A Világ Ura (Maître du Monde) Jules Verne fantasztikus regénye, amely először a Magasin d'Éducation et de Récréation folyóiratban jelent meg folytatásban 1904. július 1. és december 15. között, majd 1904. november 15-én Párizsban Pierre-Jules Hetzel adta ki könyv formában. Ez a könyv két évtizeddel korábban írt Hódító Robur (1886) regénynek a folytatása.
Tartalom Az Egyesült Államokban félelmetes jármű tűnik fel, nem is egy, hanem négy. Az egyik szárazföldön hagy maga mögött mindenkit és minden eszközt, a másik vízen, a harmadik levegőben. És egy tavon bekövetkező jelenségek oka egy vízalatti eszköz lehet. Viszont nincs magyarázat egy megközelíthetetlen, volt vulkáni kráterből időnként felcsapó tűzre, füstre. John Strock nyomozó feladata megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
Az Appalache-hegység egyik csúcsáról, egy volt vulkáni kráterből füst száll fel, néha lángokat is látni. A környék kitöréstől retteg. Ward rendőrfőnök John Strock nyomozót bízza meg, hogy derítse fel a krátert. Strock három társával megmássza a hegyet, de nem sikerül rálátnia a kráterre, a Nagy Sasfészekre, az azt körbevevő sziklafal megmászhatatlan, rés sincs rajta.
A wisconsini Madisonban autóversenyt szerveznek, a táv 320 km. A 130-140 km/h sebességre képes versenyautókat azonban egy ismeretlen autó nagyon megveri, a tempója kétszáz körüli. A környező államokban már korábban észlelt autó a cél Milwaukee-nál nyomtalanul eltűnik.
Új-Anglia partjainál a vízen egy gyorsan mozgó hajót észlelnek, amelyet a haditengerészet gőzösei sem képesek befogni. Több újság nem is emberi alkotásnak, hanem tengeri szörnynek vélik a jelenséget. Strock nyomoz az autó és a tengeri jelenség kapcsán is, de a nyomozás egy helyben topog. Egy Strocknak küldött levél ad lendületet a nyomozásnak, amelyben egy V. U. aláírású személy óva inti Strockot, hogy behatoljon a Nagy Sasfészekbe. A levél kézhez vételét követően Strock észreveszi, hogy két férfi folyamatos megfigyelés alatt tartja.
A kansasi Kirdall-tóban megmagyarázhatatlan jelenséget figyelnek meg. A víz váratlanul örvénylik, egy hajó ott ütközik sziklának, ahol a tó igen mély.
Strock összeköti a pontokat, feltételezi, hogy az automobil, a hajó és a tengeralattjáró egyetlen jármű.
A kormány is hasonló következtetésre jut, az újságokban megfogalmazott közleményben szólítja fel a találmány tulajdonosát, hogy jelentkezzen a rendőrségen, hogy megvásárolhassák a járművet. Sikertelenül. A jármű tulajdonosa levélben válaszol, a levelet az újságok is lehozzák.
A levélíró kijelenti, hogy nem adja át a találmányát, nem egyezkedik. Nincs az a pénz, ami meggyőzné. A levelet A Világ Ura-ként írja alá, a járművét Rém-nek nevezi.
Az állam ezt kvázi hadüzenetnek tekinti, „Eleve jóváhagyunk minden olyan intézkedést, amelynek eredménye a gépnek és személyének a pusztulása lehet.“X. fejezet
Az Erie-tó csücskében, a Black Rock öbölben sikerül kifigyelni a keresett járművet. Strockéknak majdnem sikerül elfogniuk a Rém-et és legénységét, de a kirobbanó lövöldézésben Strockot rabolják el és viszik a Rém fedélzetére. A háromfős legénység semmibe veszi Strockot, aki hiába próbál tőlük bármilyen kérdésére feleletet kapni.
Napokon át haladnak az Erie tavon Buffalo felé. Már majdnem elérik a várost, amikor két hadigőzös veszi üldözőbe a Rém-et, a Niagara-vízesés felé szorítva. Strock egyre inkább aggódik az életéért, az utolsó pillanatban a vízbe vetné magát, mintsem a Rémmel a vízesésbe zuhanjon. Kabinjába kényszerítik, amikor ébred, a Rém a Nagy Sasfészekben áll, ez a búvóhelye. Storck végre szembekerül a Rém kapitányával, akiben felismeri az egyik férfit, aki megfigyelte. - Ön pedig... a Világ Ura? - Az egész világé, amely már egyszer megbizonyosodhatott arról, hogy a legnagyobb hatalom birtokosa vagyok! - Ön?! - kiáltottam fel meglepetten. - Én... - válaszolta, és gőgösen kiegyenesedett. - Én... Robur... A Hódító Robur!
A Rém felszáll, Strock kényszer hatására a fedélzeten. A Rém a Mexikói-öböl fölé ér. Hatalmas vihar támad, amibe Robur, ahelyett hogy kikerülné vagy fölé emelkedne, belerepül. Egy villám találja el a Rémet.
Strockot egy gőzös menti ki, Roburról és társairól azóta sem hallottunk.
Fejezetek fejezet Mi történik a Kék-hegységben? fejezet Morgantonban fejezet A Nagy Sasfészek fejezet Az Automobil Klub versenye fejezet Új-Anglia partjai körül fejezet Az első levél fejezet Harmadszorra fejezet Mindenáron fejezet A második levél fejezet Törvényen kívül fejezet Nyomozunk fejezet A Black Rock-öböl fejezet A Rém fedélzetén fejezet A Niagara fejezet A Sasfészek fejezet Hódító Robur fejezet A törvény nevében! fejezet Az öreg Gradé az utolsó szó
Értékelés
Szereplők Ward, rendőrfőnök John Strock, rendőr nyomozó Elias Smith, Morganton polgármestere Harry Horn, Pleasant-gardeni lakos James Bruck, Pleasant-gardeni lakos Grad, Strock házvezetőnője John Hart, illinosi rendőr Nat Walker, massachusettsi rendőr Arthur Wells, nyomozó Robur, a Rém kapitánya Tom Turner, a Rém másodkapitánya
A tizenhatodik fejezetben Verne elmondja a Hódító Robur regény történetét, a csak ott említett szereplők nem találhatók meg a fenti felsorolásban.
Érdekességek A Nagy Sasfészekhez hasonló megközelíthetetlen menhelyről olvashatunk A francia zászló (1896, Face au drapeau) Verne-regényben.
A versenyre sok kocsi nevezett be - a legjobb márkájúak -, és a szabályok értelmében bármilyen rendszerű motor indulhatott. A díjakért motorkerékpárok is versenyezhettek az autókkal. Részt vesznek a versenyben a Hurter és Dietrich cég motorkerékpárjai, a Gobron és Brillé, a Renault testvérek, a Richard-Brasier, a Decauville, a Darracq, az Adler, a Bayard, a Clément, a Chenard és Walker gyárak könnyű kocsijai, a Gillet-Forest, a Harward-Watson gyárak autói, a Mors, a Mercedes, a Charron-Girardot-Voigt, a Hotchkiss, a Panhard-Levassor, a Dion-Bouton, a Gardner-Serpollet, a Turcat-Méry, a Hirsehler és Lobano gyárak nagy autói, vagyis minden nemzet kocsijait megtalálhatta ott a néző.IV. fejezet
Verne jegyzetei között található feljegyzés az 1897. április 17-én történt UFO-észlelésről. A texasi Auróra egyik farmjába csapódott egy ismeretlen repülő tárgy.Original newspaper article describing the incident, by S. E. Haydon, "A Windmill Demolishes It," The Dallas Morning News, April 19, 1897, p. 5. Az esemény állítólag a pilóta halálához vezetett. A pilóta "nem ebből a világból" volt. A pilótát az Aurora temetőjében temették el. A hivatkozás jó, de jogi okok miatt Magyarországról nem érhető el. A sírt jelölő követ eltávolították.
Az újságok külön felhívták a figyelmet egy érdekes körülményre: az utak makadámburkolatát a jármű kerekei alig kezdték ki, nem hagyott maga után olyan mély keréknyomot, mint a nehéz járművek. Csak halvány nyom maradt utána, mintha éppen csak érintette volna az utat. A porfelhőt tehát kizárólag a nagy sebesség okozta. "Ennek alapján azt kell hinnünk - jegyezte meg a New York Herald -, hogy a sebesség növekedésével csökken a nehézkedés!“IV. fejezet
A regény 1903 nyarán játszódik, ezt bizonyítja a következő idézet: Vajon nem kell-e a környéken olyan borzalmas kitörésektől és pusztításoktól tartani, mint a Krakatoa vagy a Mont Pelée környékén?
Verne a regényben szabadon kezelte a földrajzi helyszíneket. A Nagy Sasfészek az Észak-karolinai Morgantonban található. A Verne a Nagy Sasfészekként a Mount Airy hegyre hivatkozik, ami ugyan Észak-Karolinában található, de száz kilométerrel arrébb.
Kevesen ismerik a Kirdall-tavat, amely Kansas államban terül el, Topekától, az állam fővárosától nyugatra nyolcvan mérföldnyi távolságban.VII. fejezet Ez a tó nem létezik.
…senki nem tudta, milyen motor hajtja ezt a masinát. A megfigyelések alapján csak annyi volt bizonyos, hogy nem hagy maga után sem füstöt, sem gőzt, sem benzintől, sem másféle ásványi olajtól származó szagot. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a motorját elektromos energia hajtja, és akkumulátoraiban olyan folyadék van, amely sohasem merül ki.IV. fejezet Ahogy a Hódító Roburban, Verne itt sem pontosítja, mi is a Rém működési elve, ám ez egy írótól nem is várható el. Ami érdekes, amíg az írás ideje a belső égésű motorokkal felszerelt autók diadalmasan fejlődési korszaka, Verne ismét - Nemo kapitány, Az úszó sziget - a villamos energiára támaszkodik.
1867. március 26-án Jules Verne és testvére, Paul gőzössel Liverpoolból New Yorkba utazott másik 123 utas társaságában. Amerikába április 9-én érkeztek meg, átélve egy hatalmas vihart. A két testvér április 12-én járt a Niagara vízesésnél. Még ugyanebben az évben (vélhetően tavasszal) visszatértek a Great Eastern fedélzetén Brestbe, az út tizenkét napig tartott a 193 utasnak. Ez volt Verne egyetlen útja az Újvilágba. Az utazás hatására (is) írta Az úszó város regényét. Az ebben a regényben szereplő leírás Buffalóról, az Erie-tóról és a Niagara-vízesésről így saját tapasztalatán alapul. Amikor április 12-én Buffalóban tartózkodtak, az Erie-tó egész felszínét jég borította.
Magyar kiadások A magyar kiadók gyakran az előzmény regénnyel, a Hódító Roburral egy kötetben jelentették meg A Világ Ura regényt.
A világ ura, fordította: Gábor Andor, Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest 1906Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája A világ ura, fordította: Tábori Kornél, Sándor János, Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1943Moly, Jules Verne: A világ ura A világ ura, fordította: Badics László, illusztrálta: Szász Endre Ifjúsági, Budapest, 1957 Hódító Robur - A világ ura, Móra Könyvkiadó, 1982 A világ ura, fordította: Hársing Lajos, illusztrálta: Sárkány Győző, Unikornis, Budapest, 1998, A világ ura, képregény, Ventus Libro Kiadó, 2011, , 72 oldal színes rajzokkal, a borító szerint átdolgozta Dale Meitam, rajzolta: Suresh Digwal.
Feldolgozás Master of the World címmel készült film 1961-ben az Egyesült Államokban, mely alapként használta Verne művét. A rendező William Witney volt, a főbb szerepeket Henry Hull, Charles Bronson és Vincent Price játszották. A történet szerint 1868-ban egy amerikai tudóst és csapatát a fanatikus pacifista Robur túszul ejt, aki az Albatross léghajóját a földi katonai célok elpusztítására használja. A film címét a regény folytatása – A Világ Ura – adja, a történetet a Hódító Robur regény.
Jegyzetek
Források
Képek:
Kategória:Jules Verne művei