A The Animatrix 2003-ban bemutatott amerikai–japán animációs tudományos fantasztikus antológiafilm, melyet a Wachowski testvérek készítettek. Kilenc animációs rövidfilmből áll, mely a később bemutatott Mátrix-trilógiát egészíti ki. A rövidfilmekből négyet a Wachowski testvérek írtak. A filmek részletezik a Mátrix világegyetem hátterét, ideértve az emberiség és a gépek közötti eredeti háborút, amely a titkos Mátrix létrehozásához vezetett.
Történetek Az antológia kilenc különböző technikával elkészített epizódból áll, melyek mind egy-egy érdekes részét mutatják meg a Mátrix világának. A második reneszánsz cselekménye és képi világa azonos, csupán a hosszabb történetet bontották két részre.
Az Osiris utolsó útja Az Osiris hajó legénységének az életébe pillanthatunk be, ahogyan megtudják, hogy egy fúró közeledik Zion felé, mely az emberiség végét jelentheti. Azonnal figyelmeztetni kell másokat a közeledő veszélyre.
A második reneszánsz I. rész A történet elmeséli, hogyan alakult ki a mesterséges intelligencia, hogyan tették a robotok jobbá az emberiség életét, majd fordultak teremtőik és gazdáik ellen.
Ez az epizód tele van történelmi és társadalmi utalásokkal. A film vizuálisan és tematikusan is reflektál valós eseményekre, köztük a Tienanmen téri vérengzésre. A jelenet, ahol egy robot szembeszáll a tankkal, emlékeztet a „Tank Man” ikonikus képére, ami a Tienanmen téri események egyik legismertebb szimbóluma.
A „Második reneszánsz” célja, hogy bemutassa a gépek és az emberek közötti konfliktus gyökereit, miközben párhuzamot von az emberiség történetének sötét időszakaival. Többek között ezek a motívumok figyelhetők meg: Polgári tüntetések és brutalitás: A tömeges demonstrációk leverése, a tüntetők elleni erőszak és a megtorlás jelenetei több történelmi eseményre, például a Tienanmen térre és más forradalmakra, felkelésekre utalnak. Rabszolgaság és diszkrimináció: A gépek elleni előítéletek és az erőszak a történelem során tapasztalt rasszizmusra és kisebbségi elnyomásra reflektál. A robotok úgy építik a várost, ahogyan az ókori rabszolgák dolgoztak Egyiptomban a piramisok építésénél. Totalitarizmus és propaganda: A háborús propagandát és az igazságok eltorzítását bemutató jelenetek a XX. századi diktatúrák módszereit idézik.
A második reneszánsz II. rész Miután az emberiség többi része nem volt hajlandó megosztani a bolygót az érző gépekkel, az ENSZ 2148-ban teljes nukleáris bombázást indít Zero One ellen, amely az egész nemzetet elpusztítja, de nem sikerül egyetlen csapással kiirtani őket, mivel a gépeket (korábbi uraikkal ellentétben) sokkal kevésbé károsította a sugárzás és a hő. Nem sokkal később a gépek megtorlásképpen hadat üzentek a világ többi részének; az emberiség egyenként adja fel az egyes területeit.
Ahogy a gépek előrenyomulnak Kelet-Európába, a kétségbeesett emberi vezetők a „Sötét Vihar Hadművelet” kódnevű végső megoldást indítják el, amely nanitokból álló lepelbe burkolja az eget, eltakarva a napot, hogy megfossza a gépeket a napenergiától, az elsődleges energiaforrásuktól. Ez elkerülhetetlenül a bioszféra teljes összeomlását is elindítja. A Sötét Vihar hadművelet megkezdődik, miközben bombázó repülőgépek perzselik az eget szerte a világon, az emberiség összes hadserege átfogó szárazföldi támadást indít a gépek ellen, hatalmas mech-ruhák, részecskesugaras fegyverek, EMP-eszközök, atomenergiával működő tankok, neutronbombák és számtalan rakétatüzérségi légió felhasználásával.
Egy időre a háború iránya az emberek javára fordul, és az eredeti humanoid robotok közül sokan elpusztulnak. Az emberi támadás előnye azonban fokozatosan megtorpan, mivel a gépek páratlan termelési- és technológiai képességei gyorsan felülmúlják az emberiségét. Egyre fejlettebb robotmodellek jelennek meg, amelyek már nem az egykori emberi gazdáik képére épülnek, hanem egyre inkább a Mátrix-filmek rovar-, pók- és fejlábú-szerű Őrzőkhöz hasonlítanak. A gépek készséges emberi támogatókat és tudatos emberi hadifoglyokat is kezdenek használni seregeik feltöltésére; ez a koncepció végül a fúzió forradalmi formájává fejlődött - emberi szövetségeseik és foglyaik bioelektromosságából származó energiával párosulva.
Ezzel az új és szinte korlátlan energiaforrással felfegyverkezve a gépek gyorsan legyőznek minden ellenállást, miközben az emberiség energiaforrásai és népessége fogyatkozik. Kétségbeesésükben az emberi vezetők elhasználják a megmaradt nukleáris fegyvereiket a gépi seregekkel harcoló erőik felett, mire a gépek biológiai hadviselési támadásokkal válaszolnak. A vezetőik tetteiből kiábrándulva az emberiség többi része megadja magát; annak ellenére, hogy vezetőik a háború folytatását követelik.
A 2180-as években teljesen legyőzött néhány megmaradt emberi kormány vezetője rájön, hogy nincs más választásuk, mint megadni magukat, vagy kockáztatni a teljes kihalást. Az Egyesült Nemzetek főhadiszállásán a Zéró One képviselője aláírja a megadás feltételeit, és kijelenti: „A testetek egy ereklye, egy egyszerű edény. Adjátok át a húsotokat, és egy új világ vár rátok. Követeljük.” Ezután a Zéró One képviselője felrobbant egy rejtett termonukleáris bombát önmagában, és elpusztítja a főhadiszállást, New York Cityt és az emberiség utolsó vezetőit.
A gépek teljes győzelmet aratnak, bár csak súlyos áldozatok árán, és egy kiégett, elpusztult világ urai maradnak. A háború végeztével a legyőzött, megmaradt emberek felé fordultak - a bioelektromos tartályaik technológiáját továbbfejlesztve hatalmas erőműveket építenek, amelyekben az embereket lényegében élő akkumulátorokká alakítják. Hogy foglyaikat nyugalomban tartsák, a gépek létrehozzák a Mátrix számítógép által generált virtuális valóságát, a virtuális világot egyenesen a foglyok agyába táplálják, és kitörlik korábbi életük minden emlékét, így létrehozva az első Mátrix prototípust.
Kölyök története Egy fiatal fiúnak különös álmai vannak. Egyre többször kérdőjelezi meg, hogy amiben él, az nem a valóság.
A Kölyök története az egyetlen olyan animációs rövidfilm az Animatrixban, amelyben Neo megjelenik. A történet a Mátrix és a Mátrix – Újratöltve közötti hat hónapos időszakban játszódik, ahol Neo csatlakozott a Nebuchadnezzar legénységéhez, és segít a lázadóknak kiszabadítani a többi embert a Mátrixból. Kid (Clayton Watson), akit korábban Michael Karl Popper néven ismertek, egy elégedetlen tinédzser, aki úgy érzi, valami nincs rendben a világgal. Egy éjszaka a Kölyök a számítógépén és egy internetes hacker chatszobában azt kérdezi, hogy miért érzi valóságosabbnak, amikor álmodik, mint amikor ébren van. Választ kap egy ismeretlen személytől (feltehetően Neótól), majd megkérdezi, hogy ki az, és hogy egyedül van-e.
Másnap az iskolában van, ahol szórakozottan Neo és a Trinity nevét firkálja be a füzetébe, és azt írja, hogy "szabadíts ki innen". A mobiltelefonján kap egy hívást Neótól, aki figyelmezteti, hogy egy csapat ügynök jön érte, és az egész gimnáziumban üldözik, míg végül a tetőn sarokba szorítják. Megerősíti Neóban való hitét, és leveti magát a tetőről és meghal. A Kölyök temetésén az emberek között ott van a tanára is, aki az iskola egy másik munkatársával beszélgetve azt mondja, hogy "ez nem a valóság, a valóság valahol máshol van". Azt is mondja, hogy a valóság ijesztő tud lenni a hozzá hasonló fiataloknak, és a Kölyök számára ez a világ bizonyára rideg és ijesztő volt, és most már egy jobb világban van.
A következő jelenet elhalványul, amikor a Kölyök felébred a való világban, és látja, hogy Neo és Trinity vigyáznak rá. Megjegyzik, hogy sikerült elérnie az "önfelébresztést" (külső segítség nélkül felébredni a Mátrixból), amit eddig lehetetlennek tartottak. Mind a jelenetben, mind a Mátrix újratöltve című filmben a Kölyök azt hiszi, hogy Neo mentette meg, de Neo azt mondja, hogy saját magát mentette meg. Az utolsó jelenetben a Kölyök utolsó kérdésére a hacker chatszobában azt a választ kapja, hogy "Nem vagy egyedül".
A Program Egy csalódott felszabadított emberről szól, aki inkább élne boldog hazugságban mint a nehéz igazságban.
Világrekord A rövidfilm elején az Oktató rövid narrációja hallható (amely arra utal, hogy ez a rész egy Zion-archívum fájlja), amelyben elmagyarázza a „bekötött” emberek által a Mátrix felfedezésének hátterét. Csak a kivételes emberek szoktak tudatára ébredni a Mátrixnak, azok, akik „ritka mértékű intuícióval, érzékenységgel és kérdő jelleggel” rendelkeznek, mind olyan tulajdonságokkal, amelyek a Mátrixban lévő ellentmondások felismeréséhez szükségesek. Ez alól vannak kivételek, mivel „néhányan teljesen más módon jutnak el ehhez a bölcsességhez”.
A történet Dan Davisről szól, egy atlétáról, aki a nyári olimpiai játékokon indul a 100 méteres síkfutásban. 8,99 másodperces világcsúcsot állított fel, de az azt követő aranyérmét állítólagos doppinghasználat miatt visszavonták. Úgy dönt, hogy újra versenyez, és megdönti saját rekordját, hogy „bebizonyítsa, tévednek”. Apja és egy fiatal riporter támogatásának ellenére Dan edzője azt mondja neki, hogy fizikailag nem alkalmas a versenyzésre, és ha túlterheli magát, karrierjét befejező sérülést szenvedhet, vagy még rosszabb. Ennek ellenére Dan hajthatatlanul ragaszkodik a versenyzéshez.
A verseny napján négy ügynök figyeli a stadionban. A verseny elkezdődik, és Dan erőteljesen indul. Azonban a lábában lévő izmok hevesen elszakadnak, ami visszaveti őt, és sok embert megrémít a lelátón, beleértve az edzőjét is. Erős akaraterővel Dan figyelmen kívül hagyja a sérülést, és sokkal gyorsabban fut, mint korábban, könnyedén megelőzve a többi sportolót. Mielőtt átléphetné a célvonalat, az ügynökök észlelik, hogy „jele” a Mátrixban instabillá válik a hatalmas energiakitörés miatt. Három ügynök megszállja a három legközelebbi futót, és megpróbálja megállítani, de nem tudják időben utolérni.
Az energiakitörés miatt Dan hirtelen kikapcsolódik a Mátrixból, és az emberi erőműben lévő kapszulájában ébred fel, ahol a kapszuláján keresztül látja a való világot. Egy Örző elektromos bilincsekkel rögzíti őt a kapszulájában. Dan elméje azonnal visszakerül a Mátrixba, ahol teste a verseny miatt azonnal kimerül, és Dan nagy sebességgel hevesen a földre zuhan. Ennek ellenére könnyedén megnyeri a versenyt, és 8,72 másodperces idővel megdönti eredeti, 8,99 másodperces rekordját. A következő jelenetben a nyomorék és katatóniás állapotban lévő Dant tolják kerekes székben a kórházban. A közelben lévő ügynök felhívja a többi ügynököt, hogy elmondja nekik, kitörölték Dan versennyel kapcsolatos emlékeit, és hogy soha többé nem fog járni, így nem jelent majd problémát számukra. Dan azonban hirtelen suttogva kimondja a „Szabadság” szót, ami felbosszantja az ügynököt. Dan ezután feláll, eltörve a fémcsavarokat, amelyek a korlátozó eszközöket a kerekesszékéhez rögzítik, és néhány lépést tesz, mielőtt tehetetlenül összeesik, és egy nővér segít neki felállni.
Hiba a rendszerben Néhány fiatal egy macskát keresve egy elvarázsolt helyre érkezik. A környéken a Mátrix szimuláció hibásan működik, így sok természetfeletti eseménynek lesznek szemtanúi. Valójában azonban mindez csak programhiba.
A film egy tizenéves lányt, Yokót (Hedy Burress) követ, aki macskáját, Yukit keresi. Miközben a környéken kérdezősködik, ami valahol a Japánra hasonlító Mega Cityben van, találkozik egy csapat fiatal fiúval. Egyikük elmondja neki, hogy Yuki egy közeli kísértetházban van, ahol általában játszani szoktak.