Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.) magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.
Élete Révész Zsigmond (1886–1944) nyomdász, szakszervezeti vezető és Reiner Margit (1889–1970) fia. 1925 és 1930 között a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult. 1930-ban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd 1931-től 1934-g az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) titkára. Cikkei megjelentek a Népszavában és a Szocializmusban.
Politikai munkája, előadásai miatt többször került rendőri felügyelet alá. 1933-tól a Fővárosi Gázműveknél tisztviselőként dolgozott letartóztatásáig, 1938-ig. Hat hónapot toloncházban töltött. Szabadulása után munkaszolgálatra rendelték, s megjárta a keleti frontot is, majd több koncentrációs tábort. 1945-ben Dachauból tért vissza Magyarországra. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták.
1945 és 1948 között tagja volt az SZDP Központi Vezetőségének és szorosan együttműködött a kommunistákkal. 1945-től 1953-ig országgyűlési képviselő volt. A két munkáspárt egyesülése után 1948 és 1951 között az MDP agitációs és propaganda osztályát vezette. Az 1949/1950. tanévben az ELTE-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének megbízott előadója volt. 1951-től 1956-ig az MTA Könyvtárának osztályvezetője, 1956 és 1980 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója. A Fővárosi Tanács tagja (1956–1971), 1970-től haláláig az MSZMP KB tagja. Egyik szerkesztője volt a Budapest című folyóiratnak.
Sírja a Fiumei úti sírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonban található.
Családja Felesége Réthy Éva (1928–1983) volt.
Gyermekei: Révész Éva (1947) Révész Krisztina (1951) Révész István (1952)
Főbb művei Zola (Budapest, 1939) Csokonai Vitéz Mihály. (Mérleg. Irodalmi antológia. Budapest, 1942) Maxim Gorkij (A szocialista tudás könyvtára, Budapest, 1946) Szabadságeszme a magyar irodalomban (Budapest, 1948) Csokonai Vitéz Mihály (Nagy magyar írók. Budapest, 1948) Hajdu Henrik 1890–1969 (Budapest, 1970)
Díjai, elismerései A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948) Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951) Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968) Szocialista Hazáért érdemrend (1967) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979) Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)
Jegyzetek
Források
Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947) Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949) Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953) Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:MSZDP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A dachaui koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek