Vera (, ) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.
Fekvése Vukovártól légvonalban 14, közúton 17 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, az Eszékről Vukovárra menő úttól keletre, Bobota és Dálya között fekszik.
Története A település első írásos említése 1400-ból származik „Were” alakban. 1443-ban, 1460-ban és 1482-ben „Vere” néven nemesi névben és előnévben találjuk.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. A település 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és több mint 150 évi török uralom után, 1687-ben szabadult fel.
A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Vera” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vera” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...730. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vera” néven 90 házzal, 22 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 36. o.
A településnek 1857-ben 639, 1910-ben 694 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 4%-a német, 2%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 453 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 639 750 668 703 727 694 660 772 608 640 610 595 600 561 508 453
Gazdaság A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei A Gyümölcsoltó Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1766-ban épült.
Kultúra A KUD „Ljubomir Ratić - Bubo” kulturális és művészeti egyesület 2001-ben alakult. Célja a helyi hagyományok ápolása. Az egyesület szervezésében kerül megrendezésre a „Dani folklora” (folklórnapok) folklórfesztivál.
250px|bélyegkép|jobbra|Az iskola épülete Oktatás A település első iskoláját 1789-ben alapították az egyházközség támogatásával. Ma a bobotai általános iskola négyosztályos területi iskolája működik itt.
Sport Az NK Hajduk Vera labdarúgóklubot 1937-ben alapították. A klub működését 1997-től az anyagi források hiánya miatt szüneteltették. 2010 óta újból aktív, a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Vukovár-Szerém megye települései