Perkovce () falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivánkaszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése Vukovártól légvonalban 34, közúton 43 km-re, Vinkovcétől 17 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Zágráb–Vinkovci vasútvonaltól délre a Bigy mentén fekszik.
Története A falu a török kiűzése után keletkezett. Lakói Boszniából, Kordunból és Likából érkezett katolikus menekültek, sokácok voltak. A település előbb kamarai birtok volt, majd 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Azon belül az Ivánkaszentgyörgy székhelyű század parancsnoksága alá tartozott. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Perkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perkovcze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...503. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perkovcze” néven 156 házzal, 792 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben a polgári Horvátországhoz csatolták. A településnek 1857-ben 569, 1910-ben 623 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 549 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 569 626 613 644 662 623 551 588 573 702 711 581 564 579 600 549
Gazdaság A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei Szent Márton püspök és a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A rozsdi plébánia filiája.
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnájaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7386. a Bigy folyón átívelő híd közelében és a Prkovci-Retkovci út mentén épült. A kápolnát Josip Čajkovac pénzügyi tanácsadó építtette 1910-ben, triforia formájában, három fülkével. Elemei a neogótikus stílust képviselik. A hármas nyeregtetőt cseréppel fedték, oromzataik tetején kereszt alakú virágok láthatók. A profilozás a tető mentén, a fülkék körül, és az oromzaton csúcsívekkel van kialakítva. Minden díszítőelem terrakottából készült. A legjobban kiemelt középső rész hordozza a legtöbb díszítőelemet, a homlokzati tető szélén a díszsor, az oromzatban háromvirágos rozetta, csúcsíves ív található. A félpilaszterek összetett oszlopfőket hordoznak. A központi fülkében a Lourdes-i Szűzanya imapozícióban álló szobra, nagy rózsafüzérrel. A bal fülkében Assisi Szent Ferenc szobra áll, jobbra pedig Páduai Szent Antal láthjató a kis Krisztussal. A lábazat felett egy kőlap található, amin a felszentelés felirata látható.
A falu parkjában áll a neves horvát szobrászművész, festőművész és író Vanja Radauš „Anya almával” című szobra, a művész „Anya” ciklusának egyik darabja.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6795.
Kultúra KUD „Razigrana Šokadija” Prkovci kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás A településen a rozsdi „Ane Katarine Zrinski” általános iskola területi iskolája működik.
Sport NK Slavonac Prkovci labdarúgóklub
Egyesületek DVD Prkovci önkéntes tűzoltó egyesület LD „Šljuka” Prkovci vadásztársaság „Žeravi” Retkovci-Prkovci lótenyésztők egyesülete
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az általános iskola honlapja A község fejlesztési terve 2019-2027.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Vukovár-Szerém megye települései