A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án.

A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknekŐszödtől az Astoriáig , HVG, 2006/51-52 szám, 2006. december 23.Dr. Michael Ehrke: Magyarországi nyugtalanságok – A közép-európai csatlakozási válság szimptómája? , Friedrich Ebert AlapítványAlig ismert jobbosok váltak vezérré, Origo, 2006. szeptember 20. neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.Zavargások: méltányosságból fizet a biztosító, HVG, 2006. szeptember 26.Riots over Hungarian PM's 'lies', BBC, 2006. szeptember 19.

A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását."A magyar szélsőjobb tudott megmozdulni eddig nem tapasztalt módon", Népszabadság Online, 2006. szeptember 22.Tüntetések, tévéfoglalások percről percre, index.hu"Elkúrtuk" – percről percre (index.hu) Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot.

2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek.

Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2006. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket.

A rendőrség a tiltakozásokkal kapcsolatban összesen 472 embert állított elő, 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb szabályszegés vádjával. 2008 októberéig 62 személy ellen indult büntető- és 12 személy ellen indult szabálysértési eljárást szüntettek meg. Egy ember ügyészi megrovást kapott, kettőt pedig elítéltek, három ember ügyét a bíróság az illetékes önkormányzathoz utalta, egy ember figyelmeztetést, tizenkét másik pénzbírságot, heten pedig elzárást kaptak. 219 emberrel szembeni büntetőeljárás még nem volt lezárva, 82 másik személy ügyében pedig a rendőrség nem rendelkezett információkkal2006-os zavargások: 219 ügy még nincs lezárva, HírTV, 2008. október 21.2006-os őszi zavargások: hogy állnak az ügyek? , Hírszerző, 2008. október 21. A rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat jogerősen, míg hármat nem jogerősen ítéltek el, tizenhármukkal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen pótmagánvádas eljárás folyik. A fenti 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szembenTájékoztató a 2006. szeptemberi-októberi fővárosi tüntetések ügyeiben folytatott büntetőeljárásokról , A Magyar Köztársaság Ügyészsége, 2008. október 21.

35 személy összesen 28 kártérítési pert indított az állam ellen, melyek közül 2008. szeptember 10-ig 12 zárult le. Két eset elkésett, a többi tízben a bíróság kártérítés – összesen 7 201 918 Ft – kifizetésére kötelezte az államot, pontosabban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A többi 16 ügyben még nem született ítélet.Október 23: 7 milliós kártérítés, TV2.hu (Tények), 2008. szeptember 10.http://nja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=455&Itemid=35 Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatása a 2006 őszi rendőri-bírósági jogsértések idején előzetes letartóztatást elszenvedő személyek kártalanítási pereiről], Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2008. szeptember 16.

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése

A balatonőszödi beszéd felvételét szeptember 17-én, vasárnap délután közel egy időben juttatták el szinte az összes országos médiumnak. A teljes szöveget később lejátszotta a Magyar Rádió, átiratát pedig este megjelentette Gyurcsány Ferenc a blogján és az MSZP a honlapján.

Este a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt tiltakozók kezdtek gyülekezni. A be nem jelentett tüntetésen a kormány lemondását és új választások kiírását követelték. Az egyre növekvő tömeg a következő jelszavakat skandálta: „Elkúrtad, elkúrtad”, „Nagy a jólét (héjjáó)!”, „Táncolj, Feri! Búcsúbuli!”, „Gyurcsány, gyere ki!”, „Vesszen a kormány!”, „Gyurcsány, takarodj!” illetve „Ötvenhat, ötvenhat”. A rendőrség békésen reagált, a tömeg a hangoskodókat vagy radikálisabb kijelentéseket tevő személyeket leintette. Később újabb rendőrök érkeztek a térre, a kordon védelmét megerősítették, amire a tömeg a „Magyar rendőr velünk van!” skandálásával reagált. A tiltakozók nagy üdvrivalgása közepette egy kis traktorral vontatott gulyáságyú érkezett a tér közepére. Vezetője Betlen Farkas, Verőce polgármestere azt mondta: addig marad a téren és élelmezi saját költségén a tüntetőket, amíg követeléseik nem teljesülnek, azaz amíg a kormány le nem mond. (Ezt az ígéretét az ÁNTSZ fellépése miatt nem tudta megtartani.)

Este 11 óra körül Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya is a helyszínre érkezett, és bejelentette, hogy kampányidőszak lévén a be nem jelentett tüntetés mint választási gyűlés legális, a rendőrség feladata a Parlament és a rend védelme. A Kossuth térre vezető utcákat rendőrautók zárták le. A budapesti események hatására több vidéki városban, településen is tiltakozások kezdődtek, melyeken (akárcsak Budapesten) többen is beszédeket mondtak.

Éjfél után kb. 250 rohamrendőr volt a Kossuth téren, több ezer tüntetővel szemben. Hajnali 1 körül lezárták a Gyurcsány Ferenc házához vezető Szemlőhegy utcát, mivel a tüntetők egy csoportja megindult arrafelé. Egy másik, néhány száz fős csoport a köztársasági elnök budavári hivatala, a Sándor-palota elé vonult, ahol a „Gyurcsány, takarodj!” jelszót skandálták, és Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek szervezője mondott beszédet. A Kossuth téri tömeg egy harmadik része egy traktort kísérve elindult az MSZP-székház (Köztársaság tér) felé is, de ők a Nyugati pályaudvarnál visszafordultak.

A hangosítást a téren éjféltől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom biztosította, és táblával jelent meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tüntetők Gyurcsány- és kormányellenes feliratokat, magyar és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak. A megjelent ismert személyiségek Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Csurka István – akinek felbukkanására a tömeg „Nem kell Csurka!” rigmussal reagáltÉlőben a Kossuth térről: a tömeg dokumentál, Sólyomhoz indultak (mno.hu) –, a MIÉP elnöke és ifj. Hegedűs Lóránt lelkész, a MIÉP volt alelnöke voltak.

Szeptember 18.

thumb|250px|Ekrem Kemál György beszél a tüntetőkhöz a Parlament épülete előtt (2006. szeptember 18.)

Az MSZP elnöksége és frakciója a nap folyamán kiállt Gyurcsány Ferenc és a reformok folytatása mellett. Az SZDSZ a koalíció folytatása és Gyurcsány Ferenc mellett foglalt állást; képviselője, Eörsi Mátyás szerint Magyarországon „akkor állna elő új helyzet, ha a Fidesz is beismerné, hogy sok éven keresztül hazugságok uralták” a politikáját.

A Fidesz–KDNP frakciószövetség felkérte Sólyom Lászlót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására, az MSZP-t pedig a két párt levélben szólította fel, hogy vonja meg a kormányfőtől a bizalmat. Bejelentették, hogy minden alkotmányos eszközzel megpróbálják elérni Gyurcsány Ferenc lemondását, és nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tüntetések résztvevőivel. A párt elnöke, Orbán Viktor az eseményekre tekintettel a tervezettnél egy nappal korábban, este 11 óra körül hazaérkezett brüsszeli útjáról, de másnap délutánig nem szólalt meg nyilvánosan.

Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatban jelentette ki, hogy „a tegnapi hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével.”Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozata, 2006. szeptember 18. (KEH) Kifejtette, hogy „a demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.” Egyúttal leszögezte, hogy a köztársasági elnöknek semmiféle alkotmányos közjogi beavatkozási lehetősége nincs ilyen helyzetben.

A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány javasolná a rendkívüli állapot bevezetésének megfontolását, vagy hogy ülésezett volna a Nemzetbiztonsági Kabinet.

250px|thumb|Tüntető Gyurcsány-ellenes pólóban

A tüntetők a budapesti Kossuth téren napközben petíciót fogalmaztak, amely szerint a kormány „csalással” került hatalomra, ezért követelték, hogy Gyurcsány mondjon le, s ha ez nem történik meg, Sólyom László oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választásokat. A Magyar Nemzeti Párt nevű formáció ugyancsak a miniszterelnök lemondását követelte, emellett a történelmi egyházakra is kiterjedő teljes átvilágítást, és „leszámolást” a „balliberális médiával”. Wittner Mária Fidesz-képviselő szintén Gyurcsány lemondását és új választások kiírását követelte, továbbá megkérdőjelezte a köztársasági elnök legitimitását, mivel szerinte Sólyom „Kun Béla unokája”. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik szervezője bejelentette, hogy szombaton, a tervezett Fidesz-nagygyűlés napján „megkezdődik a rendszerváltás”. Estére körülbelül tízezer tüntető gyűlt össze a budapesti Kossuth téren. Miután a tüntetők közül valaki söröspalackot és petárdát dobott a Parlament feléTüntetések, tévéfoglalások percről percre (index.hu) a rendőrség megerősítette az épület védelmét.

Az MTV-székház ostroma