Leonyid Boriszovics Kogan (oroszul: Леонид Борисович Коган; Dnyepropetrovszk, 1924. november 24. – Mityiscsi, 1982. december 17.) szovjet-ukrán hegedűművész és hegedűtanár.

Élete, munkássága Leonid Kogan 1924. november 14-én született Dnyepropetrovszkban (ma Dnyipro), Ukrajnában. Apja fényképész volt, emellett amatőr hegedűs. Felismerve fia tehetségét, hatéves korában elkezdte zenei taníttatását: hegedűórákat vett Filipp Jampolszkijtól (1874–1957), Auer Lipót tanítványától. A gyermek továbbfejlődése érdekében a család 1934-ben Moszkvába költözött, és Abram Jampolszkijnál (1890–1956) folytatta tanulmányait a Központi Zeneiskolában 1943-ig, majd 1948-ig a Moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatóriumban. (Filipp és Abram Jampolszkij között nincs családi kapcsolat, de mindketten Auer-tanítványok voltak.) Kogan végzése után 1951-ig még posztgraduális tanulmányokat folytatott a konzervatóriumban.

1934-ben Jasha Heifetz adott néhány koncertet Moszkvában, és ezek nagy hatással voltak Koganra. Ezt nyilatkozta: „Minden koncertjén ott voltam. … minden hangjára emlékszem, amit játszott. Ő volt az ideális művész számomra”. Tizenkét éves korában hallotta őt játszani Moszkvában Jacques Thibaud, és nagyszerű jövőt jósolt számára. Hangversenyen 1941-ben, 17 éves korában mutatkozott be: Brahms D-dúr hegedűversenyét játszotta a Moszkvai Konzervatórium nagytermében, a kísérő zenekar a Moszkvai Filharmonikus Zenekar volt. Ezután nagy hazai koncertturnéra indult, a Szovjetunió sok városában fellépett.

1947-ben részt vett az első, Prágában megrendezett Világifjúsági találkozón, ahol megosztott első díjat nyert. 1951-ben első díjat nyert a brüsszeli Queen Elizabeth-versenyen, ahol a döntőben Paganini 1. hegedűversenyét játszotta (Sauret híres és nehéz kadenciájával). David Ojsztrah, aki Jacques Thibaud-val együtt a zsűri tagja volt, ezt követően kollégának tekintette Kogant. Versenygyőzelmével megkezdődött nemzetközi karrierje. 1955-ben Párizsban és Londonban, majd Dél-Amerikában és az Egyesült Államokban adott koncerteket. 1958-ban nagy sikerű koncertet adott a Pierre Monteux által dirigált Bostoni Szimfonikusokkal (Brahms: Hegedűverseny). Koncertkörútjain a világ legrangosabb hangversenytermeiben lépett fel, a legelismertebb zenekarok és karmesterek kíséretével.

1952-ben kezdett tanítani a moszkvai konzervatóriumban, 1953-ban professzornak, 1969-ben a hegedű tanszak vezetőjének nevezték ki. Később, 1980-ban meghívták az olaszországi Sienába, az Accademia Musicale Chigianába is tanítani.

Leonid Kogan 1982-ben, ötvennyolc éves korában halt meg. Moszkvából utazott egy jaroszlavli koncertre, a vonaton szívrohamot kapott és elhunyt.

Kogan Emil Gilelsz húgát, a szintén koncerthegedűs Jelizaveta Gilelszt vette feleségül. Fiuk, Pavel Kogan (1952) is világhírű hegedűs és karmester lett, lányuk, Nyina Kogan (1954) koncertzongorista lett, aki már fiatalon apja szonátapartnerévé vált.

Művészete Leonyid Kogan a 20. század legnagyobb hegedűsei közé számít, az orosz hegedűiskola egyik legragyogóbb képviselője. Briliáns és lenyűgöző hegedűművész. Gyakran kerülte a nyilvánosságot, a reflektorfényt, emiatt kissé hátrébb szorult David Ojsztrah mögött, akit ráadásul a Szovjetunió jobban is támogatott. Kogannak két Guarneri del Gesù hegedűje volt: az 1726-os ex-Colin és az 1733-as ex-Burmester, és ezekhez Dominique Peccatte francia vonókat használt. Ezek a hangszerek nem a saját tulajdonai voltak, hanem az állam biztosította számára.

Tizennyolc versenymű volt a repertoárján, és számos kortárs zeneszerző írt számára műveket. Ő volt az első szovjet művész, aki eljátszotta Berg Hegedűversenyét. A szóló- és versenyműveken kívül kedvelte a kamarazenét is. Ezért pályafutása során két hegedű-zongora-cselló triót is alakított. Az első volt a fajsúlyosabb: Emil Gilelsz zongorázott és Msztyiszlav Rosztropovics csellózott az együttesben, és együttműködésük évei alatt számos kiváló, ma is keresett hangfelvételt készítettek. Többek között Beethoven-, Schumann-, Csajkovszkij-, Saint-Saëns- és Brahms-műveket játszottak. A második trió a karmester Jevgenyij Szvetlanov (zongora) és Luzanov (cselló) közreműködésével állt össze.

Kogan hegedűjátékát az egyenletes, telt hangzás jellemezte, amit – kiváló jobbkar-technikájának köszönhetően – még a magas állásokban el tudott érni, ez biztosította technikájának tévedhetetlenségét is. Előadásmódjára a virtuozitás mellett a nagyfokú érzékenység jellemző. Érdekes, hogy a hegedűjén acélhúrokat használt (egyes források szerint alkalmanként, legalábbis részben, bélhúrokat is használt) és a vonója íjszerű kiképzésű volt (szemben a kor más hegedűseivel). Ez adta számára azt a hangzást, ami a tisztaságot, a fényességet és az erőt jelentette. Gyors, diszkrét vibratója édes, mégis átható hangot biztosított hegedűhangjának.

Elismerései 1947 – Prágai VIT megosztott első díja 1951 – Brüsszeli Queen Elisabeth verseny első díja 1955 – Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság tiszteletbeli művésze 1964 – Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság népművésze 1965 – Lenin-díj 1966 – Szovjetunió népművésze 1974 – Lenin-rend ? Munka Vörös Zászló Érdemrendje

Felvételei Válogatás a Discogs és az AllMusic nyilvántartásából.

MegjelenésTartalomKözreműködőkKiadó1952Hacsaturján: HegedűversenyBolsoj Szimfonyicseszkij Orkesztr Vszeszojuznovo Ragyio, Aram HacsaturjanAprelevszkij Zavod1953Csajkovszkij: HegedűversenyBolsoj Szimfonyicseszkij Orkesztr Vszeszojuznovo Ragyio, V. V. NyebolszinAprelevszkij Zavod1953Haydn: Trió, No. 17; Beethoven: Trió No. 9Emil Gilelsz, Msztyiszlav RosztropovicsLeningradszkij Zavod1953Wieniawski: Fantázia Gounod: Faust című operájának témájára;Vieuxtemps: 5. hegedűversenyGosz. Szimf. Orkesztr SZSZSZR, Vlagyimir Gyegtyarenko, Kirill KondrasinAprelevszkij Zavod1954Schumann: Fantázia; Sarasate: Malaguena, Baszk capriccioAprelevszkij Zavod1954Brahms: Trió No. 40Emil Gilelsz, Jakov SapiroAprelevszkij Zavod1955Bach: 1. brandenburgi versenyGosz. Szimf. Orkesztr SZSZSZR, Anatolij Petrov, Alekszandr Jankelevics, Szergej JankelevicsAprelevszkij Zavod1955Brahms: 1. és 2. szonátaAndrej MitnyikColumbia1956Bach: d-moll kettősverseny, 2. szonáta (Partita No. 1), E-dúr hegedűversenyPhilharmonia Orchestra, Elizabet Gilelsz, Otto AckermannColumbia1957Brahms: D-dúr hegedűversenyParis Conservatoire Orchestra, Charles BruckAngel Records1958Beethoven: Trió No. 5Rudolf Barshaj, Msztyiszlav RosztropovicsAprelevszkij Zavod1959Beethoven: HegedűversenyParis Conservatoire Orchestra, Constantin SilvestriColumbia1960Lalo: Spanyol szimfónia; Csajkovszkij: Melankolikus szerenádPhilharmonia Orchestra, Kirill KondrasinColumbia1964Sosztakovics: a-moll hegedűversenyMoszkvai Filharmonikus Zenekar, Kirill KondrasinSupraphon1968Mozart: 5., A-dúr hegedűverseny; Berg: HegedűversenyBolsoj Szimfonyicseszkij Orkesztr Vszeszojuznovo Ragyio, Gennagyij RozsgyesztvenszkijMelogyija1971Mojszej Vajnberg: Hegedűverseny, 4. szimfóniaMoszkvai Filharmonikus Zenekar, Kirill KondrasinMelogyija, His Masters Voice1973Bach: Szonáták hegedűre és csembalóra, BWV 1014-19Karl RichterRCA1978Vieuxtemps: 5. hegedűverseny, Rondino;Ysaÿe: „Am Spinnrad” Poéma, a-moll mazurkaSzovjetunió Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekara, Kirill Kondrasin, Vlagyimir Jampolszkij, Andrej MitnyikMelodia-Eurodisc1981Beethoven: D-dúr hegedűversenySzimfonikus Zenekar, Pavel KoganMelogyija1993Artist Profile: Leonid Kogan; Brahms-, Beethoven-, Csajkovszkij-hegedűversenyek, Lalo: Spanyol szimfóniaEMI1996Hacsaturján: Hegedűverseny, HegedűrapszódiaRussian Revolution2000Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij; Hacsaturjan: Hegedűverseny [élő, sztereó]Chicago Symphony, Reiner Frigyes; Boston Symphony, Pierre MonteuxRCA Victor2002Paganini: 1. hegedűverseny; Lalo: Spanyol szimfóniaOrchestre de la Société les Concerts du Conservatoire, Charles BruckTestament2003Prokofjev: 2. hegedűverseny; Csajkovszkij: Hegedűverseny, Meditáció, Melankolikus szerenádLondon Symphony Orcestra, Basil Cameron; Orchestre de la Société les Concerts du Conservatoire, André Vandernoot, Constantin Silvestri; Philharmonia Orchestra, Kirill KondrasinTestament2004Beethoven: Sonatas No. 3, 5, 9 [élő, 1964]Emil GilelszDoremi2006Brahms: HegedűszonátákAndrej MitnyikArchipel2008Haydn, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Sosztakovics, Schumann, Saint-Saens, Borogyin: TriókEmil Gilelsz, Msztyiszlav RosztropovicsDoremi2016Leonid Kogan – Recital Händel-, Bach-, Falla-, Ravel-, Debussy-, Sarasate-művekMeloclassic2017Hacsaturján-, Hrennyikov-, Prokofjev-, Vajnberg-, Gyenyiszov-művekBoston Symphony, Pierre Monteux; USSR State Symphony, Kirill Kondrasin; State Academic Symphony, Jevgenyij Szvetlanov; Moscow Philharmonic; Instrumental Ensemble, Pavel KoganPraga Digitals

Jegyzetek

Források

Kategória:Ukránok Kategória:20. századi hegedűsök Kategória:Szovjet személyek Kategória:1924-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású ukránok Kategória:A Novogyevicsi temetőben eltemetett személyek