BraidaföldSulinet.hu:Fontos tudnivalók Délkelet-Baranya helységneveiről () falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 22, közúton 35 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, Pélmonostor és Baranyaszentistván között fekszik.
Története Csánki Dezső szerint a középkorban egy Malomszeg nevű település állt itt, melyet 1339-ben „Molonzeg” alakban a pécsi káptalan oklevele említ először. Diplomatikai levéltár 3204. 1441-ben, 1471-ben, 1478-ban és 1494-ben „Malomzegh” néven említik. Siklós várának tartozéka volt. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. Más forrás szerint a falu nem itt, hanem Ipacsfától nyugatra feküdt és elpusztult. Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei Pécs, 1942. 22. old.
A mai település csak a 19. század második felében keletkezett mezőgazdasági majorként. A major nevét a német „Breitenfeld” (azaz széles mező) elnevezésből kapta. A horvát Širine ennek a szláv megfelelője. 1882-ben Malomszék néven is említik. Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974) A harmadik katonai felmérés térképén a település „Braidafeld-puszta” néven található. 1869-ben 121, 1910-ben 190 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 41%-a horvát, 15%-a jugoszláv, 12%-a magyar, 11%-a szerb, 8%-a német, 7%-a szlovén, 2%-a montenegrói volt. 2011-ben 58 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 121 0 0 194 190 0 0 537 322 306 311 219 170 86 58 (1869-től településrészként, 1991-től önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Bengéhez számították.)
Gazdaság A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját. Itt volt egykor a Belje mezőgazdasági üzem központja. Egykor vasútállomása volt a Pélmonostor-Petárda vasútvonalon. Az épület ma is áll, lakás céljára szolgál.
Oktatás A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A község régi weboldala A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései Kategória:Drávaszög települései Kategória:Baranya vármegye települései