|} A Zafra–Huelva-vasútvonal egy 185 km hosszúságú, 1668 mm-es nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Spanyolországban Zafra és Huelva között. 1889-ben adták át a forgalomnak. Tulajdonosa az ADIF, a járatokat az Renfe üzemelteti. Vonalszáma az 512-es.
Története A vonal története egészen 1870-ig nyúlik vissza, amikor az állam nyilvános aukción koncessziót hirdetett meg a Zafra-Huelva vasútvonalra, de ez nem keltette fel az érdeklődést. Csak 1881-ben adtak ki koncessziót a spanyol-német üzletembernek, Guillermo Sundheimnak, több mint tizenegy millió peseta állami támogatással. Sundheim azonnal megkezdte a munkákat.
A vonal építésére 1881 és 1889 között került sor. A 113 km-es Valdelamusa-Huelva szakasz 1886. július 23-án nyílt meg; egy kicsit később pedig a 72 km hosszú Zafra-Valdelamusa szakasz is, amelyet 1889. január 1-én nyitottak meg. A vonal nem volt bányászati jellegű, bár szorosan kapcsolódott ehhez a gazdasági ágazathoz. Az építési munkák egyes szakaszokon nehezek voltak: közel húsz alagutat kellett fúrni, és tizenkilenc hidat építettek – ezek közül az úgynevezett Tres Fuentes-hídat érdemes külön kiemelni.
1936-ban a Gibraleón-Ayamonte-vonala, amely a Gibraleón állomásról indult, szintén megnyílt a forgalom számára. 1941-ben, az ibériai nyomtávolságú vasutak államosításával, a Zafra-Huelva vonal szintén integrálódott a Renfe hálózatba. 2004 végén, amikor a RENFE-t Renfe Operadora-ra és Adif-re osztották szét, a vonal az ADIF tulajdonába került, miközben a járatokat a Renfe Operadora üzemelteti.
Huelva városában a vonal a Huelva-Odiel állomáson ért véget, és ez a helyzet egészen 1976 júliusáig, a vonal bezárásáig fennállt. Ezt követően megépült az úgynevezett "Peguerillas elkerülő út", amely összekötötte a Sevilla–Huelva-vasútvonallal, és lehetővé tette a Huelva-Término állomással való összeköttetést. E beavatkozás eredményeként megszűnt az eredeti 172. és 179. kilométerpontok közötti útvonal. A Huelva-Término állomás 2018-as bezárásával a vasúti szolgáltatásokat a "Las Metas" területén található új huelvai állomásra helyezték át.
Jegyzetek
Irodalom Flores Caballero, Manuel (2011). Las fuerzas de la revolución industrial en la fiebre minera del XIX. Editorial Fundación para la investigación Juan Manuel Flores Jimeno Jurado, José Manuel; Perejil, Pedro (1997). Historia y actualdad del ferrocarril Zafra-Huelva. Nerva: Asociación de amigos del ferrocarril «Cuenca Minera de Río Tinto» —— (2006). «La línea Zafra-Huelva, un olvidado corredor ferroviario con potencialidades». En: Emilio Romero Macías (dir.). Los ferrocarriles en la provincia de Huelva: Un recorrido por el pasado (Universidad de Huelva): 105-129. Mojarro Bayo, Ana María (2010). La historia del puerto de Huelva (1873-1930). Servicio de publicaciones de la Universidad de Huelva/Puerto de Huelva Muriel, Manuel José (2006). «El ferrocarril estratégico de Huelva a Ayamonte: sus orígenes y construcción». En: Emilio Romero Macías (dir.). Los ferrocarriles en la provincia de Huelva: Un recorrido por el pasado (Universidad de Huelva): 131-156. Peña Guerrero, María Antonia (1998). Clientelismo político y poderes periféricos durante la Restauración: Huelva (1874-1923). Huelva: Universidad de Huelva Wais, Francisco (1974). Historia de los ferrocarriles españoles. Madrid: Editora Nacional
Kategória:Spanyolország vasútvonalai Kategória:Huelva közlekedése Kategória:1668 mm-es nyomtáv