Botinec (1910 és 1991 között Botinec Stupnički) Zágráb városrésze Horvátországban, a főváros déli részén. Zágráb Novi Zagreb – zapad városnegyedéhez tartozik.

Fekvése Zágráb városközpontjától 5 km-re délnyugatra, az A3-as autópálya Zágrábot elkerülő szakaszától északra fekszik. Északról Remetinec, délnyugatról Sveta Klara, keletről Blato, délről az A3-as autópálya Zágrábot elkerülő szakasza határolja. Nyugati részét a Brezovicára és Odranski Obrežre vezető dr. Lujo Naletilić utca szeli át. Botinec egykori önálló településként a mai városrésznél valamivel nagyobb volt, de 1991-ben egy kisebb részét nem csatolták Zágráb városához, ezért az önálló település maradt. Így ma két Botinec létezik, az egyik önálló falu Zágráb közigazgatási területén, a másik pedig Zágráb Novi Zagreb – zapad városnegyedének egyik része.

Története Botinec település már a 18. században is létezett. A Blatnica nevet a gyakori áradások miatti sáros blato = sár területéről kapta. Az első katonai felmérés térképén „Blatnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bottinecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...74. o.Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Botinecz” néven 8 házzal és 79 katolikus lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 79. o.

A települést a 19. században Boti grófi családról nevezték el. 1848-ban a botineciek Josip Jelačićot támogatták a bánná való megválasztásában, ezért innen indult Zágrábba a báni beiktatásra. 1857-ben 77, 1910-ben 145 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került.

Botinec korábbi nevén Botinec Stupnički vagy Stupnički Botinec volt. A mai település nagy részét („Stari Botinec” kivételével) a Zágrábot 1964 októberében sújtó nagy árvíz után alakították ki. Az árvíz után Botinecban és Retkovacban előregyártott egyszintes házak épültek, ahová az árvízben elpusztult lakók költöztek. A lakosság többsége a zágrábi Velesajamon való ideiglenes tartózkodás után Rudešről érkezett Botinecbe. A botineci előre gyártott házak átmeneti megoldásként lettek kialakítva és az ide költöztetett lakosoknak megígérték, hogy néhány év alatt rendes lakást kapnak, de ezt az ígéret soha nem teljesítették. A harminc Botineci utcát Blago Vranković nyelvészporfesszor, az akkori utcaneveket adó bizottság tagjának indítványára a horvát irodalom alkotóiról és szereplőről nevezték el.

1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 17%-a montenegrói, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a település nagyobb részét Zágráb városához csatolták és annak egyik városrésze lett. 2011-ben 4413 lakosa volt.

Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 77 103 109 99 120 145 177 199 220 240 270 4.964 5.425 ? 4906 4413 (1991-ig önálló településként. 1991-ben lakossága a Zágrábon kívül maradt rész lakosságával csökkent.)

Nevezetességei Szent István vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma. A plébániát 1969-ben alapították.

Oktatás A Radić testvérek általános iskolát 1966-ban alapították.

Sport Az NK Botinec labdarúgóklubot 1979-ben alapították. 1979-től 1983-ig az NK Vatrogasac nevet viselte. A csapat a zágrábi 3. ligában szerepel. A KK Botinec kosárlabdaklubot 1991-ben alapították. Később „Hiron Botinec” néven aratta sikereit. Ezután a KK Cedevita nevet vette fel és átköltözött a Sutinska vrela sportcsarnokba. JK Braća Radić cselgáncsklub TK Lokomotiva teakwondoklub

Egyesületek A DVD Botinec önkéntes tűzoltó egyesületet 1972-ben alapították. A honvédő háború önkénteseinek és veteránjainak klubját 2005-ben alapították 70 taggal.

Jegyzetek

Források Zágráb város hivatalos oldala

Fordítás

Kategória:Zágráb