Az Egységben Magyarországért vagy más néven ellenzéki összefogás egy politikai szövetség volt Magyarországon, amely a 2022-es választáson mérettette meg magát.
A pártszövetség tagjai A pártszövetség tagjai a megalakuláskor a Demokratikus Koalíció (DK) Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) Momentum Mozgalom (Momentum) Magyar Szocialista Párt (MSZP) LMP – Magyarország Zöld Pártja (LMP) Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd)
A 2021-es előválasztást Márki-Zay Péter nyerte, így ő lett az összefogás közös miniszterelnök-jelöltje, ezért a mögötte álló szervezet, a Mindenki Magyarországa Mozgalom is a pártszövetség részének volt tekinthető, több más kisebb párttal egyetemben, azonban döntési joggal csak a 6 alapító párt rendelkezik.
Nem várható, hogy teljesen összeolvadjanak az ellenzéki pártok, hiszen a cél nem a különbségek megszüntetése, hanem a működés – amennyiben nemcsak kormányváltást akarnak –, „egy tartósan fennálló élhető Magyarország létrehozása, ahol a nézetkülönbségek megvitathatók és kezelhetők”.
A pártszövetség célja Célja az volt, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben, győzelem esetén pedig a közösen elfogadott program és elvek alapján kívántak volna együtt kormányozni.
2020. december 20-án a hat párt végleg megegyezett és 13 pontban foglalták össze céljaikat:
A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgáltatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.
A jelöltek kiválasztása
A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.
Nem csak az egyéni közös jelöltekről döntöttek előválasztással, hanem a közös miniszterelnök-jelölt személyéről is.
Miniszterelnök-jelöltek:
Kép NévSzületési dátum(életkor) Támogató párt(ok) Háttér Politikai ideológia122px Dobrev Klára 1972. február 2.(50 éves) Demokratikus Koalíció,Liberálisok 2019 óta az Európai Parlament képviselője a DK színeiben, 2022-ig EP alelnök. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége. szociáldemokrácia, szociálliberalizmus 125px Karácsony Gergely 1975. június 11.(46 éves) Párbeszéd Magyarországért,Magyar Szocialista Párt,LMP – Magyarország Zöld Pártja A Párbeszéd társelnöke, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2014 és 2019 között Zugló polgármestere, 2018-ban miniszterelnök-jelölt,
2019-től Budapest főpolgármestere zöldpolitika, szociáldemokrácia 125px Márki-Zay Péter 1972. május 9.(49 éves)Mindenki Magyarországa Mozgalom,Új Világ NéppártHódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökeMárki-Zay Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget 2022-ben – Hvg.hu, 2020. július 1. konzervativizmus125px Jakab Péter 1980. augusztus 16.(41 éves) Jobbik Magyarországért Mozgalom Országgyűlési képviselő, a Jobbik frakcióvezetője és 2020 óta az elnöke nemzeti konzervativizmus125px 1989. április 13.(32 éves) Momentum Mozgalom A Momentum Mozgalom volt elnöke, az előválasztás után lemondott tisztségéről, ezt követően a párt listavezetője, majd országgyűlési képviselőjeFekete-Győr miniszterelnök-jelölt lesz? – Hvg.hu, 2021. január. 22. liberalizmus, centrizmus1989. december 12.(31 éves)Le az Adók 75%-ával PártA Le az Adók 75%-ával Párt elnöke libertarianizmus125pxPálinkás József 1952. szeptember 18.(68 éves)Új Világ NéppártFizikus, az Új Világ Néppárt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008–2014 között a Magyar Tudományos Akadémia elnökePálinkás József: Szívesen lennék az ellenzék miniszterelnök-jelöltje – 24.hu, 2020. október 15.liberális konzervativizmus
Az összefogás szükségessége Az ellenzéki összefogás szükségessége a legújabb választási rendszer tulajdonságaiból, az ellenzéki pártok sokféleségéből és ez emberi viselkedés játékelméleti tulajdonságaiból ered:
a 2011-ben bevezetett egyfordulós, relatív többségen alapuló választási rendszer a legnagyobb támogatottságú körzeti jelöltet delegálja a parlamentbe még akkor is, ha a támogatottsága valójában 50% alatti, csak a többi jelölt még kevesebb támogatást kapott külön-külön a jobboldali kormányzó pártok egysége és az ellenzéki pártok számossága miatt, valamint ellenzéki koordináció nélkül az utóbbi választók éveken át természetes módon megoszlottak pártjaik között, így szavazó erejük többnyire nem érhette el az egyfelé szavazó jobboldali közösségét az ellenzéki pártok a „közlegelők” játékelméletből ismert problémájával szembesülnek, ugyanis ha egyedül, önző érdekeiket követik, nagyobb eséllyel jutnak parlamentbe és maradnak felszínen, habár úgy nem tudnak kormányt alakítani, az összefogásukat pedig hátráltatja, hogy ebben a játszmában „egy önző szereplő viselkedése természetes úton maga után vonja a többiek hasonló magatartását is”: „A mostani szabályok szerint ha egyetlen párt állít listát, akkor 5 százalékot kell elérnie a bejutáshoz, ha kettő akkor 10 százalékot, ha ennél is több, akkor 15-öt.” – ez ösztönöz önzésre „frakciót ezentúl csak és kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnának” – ez a felszínen maradás feltétele 106-ból „27 helyen kell jelöltet állítani ahhoz, hogy a jelölő szervezetnek országos listája legyen” – emiatt szétforgácsolódnak a szavazatok és mindenki más is önző játszmát kell, hogy folytasson. Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője szerint a támogatottsági adatok és az ellenzéki oldal átszavazási hajlandósága azt mutatja, akár szoros verseny is lehet a Fidesz és az eddigieknél sokkal szorosabban együttműködő ellenzék között. A Fidesznek tetemes az előnye a pártlistán, de az egységesülő ellenzékben potens kihívója lehet. Egy 2020. júliusi felmérés szerint az ellenzéki szavazók 87 százaléka támogatta a közös jelöltet, 83 százalék a közös listát is.
A pártszövetségen belüli vitás, megoldandó kérdések A szövetség révén szorosabb együttműködés, de sok vita is várható volt a pártok között. Egy közös program a szakértői stábok, a háttérintézmények, az azokat működtető pártalapítványok szoros együttműködése révén születhetett, amihez össze kellett hangolni az anyagi forrásokat és a kommunikációs tevékenységet is.
Komoly egyeztetést igényelt a 106 egyéni jelölt kiválasztása, a közös vagy külön listák ügye, illetve a közös miniszterelnök-jelölt kiválasztásának módja. A szövetség többféle elképzelésben született meg; egyes pártok a teljes összefogást támogatták, de Jakab Péter, a Jobbik elnöke kétféle listáról, vagyis egy MSZP–DK–Párbeszéd, valamint egy Jobbik–Momentum–LMP listáról beszélt. Jakab eredetileg két listát javasolt, mert szerinte a vidéki falvakban nem sokan szavaznának 2010 előtt kormányzó politikusokra.