Sztrosince () falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Verbanyához tartozik.
Fekvése Vukovártól légvonalban 48, közúton 63 km-re délre, községközpontjától 13 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon, közvetlenül a szerb határ mellett fekszik. A település hat utcából áll, melyek a Matija Gubec (a Sályi irányából beérkező út), a Vladimir Nazor, a Paštanska, a Bratstva jedinstva, a Braće Radić és a Maroš Trconić neveket viselik. Utak kötik össze Sályi, a szerbiai Jamena (a határ jelenleg zárva van), valamint Racsinovc és Felsőlipóc (földút) településekkel.
Története A falu azonos lehet a már 1437-ben említett „Ztraynyncz” nevű településsel, mely akkor Vérvárához tartozott. 1476-ban „Ztrahinincz”, „Ztrahynyncz”, illetve „Zthraynyncz” formában már Atak tartozékaként tűnik fel.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894. A török 1536-ban szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez,Melynek akkor már Vinkovce volt a székhelye. annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.A német zwölf = tizenkettő számnév után A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Strossincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztrossincze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...662. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztroshincze” néven 157 házzal, 765 katolikus és 78 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 184. o. A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 659, 1910-ben 1223 lakosa volt. Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 6%-a német, 5%-a szerb, 2%-a szlovén, 1-1%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 492 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 659 784 1.134 1.364 1.240 1.223 958 1.014 950 989 974 916 784 696 668 492
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1825-ben építették. A plébániát 1847-ben alapították, addig a falu a racsinovci plébániához tartozott. Első plébánosa Pavao Andrić volt, akinek idejében a templom tornyát felépítették, a templomot kibővítették, felújították és csempelapokkal burkolták. Az építkezés 1862-ben fejeződött be. Templom harangjait Magyarországon öntötték és több ökröskocsival hozták ide, hogy megvédjék őket a sérülésektől.Glas-slavonije.hr: Župa Preobraženja Kristovog u Strošincima - 150 godina obnove crkve i izgradnje tornja (hozzáféeés 2020.07.03.)
Kultúra KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesület
Oktatás A településen a sályi általános iskola négyosztályos területi iskolája működik. A felső tagozatos tanulók sályira járnak iskolába.
Sport Az NK Srijemac Strošinci labdarúgóklubot 1931-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Strošinci önkéntes tűzoltó egyesület. LD „Vepar” vadásztársaság.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Vukovár-Szerém megye települései