Lehel Ferenc, 1902-ig LöwenkopfAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 31958/1902. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 905. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 22. oldal 43. sor (Papos, 1885. november 13. – Săo Paulo, Brazília, 1975. augusztus 24.) magyar festőművész, művészetkritikus és művészeti író. Lehel Mária festőművész férje, Hamza Lehel Mária apja.
Élete Löwenkopf Ignác (1839–1924) tanító és Szafir Magdolna (1850–1926) gyermekeként született egy Szatmár megyei kisközségben, Paposon. A budapesti Mintarajziskolában tanult, majd 1904 és 1906 között a nagybányai szabadiskola növendéke volt. 1908 és 1914 között többször visszatért az iskolán kívüliek csoportjába. Ekkoriban jó barátságot ápolt Maticska Jenővel és Czóbel Bélával, s utóbbi egyik első festménye a „Lehel Ferenc Nagybányán" címet viseli. Tanulmányait Münchenben és Párizsban folytatta, de közben több alkalommal olaszországi tanulmányutakat tett. 1909-től publikált művészeti írásokat. Az első világháborút megelőzően gyakran szerepelt kiállításon műveivel. A festészetet korán abbahagyta, újságírással, művészetbölcselettel és művészettörténettel foglalkozott. A Hét, Az Újság, a Múlt és Jövő és más lapok rendszeres cikk- és tanulmányírója volt. Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos festészetének egyik felfedezője, lelkes híve és első monográfusa volt. 1924-től rövid ideig Párizsban élt. 1934–1935-ben Budapesten Nemzeti Művészet, Lehel Ferenc naplójegyzetei címmel folyóiratot adott ki, aminek egymaga írta a teljes cikk- és tanulmányanyagot. A folyóirat szerkesztésében közreműködtek a kor neves művészei: Fényes Adolf, Iványi-Grünwald Béla és Beck Ö. Fülöp. 1939-ben a fasizmus elől előbb Angliába emigrált, majd néhány esztendeig Brazíliában élt. A háború után visszatért Európába, főképp Londonban, időnként Rómában tevékenykedett. Írásai jelentek meg folyóiratokban, könyveket adott ki angol, olasz és más nyelveken is. Foglalkoztatták elméleti, módszertani kérdések, elsőként alkalmazta a művészettörténetben a strukturalista módszert, érdekelte a művészet és a patográfia viszonya. Írásaiban kiváló felismerések keveredtek zsurnalisztikai fogásokkal és dilettáns elméletekkel.
Magánélete Házastársa Rell Mária (1889–1973) festőművésznő volt, Rell János és Arany Mária lánya, akit 1909. február 28-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.
Gyermekei
Lehel Mária (1906–1997) jelmeztervező, divattervező, iparművész, újságíró. Hamza D. Ákos felesége. Lehel Anna Ágnes (1911–?), férje Meineri Carenzi Lőrinc Angelo cégvezető.
Főbb művei
A művészet bölcselete (1912) Magyar művészet a törökvilág idején (Budapest, 1913) A romantikától az expresszióig. Egy művészettörténeti monstredráma. A 19. század művészeti iskoláinak vázlata. A 19. század művészete (Budapest, 1921) Herman Lipót rajzai (Budapest, 1921) Az ösztön filozófiája (Budapest, év nem ismert) Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar előfutára (Budapest, 1922; Párizs 1931) Gulácsy Lajos dekadens festő (Budapest, 1922) Cézanne (Budapest, 1923) Haladó művészet. Újrendszerű stílusmorfológia vázlata (Budapest, 1929) Csontváry Tivadar újonnan felmerült képeinek kiállítása (Budapest, 1936) Történelemesztétika. Neobarbarizmus (Budapest, 1939) That Magic They Call Atomic Science (London, 1957)
Jegyzetek
Források
Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965–1968.
Artportal Kieselbach Galéria Lehel Ferenc 85 éves (1970) Művészet, 11. évfolyam, 6. szám, 30–31. o.
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar szakírók Kategória:Magyar műkritikusok Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok Brazíliában