A Jobbik Magyarországért Mozgalom (rövidítve: Jobbik, 2023–2024 között Jobbik – Konzervatívok) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik IT), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. Alapításakor a Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, nacionalista, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálta. A MIÉP háttérbe szorulását követően a magyar radikális jobboldal legismertebb alakulatává vált, sőt a politikai elemzők egy része ekkoriban a pártot a szélsőjobboldal részének tekintette.Például: A párt 2013 végétől fokozatosan kezdte elhagyni a nemzeti radikális ideológiáját, amit a néppárti irányvonal váltott fel. Ennek következtében manapság a Jobbik konzervatív, jobbközép néppártként határozza meg önmagát.
A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. A 2010-es országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott (16,67%) párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe. 2014 óta a Jobbik elkezdte újradefiniálni magát konzervatív néppártnak, és megváltoztatta kommunikációjának ellentmondásos elemeit. A párt a Jövő Kormány Irányelveiről szóló kiáltványa szerint minden magyar állampolgárt és embert képvisel, és célja a modern nemzeti identitás kiépítése, miközben elutasítja a 20. századi sovinizmust. A 2018-as országgyűlési választáson a párt 1 092 806 szavazatot gyűjtött be, ezzel a szavazatok 19,06%-át szerezte meg és Magyarország második legnagyobb pártja lett az Országgyűlésben. A 2019-es európai parlamenti választáson elért 6,34%-os eredménnyel az 5. legerősebb párt helyére esett vissza. A Parlamentbe kerülése óta ellenzékben politizált. 2024-ben kiesett az Európai Parlamentből.
A párt tagja volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, ám azt 2016 februárjában elhagyta.
2026-ban nem sikerült az az évi országgyűlési választásra kellő számú jelöltet állítani, így a párt elesett az indulástól; ekkor egyéni képviselőjelöltként is indultak a párt soraiból, de senkit nem választottak meg közülük, ezzel a Jobbik kiesett a parlamentből.
Története A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása bélyegkép|263px|Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak Kovács Dávid elnökletével, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. A 2002-es országgyűlési választás eredményeként a jobboldali Fidesz ellenzékbe került, a radikálisabb MIÉP pedig kiesett a parlamentből. A választás után több közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.
Szövetségesek keresése Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet, s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért. A párt mindezt azzal indokolta, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól. Azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésekben.
2004. április 13-án az addig a Fidesz színeiben politizáló Körömi Attila kilépett a párt országgyűlési frakciójából, egyúttal bejelentve csatlakozását a Jobbikhoz. Független képviselőként folytatva munkáját, ezzel ő lett a párt első országgyűlési képviselője. "A Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz csatlakozva jobban tudom szolgálni a büszke, erős és független Magyarország, a nemzet ügyét", indokolta lépését.
A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.
2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját. Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.
bélyegkép|left|A pártszövetség logója|263px A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.
Kovács Dávidnak 2006. november 25-én lejárt az elnöki megbízatása, az elnöki tisztségre való felkérést pedig visszautasította. A tisztújításon Kovács Dávid alelnök, Vona Gábor pedig a párt elnöke lett.
A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt. Az Őszödi beszéd kirobbanását követően Molnár Tamást választották meg a Kossuth téri tüntetések vezetésével megbízott Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivőjének és szóvivőjének. Fejes István, a Jobbik III. kerületi szervezetének akkori elnöke fényképek és TV-felvételek tanúsága szerintAz Index.hu cikke Fejes szerepéről, fényképekkel jelen volt az MTV-székház ostrománál.
2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.Bethlen Gábor Program , jobbik.hu bélyegkép|A Gárda egyenruhája|263px 2007. augusztus 25.-én Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda szervezetet,Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról , magyargarda.hu, 2007. július 17. mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege , magyargarda.hu, 2007. július 17. A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.
A Jobbik nevéhez fűződik a cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a ciganybunozes.com weboldalt. A 2007-ben, Vona Gábor által alapított Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés vélt problémájára hívva fel a figyelmet.A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6. A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére , OCÖ, 2007. február 27. bélyegkép|jobbra|263px|A Jobbik korábbi központi irodája(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A) 2008. március 10-én Kovács Dávid, a Jobbik alapító elnöke a párt másik két alapító tagjával, Nagy Ervin választmányi elnökkel és Fári Mártonnal, a párt etikai bizottságának elnökével együtt kilépett a pártból a Magyar Gárda megalapítása miatt.A gárda miatt kiléptek a Jobbikból a párt alapítói Origo, 2008. március 10. A párt indoklása szerint a három kilépő már több mint egy éve nem végzett semmilyen érdemi munkát, így lépésükkel egy gyakorlatban már létező helyzetet tettek hivatalossá.
2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.
Erősödés és választási sikerek 2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (YouTube)
2009. január 10-én a MIÉP-Jobbik szervezet nevében Schön Péter 26,7 millió forintot fizetett be egy Vona Gábor által alapított alapítvány számlájára, mielőtt azt hivatalosan bejegyezték volna. Ebből februárban és áprilisban egy 15 milliós és egy 11 millió forintos részletet továbbutaltak a Jobbiknak, így a párt ennek segítségével kampányolhatott a 2009-es európai parlamenti választásokra.Elszámolatlan pénzügyekkel indult a magát tisztakezűnek beállító Jobbik HVG, 2017. október 8.
2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.