Szelcsin () falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 24, közúton 31 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, Ivánfalva és Harkányfalva között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Határában több lelőhely is található, ahol az őskortól az ókoron át a késő középkorig kerültek elő leletek. A legrégibb leletek a falutól délnyugatra fekvő „Staro selo” (Ófalu) nevű lelőhelyen kerültek elő. Ezen a helyen a falusiak már évek óta találtak kerámiatöredékeket, melyeket a talajművelés fordított ki a földből. Az itt talált kerámiák díszítése a vaskorban virágzott hallsatti és latén kultúrákra jellemző. Találtak itt ókori szürke és vörös, korongolt cseréptöredékeket, valamint középkori kerámiákat is.
A falutól északnyugatra vezető mezei út mellett található a „Močilno”, vagy népiesen „Gradine” nevű lelőhely. Itt eredetileg három halom volt, melyek közül egy már megsemmisült. A középső halom tetején sok római tégla és kőtöredék található. A római téglák felhasználása másodlagosan történt. Az idősebb falusiak szerint itt egykor szemmel látható falak álltak, melyről középkori erődítményre lehet következtetni. A faluhoz közelebbi halmon ugyancsak építőanyag található, de kisebb mennyiségben. Közelében nagyobb mélységben csontokat is találtak, valószínűleg az egykori temető helye volt itt.
A települést 1392-ben „Zulchyn” alakban említik először, Kos várához tartozott.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. A Kórógyi család birtoka volt. 1506-ban és 1507-ben „Selchyn” illetve „Selchynycz” néven a szombathelyi vár tartozékai között találjuk. A török uralom előtti utolsó birtokosa Geréb Mátyás volt. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török uralom idején szpáhibirtok volt. Ura Arszlán aga volt. Ebben az időben 10 ház állt a településen. A 18. században Boszniából katolikus horvátok (sokácok) települtek be.
A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Zelesin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zelcsin” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...757. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelchin” néven 59 házzal, 368 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
1857-ben 328, 1910-ben 453 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 351 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 328 372 337 406 428 453 451 599 489 517 504 441 425 378 353 351
Nevezetességei Szűz Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma a harkányfalvi plébánia filiája.
Kultúra KUD „Šokadija” Ivanovci, Zelčin i Marjančaci. HKUU „Šokačko srce” horvát kulturális egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a falu melletti réten a „Vatre na konjari” kulturális és néprajzi fesztivált.
Oktatás A település a ladomérfalvi általános iskolához tartozik.
Sport Az NK Zelčin labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel. A klubot 1968-ban alapították.
Egyesületek DVD Zelčin önkéntes tűzoltó egyesület. KU „Sokol” Zelčin lovas egyesület. „Jelen” Zelčin-Ivanovci vadásztársaság.
Jegyzetek
Források Valpó város hivatalos oldala Valpó turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A Valpovština információs portálja Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Az általános iskola honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései