A népies stílus, népi romantika,Ludmann Mihály: A magyar építészet mesterei, L'Harmattan Kiadó-Kossuth Klub, Budapest, 2014, , 83. o. nemzeti romantikaBolla, i. m., 306. o. vagy népi stílushttps://index.hu/urbanista/2017/08/25/kos_karoly_allatkert_wekerletelep_szekely_nemzeti_muzeum_sztana_varjuvar/ 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió,https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/krayer-haz-festekudvar/3304A „magyaros szecesszió” kifejezést egyébként Lechner Ödön és közvetlen követőinek stílusára is alkalmazzák. finn szecesszióhttps://epa.hu/01600/01615/00059/pdf/EPA01615_ars_hungarica_1992_01_007-016.pdfhttps://index.hu/kultur/2024/05/13/jozsef-attila-carlos-santana-konyvaukcio-rekordaron-ketmillio-forint/ néven is szokták emlegetni. Másik gyökere az Arts and Crafts mozgalom („Művészetek és Kézművesség”) volt.https://lechnerkozpont.hu/cikk/a-muveszethez-joga-es-szuksege-van-minden-embernek-egyforman

Jellemzői A népies stílus a szecesszióból fejlődött a finn és a magyar népi építészet hatására. A mozgalom az 1900-as évek elején jelent meg, fő alakja Kós Károly volt. Kós: „1902–1907 között a Budapesti Műegyetem mérnöki, majd az építészmérnöki fakultásán tanult. Egyetemi évei alatt az ún. „Fiatalok” nevű, építészhallgatókból álló diákcsoport meghatározó tagja volt, mely társaság tagjait az azonos mintához – Ch. R. Mackintosh, F. L. Wright és a finn építésztriász Lindgren–Gesellius–Saarinnen úttörő munkásságához – való kötődés és a közösen vállalt cél – a nemzeti múlt hagyományainak és népi építészet motívumkincsének felhasználása a modern magyar építészet formanyelvének megalkotásában kapcsolta össze.”

Ugyan magyar népi motívumok már a szecessziós épületeknél megjelentek (pl. Iparművészeti Múzeum, Szabadkai zsinagóga), a népies stílus újításként nem elsősorban erre, hanem az egyes épület-szerkezetek láttatására, a falfelületek és nyílászárók arányaira helyezte a hangsúlyt, ezért ezeknek az épületeknek a külseje gyakran egyszerű, puritán a szecessziós épületekhez képest. A díszítések – ha megmaradtak – inkább az épületek belsejében nyertek nagyobb fontosságot. A stílus jellemzője a magastető és a torony, a zsindelyezés, a külső tartógerendák, a részleges terméskőburkolat, a fehérre meszelt külső falak, és a stilizált népi motívumok használata.

A stílus elterjedése és első virágkora az első világháború előtti évekre esik. A két világháború közötti időben sem tűnt el, több építész előszeretettel használta.http://www.epiteszforum.hu/a-20-szazad-sokszinusege-kotsis-ivan-epiteszeteben--uj-cikksorozat-az-epiteszforumon A stílus egyik utolsó használatára példa az Ősrákosi református templom, amely 1939 és 1944 között épült fel.http://jelentkezes.oroksegnapok.gov.hu/helyszinek/6201

Kevert stílusú épületek A Szabadság téri református templom (A hazatérés temploma, 1939–1940) keverék stílus tekintetben. Kívülről Bauhaus homlokzatot kapott, belül népiesre alakították ki.Hegedüs Lóránt Gézáné: Beszélő templomok. A két világháború között Nagy-Budapesten létrehozott református templomok egyház-, építészet- és várostörténeti jelentősége, Budapest, 2020, 4. o.

Későbbi népies épületek Az 1939-ben elkezdett népies stílusú Pesterzsébeti református templom érdekessége, hogy a második világháború idején az építkezés félbemaradt. 1994-ben vetették fel a befejezését, amely 2017 és 2019 között lett kivitelezve az eredeti tervek alapján.http://regi.reformatus.hu/mutat/80-eves-tervek-valosultak-meg-pesterzsebeten/

Az előzővel szemben jóval később, már az 1990-es években tervezte meg kifejezetten népies stílusban Cseh József a Rákoskeresztúri református templomot. A templom 1995 és 2000 között épült fel.https://pestbuda.hu/cikk/20210523_hagyomanyos_es_modern_protestans_templomok_is_epultek_a_rendszervaltozas_utan_budapesten

Képviselői

Épületek

Képtár

Jegyzetek

Források http://hg.hu/cikkek/varos/13610-95-eve-hunyt-el-a-nepies-szecesszio-mestere http://est.hu/cikk/58931/100_eves_a_wekerle http://pestbuda.hu/cikk/20200122_bukovszki_peter_veszelyben_van_e_wekerletelep_varazsa_sok_lako_megserti_a_muemlekvedelmi_szabalyokat Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. és XX. században; s.n., Budapest, 1968 (Minerva zsebkönyvek) Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, , 70–81. o. (Thoroczkay Wigand Ede, Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Medgyaszay István és Árkay Aladár életrajzai) https://szombat.org/tortenelem/magyar-zsido-epiteszek-es-a-nepies-stilus

Egyéb irodalom , 40. o. Bolla Zoltán: A magyar, aki legmenőbb New York-i varietét tervezte. Bábolnay népi építészettel kezdte, Hollywood felkapott lakberendezője lett (index.hu, 2016. nov. 25.)

Kategória:Művészettörténet Kategória:Modern művészet Kategória:Magyarország építészete stílusok szerint