Torjánc (, ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 32, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 18 km-re nyugatra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik.
Története A település első írásos említését Mátyás király 1481. május 10-én kelt adománylevelében találjuk, melyben a magvaszakadt Maróti Máté macsói bán több Baranya vármegyei birtokát, köztük a „Thornyancz” nevű birtokot Geréb Péternek és Mátyásnak adományozza.Diplomatikai levéltár 18482. 1506-ban Perényi Imre nádor birtokai között találjuk. Valpó várának tartozéka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. A középkori falu valószínűleg az 1526-os török hadjáratban pusztult el. Az 1591-es török adókönyvben nem szerepel.Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979. A térség 1687-ben a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából érkezett katolikus sokácokkal telepítették be. A falu a felszabadítás után a dárdai uradalom része lett, bár határának nagy része, mivel ártérre esett, többnyire víz alatt állt. Ez az állapot csak a 19. század elején a Dráva és a Karasica-patak szabályozása után szűnt meg. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe család volt a birtokosa. Az itt élők a természeti környezet miatt főként bárányokat, juhokat tenyésztettek, melyek szabadon kószálhattak a nagy kiterjedésű, nyílt legelőkön. A népi magyarázat szerint ebből származik a falu neve is (tor = akol és janje, janjci = bárány, báránykák).
Az első katonai felmérés térképén a település „Torjáncz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Torjancz” néven szerepel.Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...688. o.
1857-ben 708, 1910-ben 769 lakosa volt. Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években sokat mentek ki Németországba munkát vállalni. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 28%-a roma, 3%-a magyar nemzetiségű volt.
A horvátországi háború idején 1991. augusztusában a lakosságnak menekülnie kellett a szerb csapatok elől. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítésnek. A településnek 2011-ben 267 lakosa volt.
A horvátországi háború idején menekültek érkeztek Kásádra Petárdáról és Torjáncból. 2022-ben Kásád polgármestere, Gavallér Istvánné mesélte el az újságírónak, hogy a falubeliek többeket elszállásoltak, azonban mindenki félt, hogy a szerbek átjönnek, és megtámadják a faluban bujkálókat. Többször átlőttek a határon, de nagyobb atrocitás nem történt.
Népessége
Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 708 684 668 709 770 769 718 716 711 684 701 608 509 476 317 267
Gazdaság A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1850-ben épült, a petárdai Szent Lőrinc plébánia filiája. Orgonáját Angster József pécsi mester építette 1908-ban.
Kultúra A településnek 220 m²-es kultúrháza van.
Oktatás Torjáncon 1860-ban épült meg az első egytantermes iskola. Első tanítója Selig Jakab volt. 1908-ban előírták a második tanteremmel való bővítést, mivel a falu határában lakó 80 cigánycsalád gyermekeit is be kellett fogadnia. A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola területi iskolája működik.
Sport NK Graničar Torjanci labdarúgóklub
Híres emberek Torjáncon született 1912. április 8-án Stjepan Sekereš horvát nyelvész, egyetemi tanár.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala A község régi weboldala Općina Petlovac – A Cultroute Projekt kiadványa 2016.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Az általános iskola honlapja A község kulturális emlékei Petres Zsuzsanna - Miro Gardaš - Jelena Roškar: Nagybirtokok Baranyában a 18-19. században
Kategória:Eszék-Baranya megye települései Kategória:Drávaszög települései Kategória:Baranya vármegye települései