A juharlevelű tüskefa (Kalopanax septemlobus) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe sorolt aráliafélék (Araliaceae) családja Kalopanax nemzetségének egyetlen faja.
Származása, elterjedése thumb|upright|left|222px|Juharlevelű tüskefa A Koreai-félsziget, Japán, Észak-Kína és Oroszország hegyvidéki erdeiben honos. Manapság díszfaként az egész Földön elterjedt. Egyedei megtalálhatók a vácrátóti növénykertben is. Megjelenése, felépítése A tüskefa 20~30 méter magasra növő, ritkás ágrendszerű fa. Egyenes, 1-1,5 méter átmérőjű törzset nevel, terebélyes, oszlopos koronával. Kérge feketésbarna, tüskés, repedezett. Vesszői, hajtásai vaskosak, tüskések. Lombhullató. Nagyméretű, 25-30 centiméteres, kerekded, szórt állású levelei tenyeresen karéjosak, hosszú, 10-50 centiméteres levélnyéllel. A levéllemez színén csupasz, fényes sötétzöld, sima, fonákán sárgászöld, fiatalon molyhos. Egylaki. Apró, fehér, hímnős virágai július-augusztusban sokvirágú, nagy, kerek ernyőkben nyílnak, melyek 20-30 centiméteres, lapos, végálló bugákban vagy fürtökben egyesülnek. Apró, 4 milliméteres, kékesfekete, csonthéjas, kétmagvú álbogyó termései szeptember-októberben érnek. Életmódja, termőhelye Magashegységek erdőiben él, 2500 méter magasságig, kevert állományokban, erdőszéleken, napos, félárnyékos helyeken. Tápdús, jó vízellátású, üde talajt kíván. Felhasználása Látványos lombja, dús virágzása, különleges megjelenése miatt kedvelt díszfa. Nagy tömegű termése miatt azonban arra alkalmas élőhelyeken erősen gyomosít. Zsenge levelei és hajtásai főzve ehetők. Ázsiában a növény különféle részeit gyógynövényként alkalmazzák. A magas kőrisre emlékeztető, jó minőségű faanyagát furnér és rétegelt lemez készítésére, asztalosipari célokra használják. Képek
Források COOMBES, Allen J.: Fák. Határozó Kézikönyvek. Panemex, Budapest, 1998. Missouri Botanikuskert honlapja
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Növényfajok Kategória:Aráliafélék Kategória:Japán növényvilága Kategória:Korea növényvilága Kategória:Kína növényvilága