Alsergrund, a német prepozíciós szóhasználatot tükrözve az Alsergrund (bécsi német dialektusban Oisagrund), az osztrák főváros, Bécs IX. kerülete, a Ring és a Gürtel körutak között fekvő, II-IX-es számozású úgynevezett belső kerületek (németül innere Bezirke) egyike. A kerületet az bécsi metró U4-es és U6-os vonala, a Ferenc-József-pályaudvar, valamint számos villamos- és buszvonal szolgálja ki.
Az Alsergrund egyes városrészei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínének részét képezik.
Etimológia A kerület neve Bécsi-erdőben eredő, a területet a Duna-csatorna irányában átszelő Als (más néven Alsbach vagy Alserbach) patakból ered, szó szerinti fordítása „Als menti föld / terület / telek”. Német nyelvhasználatban a kerület nevét mindig határozott névelővel együtt említik (der Alsergrund „az Alsergrund”), locativusban az in/im adpositio helyett az am adpositioval (am Alsergrund „az Alsergrundon”. Mint minden más bécsi kerület esetében, a köznyelvben az Alsergrundot is említik a kerület számával: der Neunte „a kilencedik”. Helyi (bécsi német) dialektusban a kerület neve Oisagrund.
Földrajza Bécs IX. kerülete, az Alsergrund az osztrák főváros centrumának északi felén terül el. 2,99 km²-es területével a város hetedik legkisebb területű kerülete. A kerület határát nyugaton a Hernalser Gürtel, a Währinger Gürtel, illetve a Heiligenstädter Straße, keleten a Duna-csatorna, délen pedig Maria-Theresien-Straße–Universitätsstraße–Alser Straße tengelye képezik.
A Gürtelen belül fekvő I-IX. számú, ú.n. belső kerületek egyikeként az Innere Stadt (Belváros), a Josefstadt (Józsefváros), Hernals, Währing, Döbling, Hernals és Währing, a Duna-csatorna által pedig a Leopoldstadt (Lipótváros) és Brigittenau kerületekkel határos.
Népesség Alsergrund lakossága 1869-ben, azaz 19 évvel a kerület alapítása és Bécsbe tagozódása utan 65 910 fő volt, 19 évvel a kerület megalapítása után. A századforduló körüli fellendülés és építkezési láz, az egykori Glacis, a Linienwall és Duna-csatorna korábban beépítetlen területeinek fejlesztése, valamint a régi épületek bérlaktanyákra cserélése miatt a lakosság száma 1910-re csaknem megkétszereződött, 112 042 főre nőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megindult a kerület lakosságának 2001-ig tartó fokozatos csökkenése. Az Alsergrund különösen drasztikus veszteségeket szenvedett az 1930-as és 1940-es években, amikor a kerület lakosságának nagy részét kiutasították, elűzték vagy deportálták. A második világháború utáni rövid megugrás után a lakosság száma 2001-ben 37 821 főre esett vissza, ami a csúcsérték egyharmada. Az elmúlt években azonban a népességszám ismét stabilizálódott, és kismértékben még elkezdett növekedni is.
Népességnövekedés
Részei A kerületet Bécs hét egykori elővárosából 1850-ben képezték. Ezen elővárosok nevei mind helyi elnevezésekben, mind sok helyi tudatában a mai napig fennmaradtak. +CímerNévLeírásFontosabb helyek1830-as térképbélyegkép|136x136pxAlservorstadtA kerület déli része, az Alser Straße mentén, főleg a Bécsi Egyetem campusa (Altes AKH) által uralt városrész. Az egykori elővárost Bécs második török ostroma után telepítették be a Spittelberg horvát, szlovén és szlovák lakosaival, később itt kapott helyet Bécs egyik ispotálya. A városrész nevét a ma már az Alser Straße alatt befedve futó Als (vagy Alserbach) folyócska után kapta, jelentése „Als-menti előváros”. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Alser Straße valamint az U2-es vonal Schottentor metrómegállói szolgálják ki. Bécsi Egyetem (Universität Wien) Bécsi Orvosi Egyetem (Medizinische Universität Wien) Fogadalmi templom (Votivkirche) Szt. Anna Gyermekkorház (Sankt-Anna-Kinderspital) Narrenturm (a Természetrajzi Múzeum Patológiai és Anatómiai Gyűjteménye) Josephinum (a Bécsi Orvosi Egyetem múzeuma) bélyegképbélyegkép|136x136pxAlthangrundA kerület északkeleti részén, keletről a Duna-csatorna által határolt egykori előváros. Területét nagymértékben középületek és közlekedési infrastruktúra foglalja el. Az egykori önálló előváros nevét az Althan grófi család a 18. század elejétől a Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei által, a mai Ferenc József-pályaudvar helyén álló barokk Althan-palota után kapta. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Friedensbrücke és Spittelau metróállomások szolgálják ki. Ferenc József-pályaudvar (Franz-Josefs-Bahnhof) a Bécsi Egyetem matematikai, földrajzi, biológiai és gyógyszerészeti intézetei Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU Wien) a spittelaui távfűtő-szemétégető Hundertwasser által tervezett épületebélyegképbélyegkép|136x136pxHimmelpfortgrundA kerület nyugati részének egy kis szegletét Himmelpfortsgrund egykori települése alkotja. Nevét a középkorban a területet uraló Himmelpfort (Mennyek kapuja) kolostorról kapta. Ma jórészt lakóövezet. Franz Schubert szülőháza (Bécs Város Múzeumának kezelésében) bélyegképbélyegkép|157x157pxLichtentalA területen eredetileg egy a középkorra kiszáradt Duna-ág egykori medrében fekvő legelő volt található. Az I. János Ádám liechtensteini herceg által 1687-ben vásárolt földbirtokon a hercegi sörfőzde körül kialakult település. Neve a tulajdonos családra és az egykori mederben való elhelyezkedésre utalva a „Liechtenstein-völgy” (Liechtenstein-Tal) rövidülése. A városrész barokk plébániatemplomában alkotott sokáig Franz Schubert. lichtentali plébánia (Schubert-templom) bélyegképbélyegkép|160x160pxMichelbeuernAz egykor itt fekvő uradalom 1072-től a Salzburg melletti Michelbeuern bencés apátság tulajdona, nevét innen kapta. Területét ma szinte teljesen az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus), köznyelvileg az Új AKH (Neues AKH) komplexuma foglalja el. A városrészt az bécsi metró U6-os vonalán a szecessziós Michelbeuern és Währinger Straße metróállomások szolgálják ki. Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus) Népopera (Volksoper Wien)bélyegképbélyegkép|153x153pxRossau(1999-ig hivatalosan Roßau) A középkorban Obere Werd („felső sziget”) néven ismert Duna-parti halászfalu az itt található folyóparti erdős lóúsztatókról (Ross „paripa”, Au „ártéri erdő”) kapta nevét. 1713-ban itt alakult meg a császári Porcelánmanufaktúra (Wiener Porzellanmanufaktur). A 18-19. században sűrűn beépített, jórészt nagypolgári városrész írók, művészek és tudósok kedvelt lakóhelye volt. A Berggasse 19-es szám alatti házban praktizált Sigmund Freud, a ház egésze ma múzeum. 1946 óta itt található a bécsi francia gimnázium (Lycée français de Vienne), melynek révén a szomszédságban elterülő Szervita-negyedben számos francia kávézó, étterem és bolt található.
Rossau egyes részei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínét képezik. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Rossauer Lände metróállomás szolgálja ki. Lycée français de Vienne Liechtenstein-palota (Gartenpalais Liechtenstein) Liechtenstein-kert (Liechtenstein Garten) a Liechtensteinek nyáripalotája (Sommerpalais Liechtenstein) Rossaui Kaszárnya (Rossauer Kaserne) Rossaui Zsidó Temető (Jüdischer Friedhof Rossau) Sigmund Freud Múzeum Szervita templom (Servitenkirche) Szervita-negyed (Servitenviertel)bélyegképbélyegkép|147x147pxThurygrund (régebbi nevein Thury, Thuryvorstadt vagy Am Thury)A mai kerület két kisebb, központi és nyugati szeglete egy Johann Thury nevű téglagyárosról kapta nevét. A városrész ma lakóövezetnek ad helyet. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Nußdorfer Straße metrómegálló szolgálja ki. bélyegkép bélyegkép|jobbra|260px|Alsergrund Alservorstadt Althangrund Himmelpfortgrund Lichtental Michelbeuern Rossau Thurygrund
Története Alsergrund kerületet 1850-ben hozták létre hét külváros beolvasztásával Bécsbe mint a VIII. kerület. 1861-ben a IX. kerület lett.
A megszállás alatt (1945–1955) Alsergrund a amerikai szektorhoz tartozott.
Látnivalók Franz Schubert szülőháza Volksoper Franz-Josefs-Bahnhof Votivkirche
Képek
Közlekedés
Vasút A Ferenc-József-pályaudvarról közlekedő vonatjáratok és S-Bahn vonalak (Pl. az S40) Alsó-Ausztriával és Csehországgal kínálnak közvetlen összeköttetést.
Városi tömegközlekedés Az Alsergrund nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien üzemeltet.
Metró bélyegkép|Az U4 Friendensbrücke és Spittelau közti szakasza A kerületet az bécsi metró U2-es, U4-es és U6-os vonala szolgálja ki, kilenc állomással.
Az U2-es vonal a kerület déli, Ring felőli szegleténél:
U2 Schottentor
Az U4-es vonal a kerület keleti határát képező Duna-csatorna mentén:
U4 Rossauer Lände U4 Friedensbrücke U4 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U6-os metróvonalra
Az U6-os vonal a kerület nyugati határát képező Gürtel mentén:
U6 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U4-es metróvonalra U6 Nußdorfer Straße U6 Währinger Straße U6 Michelbeuern-AKH U6 Alser Straße
Villamos és busz bélyegkép|A D villamosvonal járata a Ferenc-József-pályaudvar előtti Julius-Tandler-Platz-on A 37-es (Hohe Warte), 38-as (Grinzing), 40-es (Gersthof, Herbeckstraße), 41-es (Pötzleinsdorf), 42-es (Antonigasse), 43-as (Neuwaldegg) és 44-es (Ottakring, Maroltingergasse) villamosvonalak mind a Schottentor megállóból kiindulva vezetnek ki a külső városrészek felé a kerület fő közlekedési tengelyei mentén. Csak az 5-ös (Praterstern–Westbahnhof) és a 33-as (Josefstädter Straße–Friedrich-Engels-Platz) vonal vezet át sugárirányban a kerületen. Ezenkívül a D vonal a kerületen áthaladva köti össze a Főpályaudvart a XIX. kerületi Nussdorffal.
A 40A buszjárat az I. kerületi egykori Tőzsdepalotától közlekedik Döblingig.
Testvérvárosa Tungcseng körzet Pekingben Takarazuka, 1994-től Vencsou, 2014-től
Híres emberek Peter Alexander (1926–2011), énekes, színész Franz Alt (1824–1914), festő Jakob Alt (1789–1872), festő Rudolf von Alt (1812–1905), festő Ludwig van Beethoven (1770–1827), zenész Heimito von Doderer (1896–1966), író Anna Freud (1895–1982), pszichoanalitikus Sigmund Freud (1856–1939), neurológus és pszichiáter Erich Fried (1921–1988), költő és műfordító Theodor Herzl (1860–1904), író és politikus Martha Kyrle (1917–2017), orvos Siegi Lindenmayr (1956–), politikus Franz Löblich (1827–1897), üzletember és politikus Franz Matsch (1861–1942), festő Jörg Mauthe (1924–1986), újságíró Günther Paal (1962–), zenész Leo Perutz (1882–1957), író Rudolf Prikryl (1896–1965), bécsi polgármester Helmut Qualtinger (1928–1986), színész, humorista és színpadi szerző Arnold Schönberg (1874–1951), zeneszerző Arthur Schnitzler (1862–1931), drámaíró Franz Schubert (1797–1828), zeneszerző Erwin Steinhauer (1951–), színész Julius Tandler (1869–1936), orvos Friedrich Torberg (1908–1979), író
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: IX. Alsergrund. Jugend und Volk, Wien 1979, Carola Leitner (Hg.): Alsergrund: Wiens 9. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2006, Hans Mück: Quellen zur Geschichte des Bezirks Alsergrund. Verein für Geschichte der Stadt Wien, Wien 1978 Alfred Wolf: Alsergrund. Bezirk der Dichter und Denker. Mohl, Wien 1993, Alfred Wolf: Alsergrund-Chronik. Von der Römerzeit bis zum Ende der Monarchie. Wien 1981 Alfred Wolf: Wien Alsergrund. Sutton Verlag, Erfurt 2007,
További információk Alsergrund auf wien.gv.at Bezirksmuseum Alsergrund – Kleine Geschichte des Alsergrundes
Kapcsolódó szócikkek Bécs kerületei
Kategória:Bécs kerületei