági kiállítás gyümölcstárlata. A kert 1902. október 15. 20. szám. Közelről és távolról. 623–625. oldalak

1915: Konyhakerti gyökérfélék. I. Retkek. A kert 1915. március 1. 5. szám Konyhakertészet. 133–138. oldalak Konyhakerti gyökérfélék. II. Különleges gyökérfélék. A kert 1915. március 15. 6. szám Konyhakertészet. 162–163. oldalak Folytatása: A kert 1915. április 1. 7. szám 196–197. oldalak Folytatása: A kert 1915.május 1. 9. szám 262–263. oldalak Folytatása: A kert 1915. május 15. 10. szám 293–294. oldalak Folytatása: A kert 1915. június 15. 12. szám 354–355. oldalak Konyhakerti gyökérfélék, répák. III. A kert 1915. október 15. 20. szám Konyhakertészet. 610–612. oldalak Folytatása: A kert 1915. november 1. 21. szám 642–646. oldalak

1916: A valódi batata (Convolvulus batatas, — Ipomoea batatas). A kert 1916. május 15. 10. szám. Konyhakertészet. 292–294. oldalak Folytatása: A kert 1916. június 1. / 11. szám. 322–323. oldalak Folytatása: A kert 1916. június 15. / 12. szám 354–356. oldalak

Köztelek:

1902: II. országos mezőgazdasági kiállítás Pozsonyban. Gyümölcskiállítás. Köztelek – 1902. október 18. 83. szám. 1634–1635. oldalak

1909: Burgonyabetegségek leküzdése. — Egészséges magburgonya termesztése. Köztelek – 1909. május 8. 36. szám. 1072–1074. oldalak Gazdasági növények palántálása, sülyesztése és töltögetése. Köztelek – 1909. május 15. 38. szám. 1126–1127. oldalak Folytatása Köztelek – 1909. május 22. 40. szám. 1177–1179. oldalak

1912: Újabb tapasztalatok az egészséges vetőmagburgonya termesztése köréből. Köztelek – 1912. január 17. 5. szám. 151. oldal Újabb tapasztalatok az egészséges vetőmagburgonya termesztéséről. Köztelek – 1912. március 30. 25. szám. 903–904. oldalak

1915: Korai burgonyatermesztés. Köztelek – 1915. február 20. 8. szám. 238–239. oldalak 1916: A burgonya okszerű termesztése. Köztelek – 1916. április 1. 14. szám. 466–467. oldalak Az édes burgonya termelése. Köztelek – 1916. április 29. 18. szám. 626–627. oldalak Napraforgó termelés. Levélszekrény. Köztelek – 1915. április 17. 16. szám. 545. oldal

1917: A fokhagyma termesztése Köztelek – 1917. január 20. 3. szám. 79–81. oldalak Szántóföldi hagymatermesztés. Köztelek – 1917. február 24. 8. szám. 275–277. oldalak Paprikatermesztés. Köztelek – 1917. március 24. 12. szám. 454–456. oldalak Sárgarépatermesztés. Köztelek – 1917. december 15. 50. szám. Levélszekrény. 2099. oldal Időszerű kérdések a kertészet körében. Köztelek – 1917. december 22. 51. szám. 2152–2155. oldalak

1918: A csiperkegomba tenyésztése. Köztelek – 1918. július 13. 27. szám. 1120–1121. oldalak Majoránatermesztés. Levélszekrény. Köztelek – 1918. január 26. 3-4. szám, 103. oldal Murok magtermesztés. Levélszekrény. Köztelek – 1918. március 9. 10. szám. 363. oldal Töktermesztés. Dinnyetermesztés. Levélszekrény. Köztelek – 1918. május 4. 18. szám. 714–715. oldalak

Források Pohl Ferenc: L’H. I. 1865 – 1931. Kertészeti Szemle 1931. április 10. 4. szám. Nekrológ Laposa József: L’Huillier István.

Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1931-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar kertészek Kategória:Magyar szakírók Kategória:Komáromcsehiek Kategória:Kassaiak