thumb|Konrad Agahd sírja Berlinben Konrad Agahd (Stare Czarnowo, 1867. március 1. – Berlin-Neukölln, 1926. november 18.) német író, újságíró, tanár. Élete
Apja Hermann Agahd tanár (született: 1828), anyja Christine Agahd (született: 1826, Christine Stänicke néven) volt. Nyolcan voltak testvérek, Konrad volt a család legidősebb gyermeke. 1891-ben feleségül vette Anna Meyert. Tevékenysége elsősorban a korában elterjedt gyermekmunka felszámolására irányult. Első fontos tanulmánya 3287 rixdorfi gyermekmunkásról szólt, e műve 1894-ben jelent meg. Ebben az időben (1890 és 1913 közt) Rixdorban (ma Berlin-Neukölln) volt tanár. Németországon kívül Svédországban, Norvégiában, Észak-Olaszországban és Ausztriában is tanulmányozta a gyermekmunkát. Kutatásainak eredményeit számos cikkben, brosúrában, szakkönyvben és jogi kommentárban publikálta, később kongresszusokon és számtalan hírlapi cikkben ismertette. 1902-ben az 1898-ban már meghozott gyermekvédelmi intézkedések mellé egyebek mellett követelte a vasárnapi munka megszüntetését, az egészségre veszélyes szakmákban való foglalkoztatás tilalmát, a gyermekvédelem kiterjesztését a kiskereskedelmi munkában foglalkoztatott kiskorúakra, valamint a tanárok részvételének engedélyezését a rendeletek végrehajtásában és ellenőrzésében.
Az 1903-as gyermekvédelmi törvény már meghatározta a kereskedelemben dolgozó gyermekek minimális életkorát, illetve a maximális munkaidőt,Zur Entstehung dieses Gesetzes vgl. Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914, III. Abteilung: Ausbau und Differenzierung der Sozialpolitik seit Beginn des Neuen Kurses (1890–1904), 3. Band: Wolfgang Ayaß (Bearb.): Arbeiterschutz. Darmstadt 2005. azonban a kelet-elbai földtulajdonosok makacs ellenállása miatt a törvény nem vonatkozott a házimunkára, pásztorkodásra, a betakarításra illetve a kisegítő munkára. Nem terjedt ki a szabályozás a részmunkaidős munkát végző gyermekekre sem.
Agahd a német tanári testületben a gyermekmunka egyik legharcosabb ellenzője volt (a hamburgi Johannes Halben mellett). Tevékenysége heves reakciókat váltott ki. Tagja volt a Német Tanárok Szövetségének és a Társadalomreform Társaságnak. Fülbetegsége miatt 46 éves korában vissza kellett vonulnia társadalmi tevékenységeitől, ettől kezdve csak íróként tevékenykedett, főleg gyermek- és ifjúsági magazinokban (Hänsel und Gretel; Jung-Siegfried; Treuhilde). 1918-ban belépett az árvák ifjúsági német oktatási tanácsadó testületébe, amelynek főtitkára lett. Berlinben temették el, sírfelirata: "A német gyermekek voltak a munkája, az élete, a szeretete". Halála után mint a "gyermekvédelem atyját" és a "kizsákmányolt gyermekek atyját" említik.
Jegyzetek
Munkái Kinderarbeit und Gesetz gegen die Ausnutzung kindlicher Arbeitskraft in Deutschland. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1902 Lehrerschaft und Jugendfürsorge in Stadt und Land. Gerdes & Hödel, Berlin, 1909
Források Konrad Agahd rövid életrajza Oldala a Deutsche Biographie oldalán
Külső hivatkozások Konrad Agahd néhány cikke a Deutsche Digitale Bibliothek oldalán Konrad Agahd által írott, illetve róla szóló munkák a Deutsche Nationalbibliothek oldalán
Fordítás
Kategória:Német pedagógusok Kategória:Német költők, írók Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek