I. Rogerius (olaszul Ruggiero, magyarul Rezső) (1031 – 1101. június 22.), más néven Bosso vagy Nagyherceg, Szicília normann grófja 1071-től 1101-ig.
Életútja Rogerius Hauteville Tankréd legkisebb fia volt. Anyja, Fredisenda, apja második felesége volt. Dél-Itáliába nem sokkal 1055 után érkezett meg Roger.
Geoffrey Malaterra a Guiscard-fivéreket, Robertet és Rogeriust a bibliai Józsefhez és Benjáminhoz hasonlítja. Rogeriusról azt írja: "Szépséges ifjú volt, felséges termetű, kecses alakú, jártas az ékesszólásban és tanácskozáskor megfontolt. Előrelátó volt dolgainak megszervezésében, az emberekkel kellemes és derűs; erős volt és bátor, csatában pedig könyörtelen." Rogerius fivérével, Roberttel együtt hódította meg Calabriát, és egy 1062-ben megkötött szerződéssel felosztották egymás között a megszerzett terület városait és kastélyait.
Robert úgy döntött, hogy felhasználja Rogerius különleges képességeit Szicília megszerzésére. A szigeten ekkoriban a számos muszlim mellett több görög keresztény is élt, alávetetten az arab hercegeknek, akik pedig a tuniszi szultán uralma alatt álltak. 1061 májusában a fivérek átkeltek Reggióból és elfoglalták Messinát. Palermo 1072 januárjában történt elfoglalása után Robert Guiscard, mint fejedelem, kinevezte Rogeriust Szicília grófjává, de megtartotta magának Palermót, Messina felét és a sziget északkeleti részén (a Val Demonét). Rogerius csak 1085 után tudott belefogni egy módszeres keresztes hadjáratba: 1086 márciusában Szürakuszai megadta magát, 1090-ben Málta is behódolt. A hódítás Noto 1091-es elestével ért véget. Robert sikereit jórészt Rogerius támogatásának köszönhette. Hasonlóképp, amikor Rogerius lett a Hauteville-ek első embere, támogatta unokaöccsét, Rogerius Borsát az antiochiai Bohemund, Capua, vagy más fölkelők ellen. Amikor Rogerius Borsa újra segítséget kért nagybátyjától, 1085-ben az ő javára lemondott calabriai kastélyairól, 1091-ben pedig palermói örökségéről. Rogerius szicíliai uralma Robert Guiscard itáliai uralmánál korlátlanabb volt.
Családja Első felesége Judith d’Évreux, második felesége Eremburga di Mortain, harmadik felesége Adelaide del Vasto. Fia Roger Szicília királya, leánya, Felícia Könyves Kálmán magyar király felesége lett.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Málta történelme
Kategória:Hauteville-ház Kategória:Máltai történelmi személyek Kategória:1031-ben született személyek Kategória:1101-ben elhunyt személyek Kategória:Nápoly és Szicília uralkodói