A Fővámház, más nevén Vámpalota, Fővámpalota a Ferencváros egyik ikonikus műemlékpalotája, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem központi kampuszának ad otthont.
Története A főváros pesti oldalán, a Duna bal partján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található neoreneszánsz stílusú egykori Fővámpalotát Ybl Miklós tervei alapján építették 1870 nyarától, és 1874. május 1-jén adták át. Az épületet eredetileg nem a mostani helyére tervezték, több helyszín is felmerült a korban, többek között az is, ahol ma az Országház áll. Végül a praktikum győzött, Andrássy Gyula egykori miniszterelnök javaslatára olyan helyre került, ahol hajóval és vasúti vonalon is meg lehetett közelíteni. A magyar gabona igen jelentős hányadát ugyanis vízi úton szállították. Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton a Fővámpalota, a Sóház és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak négy csarnoka, valamint az Elevátor-ház. A Fővámpalota a maga közel egy hektáros alapterületével a vámhivatal, a pesti pénzügyigazgatóság, a központi árüzleti és a bányatermék-igazgatóság számára épült.
A korabeli hírlapcikkek szerint:
A Duna közelsége okán mintegy 130 centiméteres vastagságú betonalapot kellett készíteni: „a víz elleni teljes biztosítás tekintetéből a legjobb, de természetesen költséges módon eszközöltetett, amennyiben az egész épület egy 4 láb 3 hüvelyk vastag betonrétegre állíttatott. (…) Az épület egyenletes ülepedése és vízmentessége ekképp teljesen biztosítva van.”
A korabeli beszámoló szerint – az akkor még külvárosi területnek számító Sóház téren – felépülő palota a környék fejlődését is nagymértékben elősegítette, hisz a „minden ízében emlékszerű jelleggel bíró óriás épület, ha egyszer készen áll, s ha a közvetlenül eléje tervezett híd is megvalósuland, Pest ez egész részét újjá fogja teremteni. A magánépítkezéseknek már eddig is jótékony lendületet adott a város e részén, s az építkezés haladásával, előreláthatólag, négyzetes arányban fog növekedni.” (A tervezett Ferenc József híd átadására csak 1896-ban került sor.)
A II. világháború alatt és után A Fővámpalota egészen a második világháborúig vámházként funkcionált. A mellette található és ma szintén az egyetem részét képező, 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott helyet.
A háború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek. Az összecsapások következtében három hétig égett a kőépület, és olyan súlyosan megsérült, hogy szinte csak a főfalak maradtak épen.
Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes. A rekonstrukciót 1946-1947 között kezdték el. Az épületet – leginkább a belsejét – Halászy Jenő építészmérnök tervei alapján jelentősen átalakították. Ez tette lehetővé, hogy az akkor már működő Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oda helyezze át a székhelyét. 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek, amely az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült 1952-ben a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban felvonókat szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot, amelyet 1970-ben Makk Károly tervei szerint átalakították moziteremmé.
A 170 méter hosszú és 56 méter széles palota négy (3 fő és 1 hátsó) homlokzatát összesen 22 alkotás díszíti, Sommer Ágost allegorikus szobrai.August Sommer (Sommer Ágost) a kozterkep.hu-n „A három udvarból négy nagy előadótermet és egy háromezer személy befogadására alkalmas, üvegtetős aulát alakítottak ki – a percek alatt függönnyel besötétíthető tetőnek köszönhetően az aula kiváló volt filmvetítésekre is. Az 500 fős előadótermek mellett 10 darab száz személyes tanterem, 35 szemináriumterem, tornaterem és könyvtár várta a diákokat. (…) A zsibongóban büfé, az alagsorban napi kétszeri menü biztosította a diákok étkezését – mellette tekepálya és céllövőterem szolgálta a kikapcsolódást.”
A főépület utolsó rekonstrukciójára a rendszerváltás idején, 1989-1990 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, sokat visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat - amelyeken ma is olvasható németül, hogy a Ganz-gyár készítette -, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.A Corvinus főoldalán: A Vámház története
Jegyzetek
Források Az épület leírása, tervrajzai, egykori ismertetései, fényképei. Ybl Miklós Virtuális Archívum Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938) 180–189. o. Ney Béla: A m. k. fővámház Budapesten, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 14. évfolyam (1880) 4. szám, 448−450. o. Jancsó Ágnes: Mozdony a fővámpalotában. 145 éves a Corvinus régi épülete. octogon.hu 2019-05-02 Zsidi Vilmos – Kiss István Géza: Budapesti Corvinus Egyetem – Fővámház. Ki tervezte? weboldal. Megtekintve 2023-06-03. Archiválva 2023-05-03 (Megjegyzés: Az üvegablakokat Roth Zsigmond készítette.)
Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Budapesti Corvinus Egyetem Kategória:Ybl Miklós művei Kategória:Budapest műemlékei Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:Magyarország neoreneszánsz építményei Kategória:Kiskörút Kategória:1874-ben átadott építmények