Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26.Kenessey Béla születése, Iváncsa ref. születési anyakönyve, 35/1866. folyószám. – Budapest, 1936. március 22.)Kenessey Béla halála, Budapest XI. kerület polgári halotti anyakönyve, 49/1936. folyószám. építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.

Felmenői, családja

Veszprém vármegye régi nemesi családjából, a Küngösön is birtokos kenesei Kenessey családból származik. A kenesei Kenessey nemzetség 1928-ban tartott első nemzetségi gyűlésén a család jelenlévő férfi tagjai nemzetségfővé választották, a tisztségét haláláig töltötte be.

Édesapja, kenesei Kenessey János (Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.)Kenessey János halála, Csajág ref. születési anyakönyve, 1836. közbirtokos és nemes Szomjú Veronika fia, kenesei Kenessey Fülöp (Küngös, 1836. január 13.Kenessey Fülöp születése, Csajág ref. születési anyakönyve, 1836. folyószám. – Budapest, 1906. június 19.)Kenessey Fülöp halála, Budapest V. kerület polgári halotti anyakönyve, 325/1906. folyószám. közbirtokos, MÁV díjnok. Édesanyja, hajdúszoboszlói Bédy József (1810. – Iváncsa, 1885. július 22.)Bédy József gyászjelentése, 1885. közbirtokos, megyebizottsági tag lánya, hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna.

Apai nagyanyja révén Vikár Béla magyar etnográfus, műfordító, a Kalevala műfordítójának másodfokú unokatestvére.

Feleségével, pottyondi és csáfordi Pottyondy Gusztáv ( – Szombathely, 1907. március 7.)Pottyondy Gusztáv gyászjelentése, 1907. MÁV üzletvezető és Wacha Emília pottyondi és csáfordi Pottyondy Aranka (1871. – 1934.) nevű lányával Budapesten 1893. október 25-én kötött házasságot.Kenessey Béla és Pottyondy Aranka házassága, Bp. Kálvin téri ref. templom házassági anyakönyve, 388/1893.

Gyermekei: Béla (Brassó, 1894. december 5. – ) gazdatiszt Mária (Szombathely, 1901. november 7. – ) György (Brassó, 1906. február 21. – ) László Gusztáv (Brassó, 1907. június 28. – )

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait a Budapest II. kerületi állami főreáliskolában végezte. Mérnöki oklevelét 1889 júniusában a Királyi József Műegyetemen szerezte meg.

Munkássága

Egyetemi tanulmányait követően 1890-től különböző kerületi kultúrmérnöki hivataloknál működött Budapesten, Brassóban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Komáromban. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet komáromi szervezete 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári szervezet pedig 1921-ben alelnökévé választotta. 1923-ban a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal éléről hívták be az Országos Vízépítési Igazgatósághoz, ahol 1924-től nyugalomba vonulásáig, 1927-ig a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Ügyosztályának vezetője volt. Választmányi tagja volt a Magyar Meteorológia Társaságnak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályának 1934 márciusától volt elnöke. Műszaki teljesítményei mellett elsősorban a vízügyi szakirodalom fejlesztésében vállalt szerepe a leginkább említésre méltó. 1928-tól a haláláig a Vízügyi Közlemények szerkesztője, ezáltal a vízügyi-kultúrmérnöki szakirodalmi ismeretterjesztés irányítója volt. A Köztelek folyóirat munkatársaként a Kvassay Jenő által vezetett vízügyi szolgálat szóvivője, vízrajzi, vízgazdálkodási és vízjogi tanulmányai is jelentősek. A lefolyási tényezőt ma is táblázatai alapján számítják. Személyében megtestesült az elméleti és gyakorlati műszaki kérdésekben egyaránt tájékozott nagy műveltségű mérnök.

Halála

Kenessey Béla 1936. március 22-én Budapesten hunyt el. A Farkasréti temetőben található sírját, ismeretlen időpontban megszüntették.

Főbb munkái

A Balaton vízszintjét szabályozó Hekler Károly által tervezett siófoki vasbeton zsilip építésének munkavezetője (1890-1891). Hazánkban az első rendszeres talajvízszint megfigyelések az irányítása alatt 1908-ban Ógyallán kezdődtek. Foglalkozott a Nádor-csatorna Társulat műszaki ügyeinek felülvizsgálatával. Felügyelte a Sió szabályozását (1925).

Főbb művei A Balaton (Budapest, 1928) Az árvizek számítása csapadékból (Budapest, 1928) A jövedelmező permetező öntözés tényezői (Budapest, 1929) Láplecsapolás és lápkultúra (Budapest, 1929) A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közigazgatási jelentősége (Budapest, 1931) Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése (Budapest, 1931) Vízgazdálkodás (Budapest, 1931) Az öntözés néhány kérdése (Budapest, 1933) Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. Gazdák és mérnökök számára (Budapest, 1933) A permetező öntözés (Budapest, 1934) Az Alföld vízgazdálkodása (Budapest, 1934)

Származása +Kenessey Béla családfájakenesei Kenessey Béla(Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 22.) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos Apja:kenesei Kenessey Fülöp(Küngös, 1836. január 13. – Budapest, 1906. június 19.) közbirtokos, MÁV díjnok Apai nagyapja:kenesei Kenessey János(Küngös, 1802. – Küngös, 1836. december 23.) közbirtokos Apai nagyapai dédapja:kenesei Kenessey János Apai nagyapai dédanyja:Szigethy Terézia( – 1854. április 8.) Apai nagyanyja:nemes Szomjú Veronika Apai nagyanyai dédapja:nemes Szomjú Sámuel(Csajág, 1779. – Csajág, 1831.) neszmélyi református tanító, csajági jegyző Apai nagyanyai dédanyja:nemes Buzás Zsófia Anyja:hajdúszoboszlói Bédy Zsuzsanna Anyai nagyapja:hajdúszoboszlói Bédy József(1810. – Iváncsa, 1885. július 22.) közbirtokos, megyebizottsági tag Anyai nagyapai dédapja: Anyai nagyapai dédanyja: Anyai nagyanyja: Anyai nagyanyai dédapja: Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek

Források Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990. – Kenessey Béla (1866-1936) Fejér László: Kenessey Béla (1866-1936) életrajza a Fejér Megyei Mérnöki Kamara honlapján

Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar építőmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek