Réthy Laura, Schwarz Lori (Nagykőrös, 1864. március 13. – Miskolc, 1938. július 31.) magyar primadonna, énekesnő, színésznő. Testvére Réthy L. Pál színházi ügynök.
Élete Schwarz Dávid (1827–1896) és Rothbaum Róza lánya. Fiatal korától fellépett vidéki hangversenyeken, műkedvelő előadásokon és különböző jótékony esteken, ahol kitűnt szép hangjával. Tizenöt éves korában lépett először színpadra. A Nemzeti Zenedében képezte magát, majd Puks Ferenctől, a Népszínház karnagyától tanult énekelni. 1881 októberében mestere ajánlására Rákosi Jenő leszerződtette a Népszínházhoz. A következő évben Szegedre ment Aradi Gerőhöz, majd Csóka Sándorhoz. Fellépett Kassán, Kolozsvárott, a Thália-Szövetkezetnél Szabadkán, Budán – itt Deréki Antal Búzavirágát játszotta – és közben 1884 és 1886 között Bécsben Gänsbachernél tökéletesítette énektudását. 1887-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződtette évi 7000 forint fizetéssel, ami vidéki viszonylatban magas juttatásnak számított. 1889. december 19-én a Népszínházban mint vendég énekelte A cigánybáró című daljátékban Szaffit, majd a Nebántsvirágban Denise-t. 1892-ben Leszkay András Debrecenbe szerződtette, ugyanebben az évben férjhez ment Rudnyánszky Gyula íróhoz. 1893–95-ben Aradon, majd 1896–97-ben Szegeden szerepelt. Ezt követően 1904-ig fellépett Temesváron és Nagyváradon is. Egyik szervezője volt annak a zarándoklatnak, amely felkereste Kossuth Lajost torinói otthonában, s ő maga is énekelt az egykori kormányzónak. Szépségével és szoprán hangjával egyaránt nagy hatást tett nézőire. Sikert aratott még az Operaházban is, ahol Bizet Carmenjének címszerepét énekelte. A századfordulón a Vígszínházban drámai szerepekben tűnt fel. 1905-ben az USA-ba költözött férjével, ahol hangversenyeket adott és a Boston Opera Company szerződött primadonnája volt. 1913-ban tértek haza. 1912. december 1-jén ünnepelte színpadra lépésének 30 éves jubileumát, s ezt követően visszavonult a színpadtól.
„Az utolsó időkben csendes visszavonultságban élt Miskolcon leányánál, dr. Róth József főorvos feleségénél, itt érte a halál.”Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1938. augusztus 4. 174. szám, 2. o. Temetése 1938. augusztus 4-én volt a miskolci Mindszenti temetőben (02-22-15 sírhelyre).Exhumálták 1980/81 körül – a Mindszenti temető felszámolási szándékának idején −, ma már más nyugszik e miskolci sírhelyen. Ugyanakkor férjének, Rudnyánszky Gyulának sírján „nem egykorú névtábla szerepel téves halálozási évvel”, s a temető nyilvántartása szerint idetemetése nem történt meg. Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018. 65. o.
Magánélete Férje Rudnyánszky Gyula (1858–1913) költő, hírlapíró volt, akivel 1892. december 22-én kötött házasságot Budapesten.Budapesti Unitárius Egyházközség házassági anyakönyve 44/1892. Budapesti Unitárius Egyházközség házassági anyakönyve 1891-1931. MUEMEL IV/1A-28.t.09.k.
Gyermekei Rudnyánszky Rózsa (1893–?) Rudnyánszky Ibolya (1896–1984) színésznő. Rudnyánszky Sándor (1898–1949) chicagói karnagy.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Magyar operetténekesek Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Nagykőrösiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek